Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-03 / 26. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 207 kezében. Nagy hiba! Hiba az iskola részéről, hogy nem kedveltette meg velük az olvasási készséget. Az ilyen ember szelleme olyan, mint a beteg ember lába. Újra kell a járást tanulnia, mint a gyermeknek. De csak próbálni kell és megyen az, mint a karikacsapás. így tégy az olvasással is, ha már régen nem gyakoroltad. IMester. Városaink vagyoni állapota. Törvényhatósági városaink vagyoni állapotját gyorsan áttekintőleg mutatja be az alábbi táblázat. Természetes, hogy az itt szóban forgó városi ingatlanok tényleges becsértéke jelentősen meghaladja a leltári becsárat. Kitetszik a táblázatból, hogy a magyar városok összes adóssága 140 millió korona, ingatlanainak becsára 280 millió korona, a városi pótadó átlaga pedig 62.6 százalék. Adóssá- Ingatla- Községi gának nainak pótadó: összege: K értéke: K százalék Kassa 7.972.660 11.994,694 64 Baja 1.793,080 2.506,090 70 Zombor 1.648.000 5.488,699 50 Temesvár 4.847,674 8.983,180 35 Kolozsvár 8.069,921 9.826,859 62 Debrecen 10.445,676 56.629,793 38.5 Újvidék 1.570,000 4.977,237 60 Szeged 19.605,292 35.607,564 50 Selmecbánya 1.564,000 2.496,090 78 Győr 5.934,400 9.186,436 58 H.-M.-Vásárhely 2.773.282 5.493,695 66 Pécs 6.640,414 9.727,442 55 Sopron 6.718,000 6.920,854 64 Yersec 2.697,000 7.018,595 75 Komárom 2.090,000 3.582,816 83 Pancsova 2.947.000 2.334,687 80 Nagyvárad 7.664,600 10.312,276 47 Szabadka 7.525,000 35.078,935 53.5 Pozsony 9.831,201 13.780,462 30 Kecskemét 12.574,000 8.678,814 15 Marosvásárhely 2.070,000 1.869,650 83 Szatmárnémeti 3.769,000 8.597,585 84 Arad 6.512,610 7.878,385 61 Összesen kb. 140.000,000 280.000.000 62.6 Úgy látszik ebből a kimutatásból, hogy miként egyesek nagy előszeretettel űzik mostanság a mi hazánkban az adósságcsinálás mesterségét, a féngii- zést, a külső csillogás hajhászását: ugyanazt csinálják a városok is. Egymással versenyeznek a fényűzésben, a nagyzásban és igy természetesen az adósságcsinálásban is. Mert ma csak mindent a látszatra, a külsőségre adnak. Hogy a benső jólét, a munkás-ügy, a szegény-ügy és más mérges kérdések egyszer már valahára alaposan oldassanak meg, az mellékes. Jó lenne, ha a községek adósságainak táblázatát is láthatnák. Ez a táblázat is nagy tanulságot nyújtana. A custozzai csata és a süket ezredtrombitás. A custozzai csatának a minap volt harmincnyoleadik évfordulója. Ebből az alkalomból egy öreg katonatiszt érdekes történetet közöl káplár Dupacsinszky-ról, a süket ezredtrombitásról, aki süketségének köszönhette vitézi tettét, mely őt a custozzai hősök közé avatta. Története a következő : Az 5. sz. akkor Lajos bajor király nevét viselő szatmári gyalogezrednek, mely tudvalevőleg a legvitézebben harcolt a custozzai csatában, volt egy régi ezredtrombitása, kit Dupaesinszky Györgynek hívtak s aki egyik fülére nagyot hallott, mert 1859-ben Solferino-nál megsikelült. A jó erőben levő kedvelt trombitást a tisztikar már csak kegyeletből tartotta az ezrednél, mert béke idején kitűnő trombitásokat nevelt az ezrednek. Mikor az olasz háború kitört, báró Lederer ezredes maga mellé vette az öreg Gyuri bácsit (igy nevezték őt a kaszárnyában) és megigértette vele, hogy résztvesz a csatában. Az 5. sz. gyalogezredet akkor a Monte Croce nevű magaslat elfoglalásához küldték, ahol már csatarendben várták őket az olasz gránátosok. A szat- mármegvei fiuk mintegy 200 lépésről egetrázó hurráh-kiál- tással siettek a magaslat felé, hol minden lépést harcolva kellett elfoglalniok saheves küzdelemben mindinkább fogyni kezdtek a szatmári fiuk, mire Lederer ezredes a süket trombitásnak odakiáltott: — Káplár Dupaesinszky! Előbb tüzet szüntess! és azután hátra! Az ezredes ugyanis visszavonulásra akart fuvatni, hogy újabb segédcsapatokat küldjön a fáradt seregek helyébe. Dupaesinszky azonban a csata zajában nem értette meg az ezredes parancsát és vagy tízszer egymásután előre ! jelt adott, majd pedig a közeledő olasz lovasság láttára általános lovassági rohamot fújt. Az ezredes a harc hevében nem is vette észre a tévedést, csak annyit látott, hogy a trombitajelnek kitűnő hatása volt, mert a szatmári fiuk szuronyrohammal mentek neki az ellenségnek oly erővel, hogy rövid idő alatt teljesen leszorították az olaszokat a monte-croce-i magaslatról, melyre kitűzték az ezred zászlaját. Egy derék szolgabiró intézkedése. Pintér István szerencsi főszolgabíró következő körrendeletét adta ki: »Járásom egész területén általános a panasz és ezen panasz szomorú valódiságáról minduntalan magam is meggyőződtem, hogy járásom lakosságának földművelő népe és munkásosztálya korkülömb- ség nélkül vallástalan s annyira erkölcstelen, hogy az alábbi intézkedések megtételének szükségét elkerülhetetlennek látom. A vallástalanságnak elrettentő és megbotránkoztató ismérvét látom azon szomorú tapasztalatban, hogy a nép az Istent káromló kifejezéseket és káromkodásokat, továbbá trágárnál-trágárabb átkokat, szidalmakat lépten-nyo- mon használja s gondolatait más alakban már kifejezni sem tudja, csak is úgy, ha azt a természetévé fajult csúnya kifejezésekkel kiséri. A vallástalanságnak másik általánosan és sajnosán tapasztalt ismérve az, hogy a nép tekintet nélkül a vasár- és ünnepnapokra isteni tiszteletek alatt a templom közvetlen közelében oly zajos munkát végez, mely az isteni tiszteletet zavarja s legtöbbször ittas állapotban a templomok közelében danol és botrányt okoz s ez által egyrészt az isteni tiszteletet s másrészt a templomban levőket megbotránkoztatja. Felhívom a jegyző urakat, hogy a val- lástalanság eme megbotránkoztató s törvénybe ütköző cselekményektől a népet további intézkedésemig minden szombaton dobszó utján tiltsa el s a dobolási hirdetmény szövegébe különösen beteendő, hogy az istenkáromlás és trágár kifejezések használata különösen fognak büntetettni. A csendőrőrsöket és községi elöljáróságokat felhívom, hogy ezen fenti tilalmat kellőleg ellenőrizze s vasár- és
