Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-07-31 / 30. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 241 akaró emberek kerülésére s népies nyelven tartott szavakban mutatott rá a szocializmus káros követ­kezményeire. A magyaros őszinteséggel elmondott beszédet lelkesen megéljenezték. Ezután asztalhoz ültek az aratók, a banda ráhúzta s ízlelt a párolgó gulyás s a hófehér csusza. Közben csengett a pohár. Áldomást mondtak a megyés püspökre, a főrektorra, vicerektorra és gazdára. Asztalbontás után csárdás és nóta. Ki kell emelnünk, hogy a papnövelde bő­kezűségéből az arató személyzet pénzbeli jutalmat is kapott, melyet még akkor ki k osztottak. Vincellériskolái kurzusok. A kecskeméti vincellériskolában munkásképző kurzus nyílik meg jövő január hóban. A kurzusra pályázhatnak ép, egészséges testalkatuak, katonaköteles korukon túl levők. A kérvényeket szeptember 15-ig a vincellér- iskola igazgatóságához [kell intézni. Akiket felvesz­nek, azok az ellátáson kívül havonkint még tiz ko­ronát is kapnak. — Az egri vincellériskolában fel­vételre pályázatot hirdetnek, felveszik azokat, akik tizenhatodik életévüket betöltötték, az elemi iskolát jó sikerrel végezték. A kérvényeket augusztns 15-ig a földmivelésügyi miniszterhez intézve, de az igaz­gatóságnál kell benyújtani. A saját költségükre fel­vett tanulók havonkint huszonnyolc koronát fizet­nek, de vannak fél, sőt egész ingyen ösztönző he­lyek, melyekért pályázóknak szegénységi bizonyít­ványt kell csatolni. GYERMEK-VILÁG. * * Kényszeritsiik-e a gyermekei arra, hoyy min­dent egyék? Annak a rögeszmének, hogy a gyer­meknek mindenhol kell ennie, ami az asztalra ke­rül, már sok gyermek egészsége áldozatul esett. Sohasem szabad a gyermeket arra kényszeríteni, hogy olyasmivel töltse meg a gyomrát, különösen pedig csillapítsa éhségét, ami nem kell neki; inkább arra kell törekedni, hogy a gyermek az illető táp­lálékot megszokja. A gyermek kóstoljon hát meg mindent, ami az asztalra kerül, de étvágyát azzal csillapítsa, ami ízlik neki. Fontos azonkívül, hogy a gyermeket a táplálkozásban is rendhez szoktassák és különösen, hogy szigorúan megszabott időben és csak akkor kapja a táplálékot: az ilyen gyermek aligha lesz válogatós. * A rendet és tisztaságot csak úgy szokja meg a gyermek, ha mindig rendet és tisztaságot lát maga­körül. * A csintalan gyermekeket ne tartsuk azért rosz- szaknak, mert csintalanok. Hiszen ez a tulajdonságuk legtöbbször vérmérsékletüknek és jó táplálkozásuk­nak folyománya. * A gyermekek játéka hid egykori élete munkás­ságához. Ám nem szabad éppen azért teljesen oda­engedni a gyermek lelkét a játéknak. Át kell őket gyakran vezetni a valóságos életbe. * Mentői több játékot vesztek a gyermeknek, an­nál többet rombol. Ha azonban egv-két kedves játé­kát összerombolja a kis nebuló: rendszerint szo­morúságot érez utána. Ezt a szomorúságot még mélyebbé kell tenni. Mutassuk meg neki a szétrom­bolt játékok roncsait és beszéljünk neki igy: — Összeromboltad játékodat, amit apád keser­ves keresetéből kaptál. Ezentúl magad csinálj, ha játékra van szükséged. Puskát akarsz? Itt van a fa, a kés, a szíj hozzá, amivel vállaidra akaszthatod. Csináld meg magad. Az ilyen önkészitette puska nagyobb nyomot hagy a gyermek lelkében, mint száz más »párisi bazár« drága játéktárgya. Pedagógus. A máramarosi pálinkások furfangja. Ha huncutságról van szó, a máramarosi pálinkás boto­sok eszén bajos túljárni. De mégis túljárt s rájuk is ütött Kocor János szegedi rendőrfőkapitány. Csak aztán megint ne avatkozzék az ő becsületes dolgába a szeszfogyasztást protegáló fiskus. Szegeden keresz­tül bonyolódik le a teljes tiszai tutajozás. A tutaj- usztatók szegény ruthén emberek, akik elszállítják a portékát a kívánt helyre, azután vonaton mennek haza, hogy újra kezdjék ezt a munkát, ami a maga változatlanságával kitölti egész életüket. Kocor fő­kapitány a legutóbbi időkben egyre gyakrabban ta­pasztalta, hogy a felvidéki lulajosok kényszer-útle­vélért jönnek hozzá. Szegedre hozzák a fenyőszála­kat, itt veszik föl a fizetséget, tehát volna pénzük s mégis rászorulnak a kötött marsrutára. Érdeklődni kezdett a dolgok állása iránt s rájött nyitjára. Mi­kor ugyanis elindul fentről egy tutaj, a végébe te­lepszik pár hordó pálinkával egy kiskereskedő. A meleg nagy, a torkok szárazak, a ruthén torka a rendesnél is szárazabb, sok pálinka kell neki. A sze­gény ember nem törődik a holnappal, még hálás, hogy nem kell minduntalan partra szállania a csár­dáknál, le sem kénytelen menni a tutajról, hiszen ott van a forrás mellett közvetlenül. A pálinkás ka­zár csak méri neki a gyilkos italt és jegyzi a rová­sokat. Jegyzi talán dupla krétával is. A végered­mény pedig az, hogy a végállomásra érve, a sze gény ruthén, akinek féltucat porontya várja odahaza éhesen a falat kenyeret, egész pénzét kénytelen oda adni az utközi pálinkásnak. Kocor főkapitány előterjesztésére Szeged városa feliratot intéz a bel- ügyminiszterhez ez állapotok orvoslása végett. De hát, mint mondjuk, megint beleüti az orrát a fiskus, mert a pálinka haszon a kincstárnak, ha gyilkos is a népnek. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Az adai m. kir. földmivesiskola igazgató­sága 5 (öt) állami és 15 (tizenöt) fizetéses helyre, melyek lolyó év október hó 1-én töltetnek be, ezen­nel pályázatot hirdet. Az iskola célja: két éves tanfolyam alatt felvett növendékeket a mezőgazda­ság minden ágában elméletileg, de főleg gyakorlati­lag akként képeztetni, hogy a kilépő tanulók egy­részt saját gazdaságuk okszerű kezelésére képesek legyenek, másrészt nagyobb birtokok részére a szük­séges felügyelőket, munkavezetőket, kulcsárokat ne­velni és képezni. Megjegyeztetik, hogy azon tanuló kérvénye, ki saját költségén óhajtja a földmives is­kola két éves tanfolyamát elvégezni, az igazgatóság-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom