Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-06-19 / 24. szám
190 MAGYAR FÖLDMIVELŐ SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A somogyvármegyei hitelszövetkezetek szövetségi közgyűlésüket f. hó 23-án tartották meg, A somogyi szövetkezetek életerő szelleme és fentartó lelke Pallavicini Ede őrgróf. Szövetkezeti közgyűlés. A keresztény-szövetkezetek központja Zichy Aladár gróf elnöklete alatt kedden tartotta meg az évi rendes közgyűlését a Szent-István-Társulat helyiségében. Az elnöki beszéd annak a reménynek adott kifejezési, hogy a fejlődés eddigi eredménye erőt fognak adni a jövő nehézségeinek a leküzdésére. A szövetkezeti eszme ellenségei — úgymond — nagyon sokszor hangoztatják, hogy ennek az eszmének a gyakorlatban való megvalósítása ártalmára van egy nagy kereseti osztálynak — a kereskedőknek. Hangsúlyozza, hogy ez nincs igy, mert a szövetkezés nem gátolja a kereskedelmet, hanem csak védelmet, erőt ad a szegényebb néposztálynak, amelyek erre a modern élet furfangjai között rászorulnak. A folyó évben lesz itt Budapesten a nemzetközi szövetkezeti kongresszus, amely egybegyűjti a világ legelső és legavatottabb szövetkezeti férfiad. Tőlük bizonyára igen sokat fogunk tanulni erősítésül jövendő küzdelmeinkre. A lefolyt év a fejlődés tüneteit mutatja és erről bizonyságot szolgáltatnak a Zártszámadás tételei. Emelkedett az áruforgalom 150.000 koronával és ennek folytán az árukészlet 25.500 koronával. Az alaptőke 587 üzletrészről 668-ra szaporodott. Az áru nyershaszon 44 ezerről 58 ezer koronára emelkedett. Tiszta nyereség 7645 korona. A szövetkezet szervezete a múlt évben az ellenőri osztályt hat ellenőrrel. A csatlakozott szövetkezetek száma 231. Az újonnan megválasztott igazgatóság tagjai lettek : Zichy Aladár gróf elnök, Boromissza Tibor, Giesvein Sándor, Mailáth Géza gróf, Mailáth György gróf, Szentiványi Károly, ifj. Zichy János gróf, Zlinszky János, Wildfauer Károly, Somsich Béla gróf, Wil- czek Frigyes gróf és Nagy Sándor. Az alapszabályok módosítására nézve fontos indítványt terjesztettek elő, amely szerint a szövetkezeti központ működését a hitelszövetkezetekre is terjessze ki. A közgyűlés rövid eszmecsere után az indítványt magáévá telte. A legnagyobb veszedelem. Minden emberfia tudja, hogy a magyar nép legnagyobb veszedelme: a pálinka. E gonosz ital juttat sok-sok embert a börtönbe, ez teszi tönkre a legtöbb család életét; ez juttatja árvaságra, siralmas jövőre a szegény gyermekeket; ez ás legtöbb sirhalmat a temetőkbe, egyszóval igazán, hogy elmondhatjuk: ez a magyar ember legnagyobb veszedelme. És fájdalom, legalább úgy látszik — maga az állam sem akarja útját állani ennek a pusztító veszedelemnek; pedig évről-évre láthatja, megdöbbenve veheti észre, hogy az ifjúság satnyul, ritkul, hogy a nemzet védelmére szolgáló sorozás silány eredményeket mutat. Még is engedi, hogy az országot végig seperje ez a vad viz: a pálinka. Engedi, hogy uton-utfélben megnyíljanak a korcsmák! — Hja, az államnak pénzre van szüksége mondják, már pedig a pálinka egyik főjövedelmi forrás. A kik igy beszélnek, azok mélyebben sohasem gondolkoztak arról, hogy vájjon nem-e inkább akkor volna több irányú jövedelme, erkölcsi és nem- zetgazdászati szempontokból is, ha a pálinka-ivás mértékét a lehető legalsóbb fokra szoríthatná. Látszólag ugyanis a pálinkából nyer az állam néhány milliót. De vájjon kérdezzük, nem-e éppen a pálinka rakja az állam vállaira a legsúlyosabb gondokat ? Számlálják csak meg pontosan, hány rabot juttatott a börtönbe a pálinka ? És e rabokat az államnak kell tartania, sokszor életfogytiglan. Mibe kerül ez? Számlálják csak össze, hogy hány embert kergetett az őrültek házába a pálinka ? És ezek közül is hányat kell az államnak tartani ? Nos, tessék csak ezt számba venni! De még ez nem minden ! Hány embert tesz munkátlanná és vagyontalanná a pálinka! Szerét-számát sem lehet elszámlálni. Itt mindig és mindenütt adóvesztés van. A munkaszerető, szolid ember keresetképes, az adóját is könnyebben fizeti az államnak. Hát aztán, mi kára van még az államnak — mint azt már fentebb említettem erkölcsi és nemzeti szempontokból ? Az államnak tehát végre tennie kellene valamit és az országgyűlés valóban áldásos munkát végezne, ha ez irányban való törvényjavaslattal foglalkoznék. Mi nem mondjuk azt mereven, hogy a nép egyáltalán ne igyék semminéven nevezendő italt. Mert a munkás embernek gyötrő fáradságában, bizony elkél egy kis erősítő. A szegény arató nép ott a nap hevében, bizony meg is kívánja ezt! Hanem újra és újra hangoztatjuk, hogy a bort fel kell szabadítani a nyomasztó adótól, hogy a szegény munkás is hozzá juthasson egy-két pohár jó borhoz; ez erőt ad és egészségére válik. így lassan-lassan le lehet lesz a népet szoktatni a butitó, egészségtelen, testet-lelket gyilkoló pálinkától. Sokat tehetnek különösen a mértékletességi egyletek is, melyek egyes vidékeken már sikeresen működnek, kiszabadítván a népet a legnagyobb veszedelemből..., a pálinkazásból. Gazdák és a mezőgazdasági munkás- mozgalmak. Az Alföld több községében mutatkozó szocialisztikus mozgalmak arra indították az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, hogy a kormánytól a netán bekövetkező aratási sztrájk elkerülésére és hatásának csökkentésére kivételes hatósági intézkedések életbelépését kérje. Erre vonatkozó előterjesztését már régebben megtette a belügyi és földmivelésügyi miniszterhez. Legújabban a Szövetséghez tartozó gazdasági egyesületekhez intézett átiratot, amelyben arra kéri őket, hogy tekintélyükkel és befolyásukkal törekedjenek arra, hogy az aratási szerződéseket úgy a munkaadók, mint a munkások pontosan betartsák. Az 1898. évi II. törvénycikk, amely a munkaadók és mezőgazda- sági munkások közötti jogviszonyt szabályozza.
