Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-07 / 31. szám
24(i MAGYAR FÖLDMIVELŐ Miért veri az Isten R—t? Közvetlen és egészen a nép kezéből való kézből kapjuk a következő igen tanulságos és megszívlelni való dolgokat. A község egész nevét nem tesszük ki, mert iszen sok-sok községnek szól ez a lecke. — A múlt napokban R—ről hazafelé térőben voltam. Előttem két ismeretlen ember ment. Igyekeztem, hogy lehetőleg utolérjem őket, mert igen érdekes beszélgetést folytattak. A szél éppen északról fújt, hát igy minden szót helyesen kivehettem. Mikor pedig R—ről kiértek, a Cs—e felé vezető utón igy folytatták beszélgetésüket: Ej, Péter bácsi, hogy mennyire leégett ez a R—e\ Isten csodája, hogy egyetlen ház is megmaradt ebben a nagy szélben. Riz’ ugv van a’ kedves öcsém. Valóban külön gondja volt erre a községre az Istennek, hogy az egész falu le nem égett. — Én is a’ mondó vagyok! — De ha már meghúztuk a beszéd szálát R—ről, hát mondjuk meg az igazat. Isten büntetése volt ez a nagy tüzveszedelem. Azért veri nz Isten R—ét, mert ha valaki hallott káromkodást, akkor annak hiábavaló mondani, hogy és miként mengyen R —én az istenkáromlás. Aki pedig még nem hallott, az menjen oda, hát biztosan a fellegek felé áll a haja szála. Eredj csak R—re, mondhatom, majd megtanulsz káromkodni. — Ne mondja már Péter bácsi, szólott a hallgató ember, egészen elképedve. — Amennyi cifra káromkodó szó létezik az nagy világon, azt ugyan R—én mind tudják. — Szomorú, nagyon szomorú. ............... — Hidd el öcsém, Ferenc, hogy megettem kenyerem java részét, de még olyan sujtásos, kacskaringás, istennyüás és más egyébnemü káromkodást nem hallottam. — Nem csuda hát, ha veri R—ét a Teremtő. — Veri bizony, de még ha ez vóna csák, a’ mi miért veri és még verni is fogja. — Hallgatom, Péter bácsi. — Ha az r—i legényt besorozzák, katonának bentmarasztalják, kél hétre minden legény megnősül. — Már hogy kelljen ezt érteni ? — ügy öcsém — kiterítem ám, amint vagyon. — Az ilyen nősülésre úgy mondják R—én, hogy mindegyik legény lop magának egy leányt. Ami igy történik. A legény összebeszél a jánynyal. Erre egy éjszaka, mikor már a szülők alusznak, fogják magukat és anélkül, hogy a legény a szülőktől kérte volna a leányt — elosarnak a háztól. Kerten-bok- ron keresztül suhannak aztán, hogy a bakter se vegye észre — a legényházáig meg sem állanak. Az igy esejf házasságot leánylopásnak nevezik. Persze nem esküsznek meg, csak mikor már három négy gyermekük van. Akkor is, ha megtudnak egyezni. Legtöbben úgy halnak meg, vagy idővel elhagyják egymást. — Borzasztó ez mégis Péter bácsi. Hát a szép és minden jóval megáldott Bodrogközön is vannak ilyen magyar emberhez nem méltó szokások. Értem már most csakugyan, miért veri nem bottal, de tűzzel az Isten R—ét. — Bizony, ha az ember felgondolja, mennyi vagyon pusztult el. De még az Isten irgalmas volt. Mert ha a tüzet egészen az éjszaki oldalról küldi, akkor egy szalma száll sem marad meg R—én. — Hát csak nem megy ki az a leánylopás az eszemből. Orvosság, nagyon erős orvosság kellene az ellen. — Istenhez kellene térnie már egyszer ennek a népnek. Ez lenne R—nek egyetlen biztos orvossága. Mert ha igy fog tovább is menni és még ma sem látja be, hogy miért veri a Teremtő R—ét: akkor nem sok idő van hátra, hogy elpusztuljanak. Az Isten először int, aztán sújt, végre pusztít. Elértük most Cs—ét, hol a két idegen eltért L — a felé, honnan folytatták útjukat tovább. K—i. Módoljuk ki gazdatársak, hogy a zöldtakarmány sokéiig eltartson! Az uj földmivelésügyi miniszter beszédéből. Mi a szándéka az oktatás terén? Az oktatás téren az a terve, hogy a közép- és. főiskolákba lépő iíjaktól nagyobb tanulmányt kíván; a tanuló ifjúság könnyelmű életmódját meg fogja szüntetni. A népiskolákban is igen erősen kíván foglalkozni a gazdasági ismeretek terjesztésével. A tanítóképző és papnevelő iskolákba is be keli vinni a gazdasági ismeretek terjesztését. A télen az ösz- szes kincstári gazdatiszteket utasítani fogja, hogy a nép gazdasági nevfelésében vegyenek részt; reméli, hogy a magánbirtokosok is buzdítani fogják erre a - gazdatisztjeiket. A földmives-iskolákkal nem sok eredményt ért el a kormány; a jövőben a gazdasági cselédek gyermekeivel fog próbát tenni, mert munkások nevelésére van szükség és nem urakra. Tegyük mezei gazdaságunkat belterjesebbé .... Mezőgazdaságunk — bár egy-két évtized óla jókora haladást telt — fejlődésében még sem tartott lépést azokkal az igényekkel, amiket népünk : természetes szaporodása, az államháztartás követelményei és a lakosság szükségleteinek a növekedése támasztanak. A forrást kell bővíteni, amiből ma is a lakosság háromnegyed része merit. (Helyeslés) Hogy a keresetforrás is bővüljön, sokkal belterjesebbé kell tenni a gazdálkodást. Ahol egy kalász termett, igyekezzünk kettőt termeszteni, hogy mezei gazdaságunkat belterjesebbé tegyük, annak egyik főfeltétele az értékesítés szervezése. Ezért a belföldi fogyasztás a belföldi termelés számára biztosítandó. Ezért elő fogja mozdítani a gazdáknak a nagyobb piacok ellátására irányuló szövetkezeteit. A szövetkezetek. Másik szempont az, hogy minden gazdasági termény a valódi nevén és hamisítatlan mivoltában jöjjön forgalomba. Minthogy azonban a belföldi fogyasztás mezőgazdaságunk termelőképességét távol- sem meríti ki, nagy erélylyel kell a külföldi piacok megszerzésére és megtartására törekednünk. A feladatok teljesítésében sokat vár a gazdatársadalom egyesüléseitől és a szövetkezetektől. Ennek a gazdaosztálynak legjobb iskolája a szövetkezés, ame-
