Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-10-23 / 42. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

337

s olyan változatos, sokféle a kalap-viselet, hogy ezen még az európai nagyúri dáma sem tehet túl. A legcsodálatosabb kalap az, amelyet nagy gyász idején hordanak, négy láb az átmérője s jóformán teljesen eltakarja az arcot, amelyet durva batiszt-fátyollal még jobban elfödnek. A gyász első napjaiban a koreainak csak szemét lehet látni. A koreai asszonynak nem lehet valami jó dolga. A már tizenkét éves leányt csak hozzátartozói s a közeli rokonok nézhetik meg. Fiatalon, jóformán még gyermekkorában megy férjhez, de nem idegenhez, hanem legfölebb az ötödizigteni rokonhoz. A fiatal leány meglátogathatja a barátnéját, de csak csukott palankinban, amelyet őrült iramodással visznek a szolgák. A gyalogjáró leány vagy asszony a chang-ot nevű selyemkendővel takarja be a fejét és az arcát, hogy kutató szem illetlen tekintettelne sértse. A paraszti sorban lévő asz- szony már nem félti úgy magát, de ő is elfátyolozza az arcát, ha az utcára megy. Különben jaj annak a leánynak, aki húsz éves korában még nem menyecske. Apja, anyja, kitaszítja a házból, rokonai és ismerősei pedig megvetik. Alaposabb válóok nincs, mint a magtalanság. A koreai asszony valóságos igavonó. Süt, főz, varr, tisztán, tartja a házat, a földet műveli s olyan dolgot végez a legelőkelőbb is, amelyről a mi asszonyunknak fogalma sincs. Az asszony különben is rabszolga. Szabad adás-vevés tárgya s akárhányszor a szülő vágj7 a férj eladja megint leánj'át, feleségét. A császár kis ember, alig öt láb magas, az arca megnyerő, a hangja pedig kellemes és lágyan csengő. Szivesen nevet, vidám és barátságos. A tudás nagy barátja és sok olyan könyvet olvas, amelyből birodalmának a hasznát véli látni.

Asszonyokról az asszonyoknak.

— Gondolatok:. —

Az asszony csak azért kívánkozik a paradicsomba, hogy fogalma legyen az elvesztett paradicsomról. (Houssaye Arzén.)

*

Az asszony veszíti el az asszonyt. A férfi érdeme, ha újból feltámad. (Houssaye Arzén.)

*

A nők annyira hadilábon állanak az igazsággal, hogy hazugságaikban mindig van egy kis igazmondás és igazmondásukban mindig van egy kis

hazugság. (Houssaye Arzén.)

*

Okos ember nem tesz próbára sem poharat,

sem asszonyt. (Lope de Vega.)

*

Még soha nő nem rontott el semmit — a hallgatásával. (Kínai közmondás.)

*

Melyik a rossz asszony? Az, a melyik férjének

jó ebédet készít, de mielőtt ő elkezd enni, annyi

ideig pöröl és veszekszik vele, a mig tönkre nem

teszi az étvágyát. (Talmud.)

*•

Nem lehet ott szabad a férfi, a hol a nő rabszolga. (Shelley.)

Nincsenek öreg asszonyok ! (Michelet.)

*

Ha jó az asszony, akkor a férfi és az angyal

közé kell őt helyezni. (Kotzebue.)

*

Ha az asszony felhasználná az értelmességét,

fölébe kerekednék a férfinak. (Goldoni.)

»

A férfiak mindig olyanok, a minőknek az asz- szonyok akarják őket. Ha akarjátok, hogy nagyok, erényesek legyenek, tanítsátok meg az asszonyokat arra, hogy mi a nagyság és erény. (Rousseau.)

*

Sok jót mondtam az asszonyokról. Óh, be sajnálom! (Proudhon.)

A léleknek két mérge van: a bor és a szép asszony. (Perzsa közmondás.)

Oh asszony, ha visszaadnák neked a paradicsomot, megint elveszítenéd ! (Dumas fils.)

Hármat nem lehet kielégíteni: a tengert, az

asszonyt és a fösvényt. (Latin közmondás.)

*

Nincs rosszabb, szeszélyesebb állati, mint az asszony! (Giambullari.)

Mi teszszük olyanokká az asszonyokat, a minők, — azért nem érnek semmit. (Mirábeau.)

Néha megelégszik az asszony — nagyon sokkal is. (Goncourt.)

Az asszonyok pompásan tudnak sírni, akkor sírnak, a mikor akarnak és annyit, a mennyit akarnak- (Balsac.)

Az asszony nem egyéb, mint baj. (Hesiodos.)

*

Minden nőnek háromféle természete van: az egyik, a melylyel bir, a másik, a melylyel hiszi, hogy bir, — a harmadik, a melyet mutat a világnak. (*)

s. v.

MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY.

Mezőgazdasági munkás lakóházak építése. Tal- lián Béla földmivelésügyi miniszter leiratban tudatta Békés vármegyével, hogy a megye tulnépes községeiben a gazdasági munkásnépek lakóházszerzését megkönnyítendő, 16,200 K államsegélyt folyósít a már eddig is több ízben dotált alapnak. Ugyancsak 20.000 korona segélyt engedélyezett Torontálmegyének szintén gazdasági munkásházak létesítésére. Eddig Hódmezővásárhelyen és Szentesen épültek nagyobb munkásházak.

Ismertessétek meg jó embereitekkel a „Magyar Földmivelő“-t!

KIS GAZBA.

Házi állatjaink idei teleltetése.

8. Jó takarmány azon szilvamoslék is, mely a szilvapálinka főzésénél keletkezik, de ezt azonnal fel kell etetni, mihelyt langyosra kihűlt, mert később megeczetesedik s akkor egészségtelen. A marha 40 - 50 liter szilvamoslékot is képes naponta fogyasztani, ha valami rostán szűrjük azt át, hogy a magvak kikerüljenek belőle, mely utóbbiak a sertéssel etethetők, kivált ha feltörjük, ámbár a disznó maga is fel tudja a szilvamagot ropogtatni. Ha sok a szalmánk, akkor a szilvamoslékot legajánlatosabb úgy etetni, hogy azon forrón, a mint az üstből kikerül, reáöntjük az előzetesen megszecskázott szál-