Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-07-03 / 26. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

211

MI ÚJSÁG?

— Tisztelettel felkérjük olvasóinkat, hogy hátralékaikat postafordultával múlhatatlanul beküldeni szíveskedjenek.

— Az uj félév beálltával az előfizetések megújításáért is esedezünk.

— Királyunk őfelsége a múlt héten Ischelbe utazott nyári üdülésre.

— Újszülött főherceg. Az újszülött főherceg, József Ágost főherceg fiának keresztelése f. hó 2-án volt a kir. vártemplomban. A keresztelést Szmrecsányi Pál váradi püspök végezte.

— A képviselőházból. A képviselőházban a

költségvetést tárgyalták a mait héten. Nagy, országos érdeklődést keltett, hogy Szeged uj képviselője, egykor hires főminiszter, fíánffij Dezső is felszólalt és nagy beszédben mutatta be magát, mint veszedelmes ellenzékit, Bánffy különben a legfrissebben alakult politikai pártnak az: «Uj párt«-nak vezére,

— Alapítványok kisgazdák részére. A

konyhakertészet emelésére Csányi Ágoston alapítványt tett, melyet a földmivelésiigyi minisztérium kezel. Az alapítvány kamatait Csány községi dinnyetermelők kapják. Julius 1-éig kell a községi elöljáróságnál jelentkezniük azoknak, akik arra igényi tartanak. -- Dessewffy Pál Sárosmegye kezelésére alapítványt tett, melynek kamatait évenkint a sárosmegye tápolyi járás kisbirtokosainak adják, akik legalább 100 négyszögölet sikeresen erdőtitettek. A jutalomdijat a sárosmegyei gazdasági egylet ítéli oda és augusztus hó 15-ig kell érette folyamodni.

— Elhalasztott keresztény-szociális kurzus. Julius második felére volt tervezve a harmadik keresztény-szociális kurzus Budapesten. Részint a mezőgazdasági munkálatokkal elfoglalt vidéki közönség, részint a szünidő alatt a fővárostól távollevő papság és tanférfiak tömegesen megnyilatkozott kívánságára, a kurzus idejét szeptemberre halasztotta el a rendezőség, amikor azonban biztosan meg lesz tartva, amennyiben ezen célszerűségi okokon kívül most sem volt más akadály.

— Életmentő plébános. Hegyfalván egy sertéskereskedő házában eddig ismeretlen okból tűz támadt, mely a szél következtében csakhamar átcsapott a szomszéd harmadik házba, melyben hat apró gyermek volt elzárva. Szüleik a mezőn foglalatoskodtak. A gyermekek a tűz láttára rémülten kezdtek sikoltozni. Az elősiető embereknek nagynehezen sikerült is a négy nagyobb gyermeket kimenteni, de a két kicsinykét már nem merték kihozni az égő házból, miután minden percben összeomlással fenyegetett. Az utolsó percben a körül levők jajgatására ott termett a plébános, keresztet vetve, összekulcsolt kezeit éghez emelve, Istenhez fordulva igy szólt: »Istenem, tégy csodát s mentsd meg a két ártatlan teremtést. Fölugrott, berohanva az égő házba, kimentve a kicsikéket reverendájába burkolva, melyet már a tűz is csapdosott. Alighogy kihozta a kis gyermekeket, a ház iszonyú robajjal összeomlott.

— A legénység hazabocsátása. A közös

hadügyminisztérium uj újításokat adott ki azoknak az altiszteknek és közlegényeknek hazabocsátásáról, a kiket állandóan szabadságolnak, a tartalékba vagy póttartalékba helyeznek át, vagy elbocsátanak. Az uj utasítások szerint az említett személyeket az alosztálytól egyenként és közvetlenül kell hazabocsátani. Utipénzben is részesitendők, ha illetőségi helyükre vagy más, általuk választott községbe utaznak, feltéve, hogy utjok nagyobb harminc kilométernél. Ha utipénzzel hazaküldött közlegények nagyobb számban egyszerre utazhatnak a vasúton vagy a gőzhajón, akkor a csapatparancsnok belátása szerint ezt a legénységet altiszt vezetésével együttesen lehet hazabocsátani. Altiszteket, tizedeseket és közlegényeket, a kiket egészségi szempontokból szabadságolnak, szintén az alosztályból, esetleg katonai kórházból egyenként és közvetlenül kell hazabocsátani. Ez a legénység, tekintet nélkül az ut hosszúságára, a szabadságolás helyéig útiköltséget kap.

— Tengerbe veszett kivándorlók. A Norge

gőzös Kopenhágából New-Yorkba indulván, a múlt kedden elvesztette az utat és a Rockall-szigetcsoport egyik szirt- jébe ütközött, mely a Hebridáktól 200 mértföldnyire nyugatra van. Grundl hajóskapitány ellengőzt adott, de a hajónak az oldalán oly nagy rés volt, hogy a viz hevesen áramlott be és mindent elborított úgy, hogy a menekvés minden reménye eloszlott. Erre a hajó nyolc csónakját vizrebocsátották. Három, a hajó oldalfalán összezuzódolt, a többi utasokkal megtelt öt csolnak közül csak kettőnek sikerült elmenekülnie. A megmenekült utasok egyike azt jelenti, hogy két csolnakot látott elmerülni. Sokan, kik mentőövvel ugrottak a tengerbe, szemeláltára fúltak a vizbe. Több matróz életét áldozta, hogy megmentse az asszonyokat és gyermekeket. A kivándorlók közül 800-an vesztek el a tenger hullámaiban. Köztük kétszáz gyermek.

— Vasúti szerencsétlenség. Sátoraljauj helyről Írják: Nagy szerencsétlenség történt a bánóéi állomáson. Tolatás közben Sipos Mihály vasúti őrnek a felesége a sínpáron ment végig s nem vette észre, hogy tolatnak, viszont az emberek sem vették észre az asszonyt, hogy rákiálthattak volna. A szerencsétlen asszony a két ütköző közé került s menten meghalt. A vizsgálat folyamatban van.

— Aratási sztrájk Fejérmegyében. Már napok óta az a hir volt elterjedve, hogy lelketlen izgatok járják be a vármegyét s sztrájkra buzdítják az aratókat. A hatóságok intézkedéseket tettek a fenyegető sztrájk megakadályozására. Az első eset Kégl György csalai nagybirtokos aratói között jelentkezett. Mintegy kétszáz aratómunkás kedden reggel hirtelen abbahagyta a munkát és zajongva képtelen követelésekkel állott elő. A sztrájk hírére Kálmán Vince, a székesfejérvári járás főszolgabirája nyomban Csalóra utazott. A főszolgabíró lapitatos fellépésére lecsilapo- dott a tömeg. Felvilágosította a munkásokat, hogy a lelketlen izgatok romlásba viszik őket, amire nagynehezen az összes sztrájkólók ismét munkába álltak. A hatóság keresi a bujtogatókat.

— Felrobbant viharágyu. Megrendítő szerencsétlenség történt vasárnap délután a hevesmegyei Kovácsi község határában. Aznap délután ugyanis, mint tudósítónk jelenti, jéggel telitett felhők közeledtek a község felé. A község határában elterülő szőlőhegyeken két viharágyu volt felállítva. A lapos dűlőben levő viharágyu csakhamar meg is kezdte működését, mire a felső hegyen levő viharágyut is meg akarták szólaltatni. Kövér György és Márta Mihály hegypásztorok voltak megbízva a viharágyu kezelésével, akik azonban aznap délelőtt alaposan bepálinkáztak és még akkor is ittasak voltak, a mikor a másik viharágyu megszólalt. Hogy mit csinált a két ember, azt eddig még nem lehetett megállapítani, a másik viharágyuval dolgozó emberek vallomása szerint csak egy óriási csatta- nást hallottak, azontúl nem szólalt meg többet a viharágyu. Az eső után a viharágyut szétrobbanva, a két csőszt pedig nagy vértócsában halva találták meg a szétrobbant viharágyu közelében. Annyit azonban megállapítottak, hogy a gyújtó anyag lefelé robbant és a viharágyu első részét teljesen szétütötte. A szétrepült szilánkok ütötték meg a két embert.

— Tizenhat év után elfogták. Fehértemplomból Írják: Ezelőtt 16 évvel, 1888-ban szökött meg a le- hértemplomi királyi törvényszék fogházából Dimitrovin Jo- ván vöröstemplomi illetőségű rab, aki rablógyilkosságért életfogytiglani fogházra volt Ítélve. Akkor az eset nagy feltűnést keltett, de a legszorgosabb kutatás sem vezetett nyomra és a szökött fegyenc nem került kézre. Ezelőtt néhány hónappal a hatóságoknak sikerült nyomra jutni és ekkor kiderült, hogy Dimitrovin Galacon, Romániában él és egy vendéglőben, mint csapos van alkalmazva. A kihallgatáskor Dimitrovin igyekezett bebizonyítani, hogy a szökés idején ő máshol tartózkodott. Azt állította, hogy Niko- lics Györgynek hívják és 1888-ban, tehát a szökés idején ő Temesvárott és Fehértemplomban katonáskodott. A katonai hatóságok most nyomoznak ez iránt, de ezalatt sikerült tanuk segélyével rábizonyítani a szökött rabra, hogy állításai valótlanok. Dimitrovint Galacon tartják fogva és az igazságügyminiszter már meg is indította a kiadatási eljárást.