Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-04-24 / 16. szám

128 MAGYAR FÖLDMIVELŐ sem tudták a hetvenkét lábnyi mélységből felhozni. Egy búvár eljutolt a szerencsétlen ember közelébe, a kinek lá­bát becsipte a golyó. Kötelet tett a teste köré s igy akarta fölhuzatni, de a búvár egyre mélyebben került a golyó alá és meghalt. A szerencsétlen ember huszonnégy óra hosz- száig adott vészjelet. NEVESSÜNK!!! Józan észszel. Egy vasúti bakter jóakarólag figyelmezteti bátyját, a ki vasútra akar ülni: — Egy jó tanácsot adok neked, Marci! Sohase ülj az utolsó kocsiba, mert ha összeütközik a vonat, az utolsó kocsi mindig összetörik. — Az utolsó kocsi'? — tűnődik az atyafi. — De ha olyan veszedelmes az utolsó kocsi, hát akkor miért kapcsol­ják mégis a vonathoz ? bukott, majd felszínre került az óriási testi és partra úszóit. Most sebesülten és nagy bel A gyászoló Oroszország. Mikor a hir Pétervárra érkezett az orosz anyacsász. tan, rémülve sietett a cár palotájába, melyei gette a szél a gyászlobogót. Az oroszok f gyászol, a házakon fekete lobogók vannak, a . \ gyászisteniliszteleleket tartanak. \ Az egész világ- népe megdöbbenve foga« \ csapás hírét. A német császár nemzete nevében > \ fejezte ki a muszkák mindenható cárjának. A töbi \ zetek is mély gondolatokba esve kérdezték, mi leszen u, \ I Hiszen olyan nagy csapás érte most az oroszokat, hogy az alig heverhetik ki. Nem lesz-e ebből egy világra szóló for­dulat •? Hát a japánok? A japánok nagylelkűen sajnálják Makarovnak, az orosz admirálisnak halálát. Mert hős volt és a nemes ellenség meghajol az ellenség hősiessége előtt is. Egyébként folytatja a fürge japán nép a háborút talán még nagyobb kedvvel. Mert ’iszen a győzelem elbizakodottá teszi a népeket. Az elesett Makarov özvegye, leánya és kis fia borzasztó fájdalom közt sirafják édes apjukat. A templom­ban istenilisztelet alatt a gyászoló özvegy többször hango­san felzokogolt. Az egész templom vele sirt, zokogott aztán. Az elesettek feleségei, rokonai, gyermekei zokogva állják körül a tengerészeti palotát. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJA. A gáti bakter. Vasárnap délután című rovatunkban a múlt számban jelent meg »A gáti bakter« cirnü igen jóizü verses elbeszélés Sokan dicsérik levélben. Véletlenségből azonban a derék költemény Írójának neve elmaradta vers alól. Most sietünk tehát tudatni olvasóinkkal, hogy az élve­zetes olvasmány Írója, kitűnő munkatársunk: Beregi Sándor, az országszerte ismert népköhő. Homok. Pünkösdkor kezdődik az 1883-as korosztály­beliek sorozása. Iskolában. Tanító: (egy fiút felszólítva) No kis fiam tudsz te egy két tagú szót mondani .’ Tanuló: (fejét vakarva) Na-na-nadrág. Tanító: Mond csak kis fiaim miért két tagú szó ez Tanuló r Mert a nadrágnak két szára van. * A hitetlen Tamás. Elment a diák az igazgatóhoz az elmulasztott tanórá­kat igazolni. Váltig mondogatta, hogy nem jöhetett, mivel házigazdája meghalt. Az igazgató Tamás volt a dologban s hitetlenségének igy adott kifejezést szavakkal : — Mindaddig nem hiszem, mig a házigazdájától nem hoz bizonyítványt. * A legkedvesebb évszak. Tanító: Melyik évszak a legkedvesebb, te Pali ? Pali: A nyár, mert akkor nem muszáj iskolába járni. A háború. Óriási csapás érte az oroszokat! Az oroszok egyik legnagyobb hadihajója, az úgynevezett Polropavlovszk Port- Arthur előtt elsiilyedt. Egy minden valószínűség szerint ja­pán torpedó (tenger alatt járó pokol-gép) robbantotta fel. Az óriási hajó egyszerre a levegőbe röpült és onnan a ten­ger mélységébe sülyedt. Mindez egy-két perc alatt. Közel ezer ember volt a hajón és ez az ezer ember ott lelte sírját a tenger mélységében. Köztük Makarov admirális, az oro­szok minden reménye, kitől és egyedül tőle várták az orosz győzelmet. Csak négy tiszt menekült meg, köztük Cirill nagy herceg, ki a robbanáskor csónakban ült. () is a tengerbe SZOIiOIaUGAST ültessünk minden ház mellé és kertjeinkben föld- 'PT'kT'kf'PT és homoktalajon. Erre azonban nein minden szőlöfaj alkal­mas, (bár mint kúszó természetű) mert nagyobb- része ha megnő is, termést nem hoz, ezért so­kan nem értek el eredményt eddig. Hol lugas­nak alkalmas fajokat ültették, azok bőven el­látják házukat az egész szőlőérés idején a leg­kitűnőbb muskatály és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a leg­csekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, keríté­seknek stb. a legremekebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből Ez a legháladatosabb gyümülcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, szines fénynyomatu katalógus bárkinek ingyen és bér­mentve küldetik meg, aki óimét egy levelező­lapon tudatja. Cim : Érmelléki első szőlőoltvány telep Nagy- Kágya, u. p. Székelyhid. 14—20 MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom