Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-24 / 16. szám
124 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A fű, a virág elhervad a réten, A domb is beroskad a harc mezején, De a hir megmarad, a fény az örök És örökké él majd a hősök nevén. Nagyon sok dal énekli meg a lobogót is és százféle alakban van dicsőítve a fölkelő nap jelvénye. A halálról a japáni katona közömbösen gondolkodik és ez kifejezésre jut a dalokban is. Egyik csatadal például igv szól a halálról: Ne törődj véle : Élet vágj’ halál, A császár nevében előre ! Mindenütt öl a fegyver, ha talál, S a harc mezején, ah, szép a halál. A császár nevében előre! A kegyelemkérést, a megadást a japáni katona nem ismeri, inkább meghal az ellenség fegyvere alatt. Ezt is megénekli egy harci dal, amelynek ref- rainje igy szól: Inkább elhullni a harc mezején, Mint élni az ellen kegyelemkenyerén. És ez nemcsak üres frázis, pathetikus mondás, hanem való, igaz, mert a legnagyobb szégyen, a legnagyobb gyalázat, a mi japáni katonát érhet, ha nem halhat meg fegyverrel a kezében. Oroszországra is van egy pár keserű dal gyártva. Igen érdekes ezek közül például a következő: Te harcos Oroszország ! Mindig Nyugatnak békéjére törsz '? Az ég s az emberiség nevében kell, Hogy letörjön végre Japán, Te gyáva Oroszország 1 Te gyáva Oroszország ! A béke nevében loptad el a földet, Melyet japáni vérrel vettünk mi meg, Azt loptad el tőlünk Te gyáva Oroszország! Te dicsekvő Oroszország ! Te világ tolvaja ! Dicsekszel sasod röptével ? Ha kiröpül majd a japáni szabija, Levágja sasod szárnyait. Te dicsekvő Oroszország! ISMERETEK-TARA. Miért előnyős a kis gazdáknál a fordulós gazdálkodás és hogy kell a fordulókat okszerűen kihasználni ? Irta és előadta: Marosán Kornél áll. isk. igazgató. Ezek után már most el lehet képzelni azt a hasznot, amit az ilyen földbirtok adhatott. Régebben még volt ahogy volt. mert ha nem volt sok jövedelem, teher sem nyomta annyi a gazda vállát, mint ma. Ezen visszáságok teremtették meg a tagositási törvényt, mely elhárította azon akadályokat, melyek a gazdát gátolták abban, hogy birtokát szabadon és a maga, valamint földje érdekeinek megfelelőleg művelje. Nagyobb birtokosoknak elszórt földjeiket tagokban mérték ki, a kis gazdáknak pedig fordulókban. Ezeknek is joguk lett volna földjüket egy barázdában kérni ki, de ez nem lett volna helyes érdekük. Nem pedig, mivel: 1-ször. Kinek régebben 15—20 hold földje volt különböző minőségben, ha most az egészet sovány, homokos, vadvizes vagy más hasznavehetetlen helyen mérik ki, mit csinált volna vele? 2-szor. Igaz ugyan, hogy nagyobb darabokban de a mások érdekeit is szem előtt tartva, mégis szűk hely 10—20 holdnyi föld, hogy ott egészen szabadon lehessen gazdálkodni, eltekintve attól, hogy váljon a kisgazdák elég érdemesek voltak-e arra, hogy kis tagbeli birtokukat okszerűen művelhessék ? Ezen értelmi képesség hiánya, vagy amint egyszerűen szoktuk kifejezni, a rósz gazdálkodás nem egy, hanem igen sok nagy birtokost is tönkre tett már. A fordulós rendszerben a gazdák szabadon előnyösebben, de mégis bizonyos szabályok szerint gazdálkodhatnak, melyek nem csak őtet, hanem az egész fordulóbeli gazda társait is kötelezik. Itt a gazdának akarva nem akarva, oly rendet kell betartani, ■ amely biztosítja földjeit a végkimerüléstől és életrevalóságától függ, hogy földjei termőképességét megkétszerezze, meghároromszorozza. Leginkább el van terjedve a 3-as forduló rendszer, hol az első forduló ősziek alá, a második kapás növények, a harmadik ugarnak tartatik fenn évenkint, Miért kell ennek igy történni ? Azért, mivel az őszi gabonanemüek másnemű táplálékot vesznek fel a földből, mint a kapások. Az ugar pedig arra tarlatik fenn, hogy a két éven | át kihasznált föld ugarolás és trágyázás által elvesztett erőit vissza nyerhesse. Sok gazdát láttam, a ki mert földje reményén felüli jó búza termést adott, megkockáztatta, hogy földjét aratás után újból megugarolta s újból búzával vetette be. Az ily gazda eljárását semmivel sem | képes indokolni, mint jó termésével. De azután, ha I kísérletezése balul üt ki — a mostoha időjárást teszi felelőssé. A jó termést minden esetre elősegíti a kedvező időjárás is. De a várható biztos haszon alapja, mindig a jó erőben levő föld s annak okszerű kihasználása. Ne vessen hát p. o. búza után senki búzát még ha olyan jó termése volt is, hanem tartsa be a rendet s ősziek után rendes körülmények között kapás növények következzenek. Ép ily ferdén járna el az is ki kapás növény után újból azt vetne, ahelyett, hogy ugarolna és trágyázna. Lássuk már most a fordulókat egyenkint. 1-ször. Ugar első forduló. Miért kell ugarolni? Azért hogy a földet porhanyitsuk, a rajta levő gazokat, gyomokat, és gyom magvakat alá temessük. A feltörés által a földet s kivált annak alsó rétegét kitesszük a nap hevének s a nedvesség könnyebb behatásának, miáltal a föld porhanyodik és élenyül, vagyis a levegőből magához szívja azon elemeket, melyek későbben a vetést táplálják. De legfőbbképen azért, bogy a felső termékeny réteget, mely a levegővel nedvességgel huzamosabb idő óta összeköttetésben volt, alá fordítsuk, hogy az elvetendő magnak gyökerei lenyúlva táplálékot nyerjenek. A jó gazda oda törekszik, hogy az ugar vágás és vetés között mentöl hosszabb időhöz essék, mivel csak igy van elég idő, hogy a legutolsó gyom mag is kikelhessen és a föld átmehessen azon érési folyamaton, a mit már említettem. Most pedig nagyon kérem figyelmüket s jóL
