Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-10-23 / 42. szám

334 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ügy iránt teljes fogékonnyá tettük: biztosra vehetjük, hogy abban a községben nem fog büzhödni pocsolya, azok az udvarok csino­sak, tiszták lesznek, a lakóházak pedig em­bereknek, közműveit polgároknak lakóházai. Igaz, hogy erre idő kell. De :iszen, egy­szer már fundamentumot kell rakni a köz­ségek egészségi ügyének. Addig is azonban, mig ez az idő elérke­zik, értsük meg jól ama köszöntés mély je­lentőségét, hogy az Isten csak egészséget adjon! SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! A hitelszövetkezet a boldogulás előmozdítója.*) »Hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedő emberhez, aki igaz gyöngyöket keresett, ki ráakadván valami nagybecsű gyöngyre, elméne és minden vagyonát el­adván, megvevő azt !« Ha Jézus ezen példázatában említett igazgyöngy a boldogság és pedig az a boldogság, amelyet mi a szövetkezeti eszme terjesztésével, helyes irányú fej­lesztésével s győzelemre juttatásával akarunk a szö­vetkezetek tagjainak sajátjává tenni, azoknak szivébe, leikébe bevinni: úgy ki merem mondani, hogy mi itt mindannyian kivétel nélkül kereskedők vagyunk, mert mindannyian keresve-keressük azt a nagybecsű gyöngyöt, a boldogságot, mely egyrészről a mi szi­vünket, másrészről a vezetésünk alatt álló szövet­kezetek tagjainak szivét-lelkét kell, hogy betöltse, mindannyian keresve-keressük azt a nagybecsű gyön­gyöt, az alapot, amelyre okosan építve, elérhetjük vagy legalább nagyrészben előmozdíthatjuk a bol­dogságot, a közboldogulást. A megelégedés nagyon tág fogalom. Az egyik ember verejtékes munkájával szerzett fekete kenyere mellett is sokkal boldogabb lehet, mint a másik kin­csei halmaza közepette. Ami azt bizonyítja, hogy egymagában az anyagi jólét nem adhat boldogsá­got. T)e másrészről az is igaz, hogy a szegénység­ben, nyomorban tengődő ember, aki nagy küzde­lemmel s fáradságos munkával éppen csak annyit képes szerezni, hogy családjának életét szegénység­ben fentarthassa, boldog nem igen lehet. Mert hogy az lehessen, ehhez az kellene, hogy a tökéletesség­nek krisztusi magaslatán álljon. Én is hirdetem azt, hivatásomnál fogva, de meggyőződésből is, hogy a lelkieket elébe kell tenni az anyagiaknak, de azt is vallom, hogy csupán a lelki dolgokban sem szabad egyedül elmerülnünk, mert az ember egyénisége igazán csak úgy érvénye­sülhet, ha e kettőt helyesen tudja összeegyeztetni. Ép testben lakik az ép lélek. Ha az anyagiak fej­lesztésével nem gondolok, lelki világomnak is ká­rára van az. Ismertem községet, melynek lakosai józan életű munkásemberek valának, meg volt bennök a jóaka­rat is a haladásra, a fejlődésre, mégsem boldogul­hattak úgy, mint munkálkodásuk után várhatták *) Szívesen adunk tért bármely szövetkezet ilyetén való bemutatására. Hadd lássa akinek szemei vannak a látásra : mi a szövetkezet. Szerkesztő. volna, mert egy-egy elemi csapás vagy egy rossz termés elég volt arra, hogy őket az uzsorások ke­zébe szolgáltassa vagy aránytalanul nagy kamatú kölcsönök felszedésére kényszerítse s igy a fejlődés, a boldogulás terén évek sorára visszavesse. Ismer­tem továbbá községet, melynek lakosai, ha munkál­kodtak iv ennek eredményét megsemmisítette a könnyelmű költekezés. Következik ezekből, hogy a közboldogság csak ott verhet gyökeret, ahol meg vannak azok az esz­közök, amelyek az elégedetlenség okait képesek teljesen megszüntetni. Én ilyen eszköznek tartom első sorban a helyes irányban vezetett hitelszövet­kezetet. íme kérésünknek tehát meg van az egyik ered­ménye, mert megtaláltuk azt a módot, amelyre építve a közboldogulást lényegesen előmozdíthatjuk. Más szövetkezetét — különösen eredményében és hatásában — természetesen nem ismerhetek úgy, mint a magunkét, éppen azért engedjék meg, hogy bemutassam a vezetésem alatt álló, már öt eszten­dős múltú szövetkezetét. Községünkben nagy küzdelem után sikerült a hitelszövetkezet megalakítása, akkor is csak 20 tag­gal. A megalakulás után egy esztendőnek kellett is­mét lefolyni, mig népünk egy része belátta azt, hogy a szövetkezet nem nyerészkedésre törekszik, sőt a megszorult szegény embernek egy-egy malacka, vagy egy tehén, egy darab szőlőföld avagy egy ház­hely s telek megvételére olyan kamatú kölcsönt ké­pes nyújtani, amilyet a környéken sehol nem kap­hat. Ezután kezdettek tömegesebben beállani a szö­vetkezet tagjai közé. A 3—4-ik évben elértük azt is, hogy szövetkezetünk leghevesebb ellenzői, belátva tévedésöket, szintén hozzánk csatlakoztak. Szövetkezetünk működése öt egymáshoz közel­fekvő községre terjed ki: Apagy, Napkor, Téth, Ib- rony és Levelek községekre. Tagjainak száma je­lenleg 396, az üzletrészeké 592. A lefolyt ötesztendei működésnek áldásos ha­tását tapasztaltam az öt községben a következőkben : Részint 9 —10°/0-os, részint 12—14, sőt egy ta­karékpénztárnál 15%-os kamatra felrugó kölcsönt kifizettünk szövetkezetünk tagjaiért 20,200 koronát, így ezek 3—5, sőt 7—8°/0-kal olcsóbb kölcsönhöz jutottak. Kisebb kölcsönökből tehenet és sertést vá­sárolt 52 tag 6200 korona értékben. És mig régeb­ben — egy pár tehetősebb gazdát kivéve — csak nagy ritkaság számba ment, hogy szegényebb em­ber szőlőföldet, házat és telket vehessen, most a lefolyt öt év alatt szőlőföldet vásárolt 46 tag 13.500 korona értékben; házat, telket és szántóföldet vá­sárolt 36 tag 21.600 korona értékben, házat épített 11 tag 4000 korona értékben. És emez anyagi gyarapodást feltüntető adatok mellett, tekintve azt, hogy igazgatóságunk erkölcsi tekintetben is mérlegelés alá veszi szövetkezetünk kölcsönkérő tagjait — ugyanis már két tagot zár­tunk ki javíthatatlan rendetlensége, pontatlansága miatt, egy tagot iszákossága miatt, két tagnak pe­dig csak hónapok múlva s akkor adtunk kölcsönt, midőn meggyőződtünk róla, hogy eddigi könnyelmű életmódjával teljesen felhagyott — a községek la­kosaival való gyakoribb érintkezés, beszélgetés al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom