Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-08-07 / 31. szám

r Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: ^ BODNÁR GÁSPÁR. * C jfelőfizetési árak: JigíE^evre ... 4 korona (2 frt.) Fél évre .... 2 » (1 . ) Negyed évre . . 1 * (50 kr) Előrelátás és kitartás. Az Isten keze úgy látszik, reá nehezedik a mi édes hazánkra. Belátni í idejében, hogy a baj, a szükség felénk sompolyödik, sőt ta- lán állandóan kisérni fog majd, mint az ár­nyék már első és legszükségesebb lépés a küzdelemre. De nem elég a belátás. Szükséges, hogy a belátást a valódi előrelátás kövesse. Hogy végig mérjünk minden eshetősé­get. Hogy készüljünk még a nem remélt, meglepő állapotokra is. Egyszóval, hogy erősitsük meg lélekjelen­létünket, éberségünket, mely leghatalmasabb lámasza, segítője a kitartásnak. Ez a lélekjelenlét már most nagyon .szükséges. Mert hogy kivételes, sorvasztó •esztendőnk van, vak nem látja, érzi tapasz­talja. Hogy ennek az időnek nem leszen va­lami szinig tejfeles állapot a következménye, az is bizonyos. De rosszlelküség vagy nagy tapintatlan­ság a baj nagyságát a szélsőségig, sőt a két­ségbeesésig — fokozni, világgá kürtölni. Szomornan tapasztaljuk ugyanis, hogy egyes érdekcsoportok, mondjuk kufárok ki­használják az idő mostohaságát és már most oly áremeléseket rögtönöznek, melyek nem csak a méltányosság, de az emberi érzés határain is tulcsapongnak. Mindennap uj és uj áremeléseket hoz. Liszt, hús és más legszükségesebb élelmi szerek árai egyszerre felszaladnak. Mészáro­sok és más élelmicikk szállítók és árulók valóságos kizsákmányló karteleket űznek, erősen hívén, hogy bizony most aztán nincs és nem is lehet versenytársuk. Pedig nem úgy van. Nagyobb városok­ban már körmükre ütöttek. A községek is követhetik a sikerült védekezést. Vállalkozzanak a községek, a testületek a szövetkezetek az élelmicikkeknek önköltsé­gen való szállítására. A fogyasztó szövetkezetek majd kitörik az ilyen lelketlen kufár préseknek összes fogait. De nem csak lelketlenség, de tapintat­lanság a népet rémhírekkel, iszonyatosan be­következő ínséggel előre ijesztgetni. Kitartásra kell a gazdát bátorítani. Mert ha elveszti a fejét, nem is gondolkozik, nem is képes belátni, hogy iszen kellő takarékos­sággal, kitartással csak uj tavasz virrad. A nagy ijesztgetést persze mesterségesen is szítják. Azért Írják már a lapok, hogy például egyes vásárokra nagy marha és ló­állományokat hajtanak. Es az árak kétségbeejtően csekélyek! Egy tehenet 35 forintért, egy pár lovat 80 frintért lehet sok helyen vásárolni. Külföldi kufárok, árusok száguldanak majd az országban, hogy ha érzik, ime már sikerült a marha-lóállományt a megijesztett népnél mesterséges utón lekapni. Ne üljelek fel, magyar nép! Mutassátok meg most, hogy az élet jól megtanít benneteket az okos előrelátásra és a férfias kitartásra! Tartsátok magatokat az idővel való harcban is, mint bátor magyar szokta tartani, mikor az ellenséggel harcol. Kitartás! Előre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom