Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-09-04 / 35. szám

Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztősig és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2,fruj t-. , Fél évre .... 2 » J&SXry * Negyed évre . . 1 » áMP.') : ^ ■ -- - \ Da rányi Ignác a gazdákhoz. — Elnöki megnyitó a Gazdaszövetség veszprémi nagygyűlésén. — Ha most, mélyen t. nagygyűlés, ilyen ünnepé­lyen, mint ez a kiállítás és gazdagyülés együtt le­hetünk, méltóztassanak megengedni, hogy mint a Gazdaszövetség ez idő szerinti elnöke, önökhöz né­hány szót szóljak. (Halljuk ! Halljuk !) A Gazdaszövetség első sorban és mindenekfe- lett szociális célokat tűzött maga elé; maga elé tűzte azt a célt, hogy a szegény ember ügyét fel­karolja; hogy ne lássék olyannak a szegény ember, mint az oldott kéve, magára hagyatva, széttagolva, hanem legyen valami kapocs, ami egység által neki erőt ad, hogy az anyagi létért való küzdelemben ő is megállni tudjon. Az irás azt mondja, hogy min­denkinek lelke valakitől számon kéretik. En azt hiszem, hogy nekünk is érezni kell, hogy mi is bi­zonyos lelkekért összesen és egyénenként felelős­séggel tartozunk. Ne akkor lássuk meg a szegény embert, amikor nekünk rá szükségünk van, hanem ő lásson meg bennünket akkor, amikor ő van baj­ban. (Igaz ! ügy van! A szegény ember szivéhez az utat meg lehet találni, csak keresni kell azt; bizalmat kell benne kelteni irántunk, hogy ő is megállhasson és mi is megállhassunk. Senki se mondja magáról, hogy ke­vés, vagy kicsiny arra, hogy a szegény ember sor­sán lendíthessen. A szeretet munkájából mindenki annyit végezhet, amennyit akar. A nagy Széchenyi István mondotta, hogy nincs ember a világon, aki­től tanulni ne lehessen ; fordítsuk meg tisztelt gaz­datársaim ezt a tételt s mondjuk azt, hogy nincs oly szegény ember, ki a maga kis körében jót ne tehessen. És akinek az Isten a vagyonból többet adott, mint másnak, mint amennyi az élet fentar- tására szükséges, az érezze azt, hogy ami több van neki, annak legnagyobb becse abban áll, hogy egy ember képes százaknak, ezreknek könnyeit felszán­tani. A vagyon legnagyobb értéke abban álljon, hogy az emer több jót tehet vele, mint más és nemcsak akinek több vagyona van, mint amennyi í az elet ientartasara szükséges, de akink*'S viselés több tapasztalatot, több ismereted adbtt, az is tartozik embertársainak azzal, hogy tapasztalatait, ismereteit felebarátjától ne vonja meg. (Lelkes éljenzés.) A Gazdaszövetség minden tagja apostolnak érezze magát, aki nemcsak olt vet. ahol a föld jól meg van munkálva, hanem vet mindenfelé, vet utón, útfélen, mert lehet, hogy az utszélen elvetett mag­ból fog valamikor egy terebélyes fa kinőni»~És ne mondja senki, hogy ehhez az akcióhoz neki ideje nincsen, mert én azt mondom, hogy mindenkinek van annyi ideje, amennyit szakítani akar magának, ez csak a helyes időbeosztástól függ. Miért adta az Isten a hosszú téli estéket? Nem-e azért is, hogy a jó embereket közelebb hozza egymáshoz, nem-e azért, hogy ez estéket is embertársaink érdekében felhasználni tudjuk? A humanizmus ezen akciójá­ból tehát ne vonja ki magát senki, ne találkozzunk mindenütt és minden alkalommal csak ugyanazon nevekkel! Munkamegosztás kell, mert enélkül a modern korban már nagyobb sikereket elérni nem lehet. Az az Ínség, amely az országnak több vidékén mutatkozik, az a nehéz esztendő, amelyet általános­nak lehet mondani, alkalmas arra, hogy összehozza az embereket, kipróbálni bennünket, hogy találé­konyságunkat fokozza. A szárazság, amely alatt ha­zánk ez évben annyit szenvedett, két irányban is nagy károsodást jelent. Az egyik a nagymérvű ta­karmányhiány, a másik a tüzesetek kiáltó nagy száma. A takarmányhiány alkalmas arra, hogy állat­tenyésztésünket veszélyezlesse; állattenyésztésünket nagy fáradsággal, nagy áldozattal tudtuk azon szín­vonalra emelni, amelyen jelenleg áll. Mindent el kell tehát követni arra, hogy ezen akcióban vissza­esés, mely az országot évek sorára vesse vissza, be ne álljon. De a tüzesetek óriási száma is roppant káro­kat okozott, számos embertársunkat tett hajlékta­lanná. Azt hiszem, mindkét irányban messze menő intézkedések lesznek szükségesek. Állam és társa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom