Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-09 / 40. szám
322 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A rétmesteri iskola Kassán van. A folyamodók igazolni tartoznak, hogy a népiskolát elvégezték, a magyar nyelvet szóban és írásban bírják, tizennyolcadik évüket betöltötték, egészségesek és erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esnek. Kiszolgált altisztek, akik a műszaki csapatoktól jó minő- silést nyertek, első' sorban pályázhatnak. Két téli és két nyári félévi tanfolyam után, ha a vizsgálatot sikerrel letették, rétfelügyelői oklevelet kapnak. KIS GAZ D A.______ A szüret. A szőlőzúzó gép. A szőlőtaposás egy régi szokás honunkban, pedig az minden nagyobb mennyiségű borkészítésnél mellőzendő lehetne, mivel sza- porátlan, hűvösebb idők beálltával bajosan alkal- mazhetó s végre — csömörletes munka is. Sokkal czélszerübb a lesomzott szőlőnek gép segélyével való ósszezúzása. Ezzel tisztán és gyorsan megy a munka. Az összezúzott szőlőmaláta egyenesen minden levestől rakatik sajtóba és kinyomatik. Ezen lemus- tolás azonnal történik, ha azt akarjuk, hogy borunk ezüstszínű legyen; ha pedig inkább tetszik borunkban az aranyszin : úgy az összezúzott malátát sajto- latlan hagyjuk 24—48 óráig, hogy a bogyók bőréből a festőanyag kivonassák. Ekkor vonatik ki ebből némi zamat is, a mi sok szőlőfajnak bőrében létezik s az ilyen bor zamatosabb lesz. A kiknek anyagi viszonyaik nem engedik, hogy gépet szerezzenek, azok bizonnyára kevés szőlőfölddel rendelkeznek. De ha mefontoljuk a dolgot és komolyan kezdünk számítani, bizonyára oda lyukadunk ki, hogy e fönt említett gép beszerzése mult- hatatlanul szükségés. Nem mondom én azt, hogy pl. egy gazda, akinek két hold szőlője van, mindjárt gépet szerezzen; de igenis, többen összeállva, közösen egy gépet szerezhetnek, mi által a munkát gyorsan és tisztán végezhetik. A taposó-zsákra is külön gondot kell fordítanunk, mert egy uj taposó-zsák használata kellő vigyázat nélkül, képes egy egész szüretet megfertőz- tetni s elrontani a fonalakon levő csiriz által. Ezért az ócska tgposó-zsákot is ki kell ugyan mosni, de az újat kiáztatni és kiforrázni elmulaszthatlau kötelességünk. A bor készítéséről. Szüret után a must erjesztése és további kezelése a teendők. E célból a már előzetesen rendbehozott és kénezett hordókat tiszta hideg vízzel jól ki kell mosni s a vizet belőlök kicsurgatni. Nem szabad a hordót közvetlenül a must lefejtése előtt megkénezni, mert a kevés kénezés is igen késlelteti és hosszú lefolyásúvá teszi az erjedést. A tiszta hordókba a mustot sajtárokkal vagy bórszivattvuval átfejtjük, úgy hogy a hordónak x/8 része üresen maradjon, hogy erjedéskor a must a hordóból ki ne fusson. Az erjedés az idő melegségéhez képest 12 — 24 óra múlva megkezdődik, nap-nap után rohamosabb lesz, a must erős pezsgésben van, mintha forrna, ezt nevezik zajos erjedésnek. Ha az élesztő a cukrot szeszre és szénsavra alakította át, az erjedés mindinkább csendesedik és a zajos erjedés megszűnik. Ekkor a must nyugalomba jön és a bor seprőt rak le. S itt kezdődik az erjedés azon időszaka, melyet utóerjedésnek nevezünk. Az erjesztés lehet nyílt és zárt. A nyílt erjesztés a hordó nyitva hagyott aknájával megy végbe. Előnye semmi, sőt sokszor nagyon hátrányos lehet. A zárt erjesztés, melynél a fejlődő szénsav a hordóból elillanhat, de a pince levegője a hordóba egyenes utón be nem juthat, újabb időben mindinkább terjed. A zárt erjesztésre különféle csöveket használnak, de legjobb az u. n. kotyogó vagy annak hiányában homokkal megtöltött vászonzacskóval elzárni a hordó száját. Hogyan featett-e a vörös bor, vagy a természetes szinü, azt a következő egyszerű módon tudhatni meg: Áztassunk be a gyanús borba egy darabka kenyérbelet s dobjuk azt tiszta vízbe. Ha festet a bor, a víz rögtön lilás-vörös lesz, ha pedig természetes szinü a bor, akkor a viz elébb opál- szerü homályos lesz s csak azután, vagy fél óra múlva színesedik meg. Az irinyi kertészet. Köszönettel vettük az Irinyi kitűnő kertészetnek árjegyzékét. V. évf. 1903. ősz. V. évfolyam, 19:>4. tavasz. Hosszú éveken keresztül kipróbált és általánosan elismert faiskoláról van itt szó, honnan teljes bizalommal szerezhetők be mindennemű oltványok, tűlevelű fák, fenyők, ciprusfélék, stb. A megrendelések (levelek) Iriny (Szalmár- vármegye). Vasúti állomás Szaniszló intézendők. Leveleket legcélszerűbben dr. Irinyi Tamás tanár Szat- már kell címezni. Méhészeknek, ügy a pergetés, valamint a csurgatás által nyert mézet a legcélszerűbb üveg vagy bádogedénybe önteni. Ezen edényt azonban sohasem szabad azonnal elzárni, hanem nehány (10—12) napig nyitva hagyni és pedig azért, mert a méhek a virágoknak zsirtalmából nemcsak a virágport, hanem egyszersmind a vizet is felszívják és igy gondoskodnunk kell arról, hogy a víztartalmának egy része elpárologhasson ; szükséges ez leginkább akkor, ha fedetlen lépek lettek kipergetve, esetleg kicsurgatva. Ilyenkor a méz felszínére gyü- lemlenek a pergetés vagy szűrés közben beleeset viaszsejt darabkák is melyek most könnyen leszedhe- tők lesznek. A méznek ilyetén megtisztulása után az edényt fedővel vagy lehet viaszporral is jól elzárni és különösen a helyet kell jól megválasztanunk, ahová tenni óhajtjuk, mert a levegő nedvességét nagyon is magába veszi, azért száraz, hűvös I és lehetőleg sötét helyen — de nem pinczében — kell tartani. Az igy kezelt méz azután évekig is eláll és nem kell félnünk attól hogy elromlik. De egyúttal osztályozzuk is a méznek fajtáit olyképpen, hogy az üveg- vagy bádogedényre egy kis cédulával megjelöljük azokat az üvegeket vagy bádogedényeket, amelyekben akác- vagy hársfaméz van; ennek megvan az az előnye, hogy nem kell sorra kóstolgatni, vájjon akác vagy hársfavirágméz van-e az edényben. Mezei egerek pusztítása. A szokatlanul hosz- szu szárazság következtében Verőcemegyében és csaknem egész Szlavonországban a mezőkön roppantul elszaporodtak a mezei egerek, amelyek igen nagy károkat okoznak. A gazdák ezért még nem merik megkezdeni az őszi vetést. HÁZ I-A S S Z 0 N Y. A baromfi hizlalás idején gyakran szenved étvágytalanságban, a mi sokszor csak múló emésztési zavarokból ered. Ha azonban valamelyik állat többször egymás után nem akar enni, a hizlalást félbe kell szakítani és szabadon ereszteni. A szabadban kénve-kedve szerint hagyjuk mozogni és zöldtakarmánynyal etessük és csak akkor vegyük újból hízóba, ha alapos jobbulás állott be. Szövetből úgy lehet kivonni a zsirfoltot, hogy a szövet alá egy darab fehér itatós papirost tesz az ember, azután éterrel megnedvesitett vattával dörzsöli a foltot. Az éter föloldja a zsiradékot, amely a szövet alatt levő papirosba ivódik. A pecsét helyét ezután tiszta itatóspapirossal szárazra kell dörzsölni s a papirosfoszlányt lekefélni, amikor a zsirfolt teljesen eltűnik.
