Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-10-02 / 39. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 313 niszter ennélfogva fel hívja a törvényhatóságokat, hogy alkalmas módon és a legkiterjedtebb mérték­ben figyelmeztessék a lakosságot, hogy lehetőleg ke­rüljék az előreváltott jegygyei való utazást annál is inkább, mert az amerikai hatóságok emiatt akadá­lyokat gördítenek partraszállásuk elé, esetleg a ten­geren átkelt utasokat vissza is utasítják. — Ugyan­csak a kivándorlásra vonatkozik a belügyminiszter­nek egy másik rendelete. Ez a rendelet megengedi a kivándorlóknak, hogy abban az esetben is, ha út­levelükben útirányul Hamburg vág)' Bréma van megjelölve, Fiúmén át utazhassanak. Ez a rendelet módosítja az útlevéltörvény ama rendelkezését, hogy a kivándorlóknak az útlevélben megjelölt iránytól eltérni nem szabad. Szomorú statisztika. New-Yorkból jelentik, hogy az Egyesült-Államokban a múlt évben 9840 személy veszítette életét vasúti szerencsétlenség kö­vetkeztében és 76.653-an sérültek meg. 1895-től 1903-ig 67.148 lélek veszítette életét vasúti kataszt­rófáknál, megsebesült 439.592. Dél-Amerika legnagyobb városa. Erre a büszke címre most már Buenos-Ayres, Argentinia fővárosa tarthat igényt. A januári népszámlálás sze­rint Buenos-Ayresnek egy millió lakosa van. A la­kosság ötödrésze Argentiniában született, fele pedig olasz ember. Érdekes, hogy ezek az olaszok Argen­tiniában igen gyorsan elvesztik nemzeti jellegüket. Bár ők teszik a többséget, semmiféle politikai befo­lyásuk nincsen. A gyermekszáj. As if kólában. — A tanító : Összeadásaid mindig rosz- szak; hát senkid sincs odahaza, a ki segítene ? A tanuló : Igen a papa. A tanító: Furcsa, hogy mindig több jön ki, mint a mennyinek kellene. Micsoda a te apád ? A tanuló : Pincér. A tanító : Vagy úgy ! * Mi less? — Nagymama: Tudod Palikám, mi lesz azokból a pajkos gyerekekből kik örökké káromkodnak és lármáznak ? Palika : Persze, hogy tudom. Fiakkeres ! A GAZDA TANÁCSADÓJA. Gazdáinkat érdeklő elvi jelentőségű ha­tározatok. A minisztertanács legutóbb kimondotta, hogy jogtalan legeltetés miatt a panaszlott megbün­tetésének kívánása nélkül a törvényes kárdij megfi­zetése iránt indított ügy elbírálása a polgári bíró­ság hatáskörébe tartozik. Továbbá a belügyminisz­ter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy sertésvész miatt lezárt községben fekvő vészmentes szállásokban levő sertések forgalma a községek bel­területén szabad, s igy a sertések helybeli adás­vétele engedélyhez kötve nincs. Elhasznált távirda-sodronyért a földmi- velési minisztériumhoz kell folyamodni. A fo­lyamodáshoz csatolandó a gazdasági egyesületnek, vagy a főszolgabírónak, vagy a községi elöljáróság­nak egy koronás bélyeggel ellátott igazolványa arról, hogy a sodrony gazdasági célra szükséges. A sod­ronyt valamelyik távirdaszerraktárnál adják ki, vagy küldik a megrendelő címére. A sodrony ára a fo­lyamodással küldendő. Kétféle sodrony van: öt és hárommilliméteres. Az öt milliméteres mmázsája 14 K, a három milliméteres 20 K. Az elsőből egy mmázsa 800 folyómétert ád, a másikból 2200 fo­lyómétert. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Elitéit bujtogatók Brá- zay Kálmán pellérdi uradalmá­ban a cukorrépa-ásásai és ku­korica-töréssel foglalkozó het­ven békésmegyeigazdasági mun­kás közül mintegy 36-an be­szüntették a munkát. A mun­kások, kiket Dávid András és Tar György ismert békésmegyei földosztók lázitották fel, a szer­ződésileg megállapított bér felemelését követelték. A pécsi szolgabiró, miután előbb a munkások kéré­sét meghallgatta, csendőrökkel vezetette ki őket a munkára. Dávid Andrást és öt ellenszegülő munkást letartóztatták és lezáratás végett a pécsi királyi ügyészséghez kisérték. Felebbezés folytán az ügy a vármegye közigazgatási bizottsághoz került, amely az első fokú ítéletet legnagyobb részben helyben­hagyta, Dávid Andrást 45 napi fogházra és 200 ko­rona pénzbüntetésre, a másik öt ellenszegülő mun­kást 8—8 napi elzárásra Ítélte. A munkások nagy része újra munkába állott. ISMERETEKTARA. Mit esznek a vad népek ? A műveltség legalacsonyabb fokán álló külön­féle népek sok olyasmit tartanak kitűnő élelmiszer­nek. a mitől az európai ember undorral fordulna el. Ki enné meg például az iramszarvas gyomrá­ból félig megemésztett mohából készült salátát, pe­dig ez az eszkimó kedvenc nyalánksága. E furcsa Ízlést annak lehet tulajdonítani, hogy a kizárólag hússal és halakkal élő eszkimó csak ritkán juthat növény-eledelhez. Viszont a rendesen csakis növé­nyekből élő Kongour erdő törpéi mindig a hús után vágyódnak s egy-egy kutya vagy marha hullája nekik valóságos lakomául szolgál. Az apache indiá­nok a róka nyers húsát ép oly élvezettel eszik, mint az európai ember a friss osztrigát. A bangwungswatosok valamely megjelenő sáska sereget a nagy szellem különös ajándékának tekin­tik. A pálmalevelekből készült kosarakba gyűjtött sáskák lábait és szárnyait kitépik s a napon meg- száritva porrá törik. A vízben főtt por ize némileg a zabkásához hasonlít. India legvadabb népfaja, az irulák, a földet nem mivelik s fegyverök sem lévén, nem igen va­dászhatnak. Ha az esős évszak beáll, mely mocsa­rakat tavakká változtat, a vizekben mindenütt szám­talan nagy fekete csiga hemzseg. Ebből aztán az irula asszonyok sűrű nyálkás levest főznek, melylyel az egész törzs hetekig táplálkozik. A csigák eltűn­tével az irulák legnagyobb sajnálatukra ismét szó­Az Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegély­pénztár! ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményt a nép körében. Biztosítsa cselé­deit ezen segély pénztárnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom