Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-09 / 40. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 321 Lengyelországba ment, hogy személyesen kérjen segedelmet Péter orosz cártól. Ezalatt Pálffy, a király megbízottja, meggyőzte Károlyit s más Rákócy-párti főurakat is arról, hogy az a háborúskodás nem válik az ország javára, tehát jobb lesz a királylyal kibékülni, Mindnyájan helyeselték is. De mivel Rákócy háta mögött határozni nem akartak, üzentek neki, hogy rögtön jöjjön haza békét kötni. Hanem Rákócy megbicsakolta magát és a békekötésbe sehogy sem egj^ezett bele. Pedig az ország állapota már igen kívánta a nyugalmat; azért Károlyi és társai 1711-ben Nagy-Károly mellett a majténvi mezőre összehívták a magyar rendeket és ott Rákócy nélkül is békét kötöttek. József király ezalatt himlőben meghalt; hanem azért a békeszerződést kiállították és aláírták. így jött létre 1711. május elején a hires szatmári béke, mellnek értelmében: Rákócy és Invei kegyelmet nyernek, javaik birtokába jutnak, ha a hűségesküt leteszik. Az ország alkotmányát biztosítják a vallásszabadságot és a haza hajainak orvoslását megígérik. A bujdosók Rákócy hamarosan értesült arról, hogy hívei a királylyal kibékültek és békét kötöttek. A békekötés szerint mindenkinek — tehát Ká- kócynak is szabad maradt az élete és vagyona, csak a hűségesküt kellett volna letenxnök. A felkelők legnagyobb része meg is hódolt; hanem Rákócy, Rercsényi és még több kuruc főur a hűségesküt megtagadta. Azért ezek fej- és jószágvesztésre ítéltetvén, menekülniük kellett. 1712. év novemberében útnak indult Rákócy a nagy bujdosó és megkezdte száműzetésének szomorú napjait. Először Angolországba ment, hanem ott a királynő szóba sem állt vele. Angolországból Franciaországba hajózott, a hol Sárosi gróf név alatt vette igénybe a franciák vendégszeretetét. Nem is panaszkodott, mert szívesek voltak hozzá és bujdosó társairól is gondoskodtak. Rákócy négy évnél tovább lakott Franciaországban. Ekkor a török szultán hívta meg arra számítván, hogy majd Rákócy által fellázítja a magyarokat. Rákócy elment Törökországba, hanem a lázitásra nem váll alkozott. A török szultán mégis volt annyi emberséggel, hogy Rákócyt vendégéül ott tartotta és Rodostóban a Márványtenger mellett adott neki lakást. Ott a rodostói lakásában élte le napjait Rákócy Ferenc, a nagy magyar szabadsághős. Ifjú korában igen vallásos nevelést kapott; ez a vallásos lelke meg is maradt utolsó órájáig. Isten ellen soha sem zúgolódott. Úgy élt mint egy remete. Naponként két szentmisét hallgatott és délután óraszámra imádta az oltáriszentséget. Meg is nyugodott sorsában. Szegény Rákócy Ferenc jobb sorsot érdemelt és bizony jobb sorsot is ért volna. Hanem a keménvnyaku és protestáns Bercsényire jobban hallgatott, mint kellett volna. Ez volt oka az ő élete szerencsétlenségének. Rákócy Rodostóban meghalt 1735. év április 5-én nagypéntek napján, s tetemeit Konstantinápolyban, édesanyjának, Zrínyi Ilonának sírja mellett temették el. Léghajón a pyrenei hegyeken keresztül. Vaulx gróf, a francia léghajósok egyik legmerészebbje, nagy feltűnést keltett múlt évben történt tudományos czélú légi utazásával. Vaulx tavaly a földközi tengert utazta át. Most pedig, hogy Speltrini kapitánynak sikerült az Alpese- ken átkelni a Mont-Blanktól kiindulva, Vautx elhatározta, hogy még ez évben átkel a pyrenei hegyeken. Vaulx Pau délfrancia városkából készül felszálani s útjában apja kiséri el. MUNKÁ s-ü g y. Ünnepelt gazdasági cseléd. A gömörmegyei Gönyőről írják hogy ott, özvegy Ma- gvaryné birtokán nagy ünneplésében volt része Lukács István béresgazdának, aki a birtokon megszakítás nélkül 50 évig szolgált. Lusberg gróf, a megye főispánja meleghangú beszéd kíséretében nyújtotta át neki a földmivelési miniszter elismerő oklevelét és ajándékát. Beszédében dicsérőleg emlékezett meg a földbirtokosnőről, akinél még három, ötven szolgálati évvel biró cseléd lakik. Lukács István meghatóban köszönte meg az iinnepeltetést, amelyen résztvettek : Goda alispán. Gottfried szolgabiró, a környékbeli földbirtokosok, a falubeli gazdák és az uradalmi cselédség. Hű cselédek kitüntetése. Szép ünnepély folyt le a minap Bezerédj Andor ménfői földbirtokosnál. Ekkor adták át a földmivelésügyi miniszter ajándékát két öreg cselédnek, Kaizinger Andrásnak és Klauz Józsefnek, kik közül az első már negyven- három éve szolgálja a családot mint cseléd, a másik szinte negyven évet meghaladó időben, mint mezei munkás és hűségükkel, szorgalmukkal, mindketten társaik közül is kitűntek. Az ünnep szentmisével kezdődött, amely után folyt le a tulajdonképeni ünnepség. Gróf Laszberg Rudolf főispán, a földmivelésügyi miniszter képviseletében lélekemelő szavakkal adta át a két öregnek a szép keretbe foglalt elismerő oklevelet és kiegészítésül Kaizinger Andrásnak a miniszter által adományozott száz és egy ismeretlennek maradni kívánó egyén által adományozott ötven koronát. Klauz Józsefnek pedig az urasága állal adományozott ötven koronát aranyban. A főispán hangsúlyozta a cselédek kötelességeit és meleg szavakkal kitartásra buzdította őket. Utána Bezerédj Andor nagybirtokos intézett cselédjéhez szívből jövő szavakat. Beszéltek még Lippag Géza nagybirtokos és Goda Béla alispán. A két megjutalmazott öreg cseléd örömkönvek között mondott köszönetét a földmivelési miniszternek, a főispánnak, a megjelent uraknak, földesurának és az egész Be- zerédj-családnak. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Az uj bélyegek. Október hó 1-től kezdve uj bélyegjegyeket kell felragasztani az okiratokra. A közönség tájékoztatására a következőket közöljük: A jelenleg forgalomban levő bélyegjegyek 19U3 október hó 1-seje után 1903. évi október hó 31-ig árusíthatók és használhatók ; 1903. évi november hó 1 tői azoban kizárólag csak az új bélyegjegyeket szabad használni. Aki azen idő után régi bélyeget ragaszt az Írására, azt úgy tekintik, mintha semmit se tett volne rá. A régi bélyegek az adóhivataloknál 1903. évi november hó 1-től 1903. évi december hó 31-ig új hélyegjegyekkel ingyen kicserélhetők, 1904 évi január hó 1-től ugyanazon évi december hó végéig a kicserélést a pénzügyminisztérium engedélyezi. A kicserélés iránti kérés bélyegmentes. A régi bélyegeket 1905. évi január hó 1-től kezdve többé sem ki nem cserélik, sem értéküket meg nem téritik. * Bevont tiz forintos bankjegyek. Az oszt- rákmagar bank közhírré teszi, hogy a megszüntetett tiz forintos bankjegyek (1880 május 1. kelettel) f. év. szeptember hó 1-től kezdődőleg már csak a bécsi és budapesti fiokintézetnél cserélhetők be. Az Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegély- pénztárt ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményt a nép körében. Biztosítsa cselé - deit ezen segély pénztárnál.
