Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-09 / 40. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 319 hogy inás megyékben sem igen törődnek sokat e törvény szigorú ellenőrzésével. Mert hallatlan az a könnyű vérü gondolkozás, a mivel egyes hatóságok a pálinka és korcsma pusztító rombolását nézik, megítélik — a dicső és nagy szabadság palástja alatt. Hej, de jó palást is ez! Nem tudjuk, mikor szakadozik össze. Legközelebb egy törvényhatósági testület ugyancsak megdöbbentő módon értelmezte — a szabadságot. Azt az átiratot vette tárgyalás alá, mely kívánja, hogy a 16 éven aluli ifjaknak tiltsák el a korcsmá- zást. A nemes testület egyszerűen tudomásul vette, meri nem akarja az egyéni szabadságot ily mértékben korlátolni. Nagyon jól van! Csak tessék ezt a szabadságot huzni, feszíteni egész addig, mig a húr elszakad. Akkor majd a magyar ifjúság torkig élvezi a nagy szabadságot és húsz éves korában beleiül a nagy szabadságba. Ki leszen akkor a szabad polgár e hazában? Tessék megmondani! O A szatmári kertészeti kiállítás. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület kertészeti kiállítását vasárnap nyitották meg. A megnyitáson a földmivelési miniszter képviseletében Molnár Istyán miniszteri tanácsos jelent meg, ki a miniszter nevében üdvözölte a kiállítás rendezőit és a kiállítókat. Azután Hugonnay Béla gróf főispán nagy közönség jelenlétében megnyitotta a kiállítást, mire Fekete Sámuel dr., a gazdasági egyesület elnöke beszédet mondott, melyben fejtegette a kiállítás fontosságát közgazdasági szempontból. A kiállítás egyike a legérdekesebbeknek ebben a nemben. S minden nagy Ízléssel van kiállítva. Az ananász-almákat, Bismarck-körtéket, konyhakerti újságokat különösen érdemes megnézni. A rendezés munkájában Poszvék Nándor titkár vitt első szerepet. Külön, a városi kioszk egyik tágas termében van kiállítva Nagybánya város kollektiv gyümölcs-csoportja. A kiállítók száma 117, a tárgyaké 1550. A gazdasági egyesület oltvány-telepének ritkaságai, hajtott spárgája, októberi cseresznyéje, Vilmos-körtéi azonnal meglepik a szakértőt. Gazdag Szatmár városának csoportja. A kiállítók száma a százat meghaladja. Lükő Sándor, Domokos Lajos, Szabó Balázs, a püspöki kertészet remekeltek a gyümölcsfajtákkal. A kiállításon 1506 alma, 1000 körte, 2500 konyhakertészeti termény, 600 földolgozó gép, eszköz van kiállítva. A szinérváraljai állami szőllőtelep 50 tőkén mutatja be a vármegyében divatos helytelen szőlőmetszést, ezzel szemben Jsb- lonszkv György bizonyítani fogja a helyes metszést, a helyes tőkefej-képzést s egy éves tőkét is bemutat, mely az ígéret-földje s dús szőlőfürtjével kápráztat. Van a telepnek 9 csemege és 17 érmeliéki borszőlője, valamennyi versenyen kívül, mert az állami tevékenység a gazdák becsvágyó tevékenységét mindig és következetesen gyámolitja. A kiállítást nagyon sokan látogatták és igen nagy elismeréssel volt a közönség. Kínai szólásmódok. Különféle szólásmódokat gyűjtött össze egy Kínában utazó úriember, a melyekből kitetszik, hogy a Kinaial nagy barátai a gúnyolódásnak. így például a hetvenketöt aki külömben nem árt a légynek sem, papirosból való tigrisnek mondják. Azt, aki mélyre hajlong. A tékozlót ralétának mondják, amely korán száll fel, ha valaki könyörübtes az ismeretlenek iránt, mig a családját elhanyagolja, azt mondják róla, hogy „Magas rúdra akasztja a lámpását“ — nesszire világit, de a közelben nem terjeszt fényt. HÁZI-IPAR. Füzfakosárfonó-tanfolyam. Jolsván, Gö- mörmegyében gondoskodnak arról, hogy a lakosság téli foglalkozáshoz juthasson. Most ingyenes füz- fakosárfonó tanítást rendeznek, hol öregje — apraja megtanulhatja a kosárfonást, melyből aztán ha nem is csurog de, cseppen bizony egy pár garas a házhoz télen át is. Követendő példa. Somogy megyében ugyancsak találó házi-mesterséget űznek derék polgártársaink. Felhasználják a Bakony hegység erdeinek fáját. Talicskákat, sütőtekenőket, szénvonó lapátokat, kasza-kapanyeleket készítenek. Hány és hány városban szerzik be az ilyen portékákat a kereskedésekből! A hol erdő, fa van, tanulja meg a nép ezek faragását és vigye piaczra ő maga. Mert garas kell a házhoz! Nálunk nem lehet semmit tenni! így halljuk szokszor okoskodni azokat, kik olvassák, hogy a nép itt is, amott is téli foglalkozást, hazai ipart szerzett magának. Persze, hogy nem lehet, ha nem akarunk. Mert jól mondja a köz- példaszó: »Nem akarásnak nyögés a vége«. Akarni kell és akkor már belátjuk azt is, hogy lehet! Csak gondolkodni kell, mert legtöbb község azért marad, azért züllik, mert nincs a ki gondolkozzék. Néhány szentencia a makacs gyermekekről. A mint észreveszed, hogy gyermeked makacs, azonnal fogj hozzá — gyógyításához. * Mindenek előtt vizsgáld meg, honnan származ- hátik gyermeked makacssága? Vájjon dac vagy önfejűség alakjában jelentkezik-e? A dacos gyermek nyíltan szokta megtagadni az engedelmességet, a nélkül, hogy valami célja vagy haszna volna belőle. Az önfejű is megtagadja az engedelmességet, hanem neki már saját célja, terve van! Azért száll szembe szüleivel, tanítójával, hogy a maga akaratát, ezt a tervet kivihesse. Az önfejű gyermek titkolódzó is, azért szemed rajta legyen. * Ezek a betegségek származhattak magából a gyermek természetéből (örökli pl. apjától, anyjától), de származhatik a szülők elnézéséből, következetlen maguktartásából, tudatlanságából vagy türelmetlen, kötekedő természetükből. Ha a szülők engedékenységéből származik (elkényeztették pl. a gyermeket, sokat megengedtek neki, a mit nem volt volna szabad megengedni) akkor komoly és erélyes bánásmódot kell kezdeni. Hogy érezze a gyermek, bizony másképen is lehet, bizony itt nem jó lesz tovább makacskodni. Megtörténik, hogy a gyermek nagyon ingerlékeny. Itt a szülő legyen szelíd, jó és éreztesse hig- gatságát és nyugottságát az apa. Azt is tapasztaljuk, hogy az önfejűség korai, hamis önállóságának érzetéből származik. Ilyenkor szeretettel világosítsa fel a szülő, hogy ő még nem ismeri az embereket, sem az életet. így a maga feje, esze után menve könnyen romlásra juthat. Szeretettel indítsa az ilyen gyermeket bizalomra, ne hogy az a gyermek titokban tegyen valamit. * Ne büntesd soha felindulásodban a makacs gyermeket. Mert vas pálcával sem töröd meg a makacst ... a keménységgel és durvasággal sokkal többet árthatsz.
