Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-24 / 16. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 125 jegyezzék meg, amit elmondok: mentői jókorább ugarolhatunk (május végé vagy junius eleje) annál mélyebben kell eke vasunkat be ereszteni, hogy a barázdák legalább is 10—12 e. méter szélesek legyenek, mert az ősziek gyökere, ha mélyebbre nem is, de ennyire lenyúlik. Már most ha alább nem porhanyós és termékeny a földréteg, a finom és gyenge gyökerek a kemény és sovány talajban megakadnak, de megakad a fejlődés is, még pedig rendesen akkor, mikor a növényzetnek legbujábbnak kellene lenni. Tehát az, ki három ujnvira ugarol, s csak azért, mert mások is ugarolnak, ne várjon olyan termést, mint az a ki rendesen ugarol s tudja miért Ha trágyáztunk s az ugaron a gyomok jól kikeltek következik a keverés. De ennek megint oly időben kell történnie, hogy az esetleges gyommagoknak, még mindig legyen idejük kikelni s a föld porhanyossága az időjárás folytán ne menjen átzok görökké. Aki május végén, vagy junius elején ugarolt aratás után mindjárt keverhet. GAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. 10.000 korona gazdasági munkásoknak. Az Országos Magyar Földhitelintézet tízezer koronát adományozott a Gazdasági Munkás és Segitő- pénztárnak oly rendeltetéssel, hogy annak kamataiból oly esetekben nyújtson segélyeket, a mikor a pénztár erre a törvény értelmében kötelezhető nem lenne, azonban rendkívül méltánylást érdemlő esetek a segélyezést felettébb indokolttá teszik. Tallián földmivelésügyi miniszter meleg köszönő levelet intézett a földhitelintézethez. Újabb népies mintagazdaságok. A népies mintagazdaságok, melyek a földmivelő nép gazdasági rendszerének javítására s általán az okszerű gaz dálkodási módoknak gyakorlati utón példaadás áltál a kisgazdák minél szélesebb körében való megismertetése érdekében állitatnak föl, oly sikereket értek el, hogy azoknak továbbszervezését Tallián földmivelésügyi minszter nagy szeretettel segíti. Újabban Vajasdon (Alsó-Fejérm ), Oszlányon (Barsm.), Gerendáson (Békésm.), Hosszufalu (Brassóm.), Saty- mazon (Csongrádm.j, Putnokon (Gömörm.), Nagy- sármáson (Kolozsm.), Halálsziban (Mosonm.), Toron- tál-Erzsébetlakon Örösön (Zenplénm.), létesültek népies mintagazdaságok. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Május elseje és a hurcolkodás. Az idén az évnegyed vasárnapra esik. Igen sokan nincsenek tisztában azzal, vájjon szabad-e akkor hurcolkodni, vagy sem. A vasárnapi munkaszünetre való törvény is tiltja a hurcolkodást, de a lakbérszabályrendelet is világosan mutatja, hogy az első nap a fél hurcolkodni nem köteles. Aki vasárnap hurcolkodnék, szigorúan megbüntetik. Vasárnapi munkaszünet a szövetkezeteknél. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy azok az ipari és gazdasági szövetkezetek, amelyek üzleti tevékenysége csak a vasárnap néhány órájára terjed ki, hétköznap ellenben a közönséggel nem érintkeznek és állandó személyzetet sem alkalmaznak, vasárnap elvégezhetik a rendes üzletvitellel járó munkáikat. Ez a rendelkezés nem terjed ki, ama nyersanyag-, hitel-, raktár- és fogyasztási szövetkezetekre, amelyek hétköznap is rendelkezésre állanak tagjaiknak. KIS GAZDA. A bor színe megváltozásának oka az, hogy sok benne az u. n. fejérjetartalom. Ezen úgy segíthetni, hogy szüret alkalmával a mustot fellapátoljuk, hogy a levegővel mentői jobban érintkezésbe jöjjön. Forrás után pedig a bort gyakran kell fejteni és pedig mindig nyíltan. Ha rendkívül sok volna a fejérjetartalom, akkor egy kevés csersavat is tanácsos a bor közé keverni. A ribizli bor készítésére nézve, ajánlják: Ribizliből kitűnő pecsenyebor készíthető, mely a legfokozoltabb igényeket is kielégíti a következő módon: Egy liter ribizli lére veszek fél liter megv- levet, két liter tiszta ivóvizet, melybe 1 és 1/i kiló czukrot felolvasztottam s ezt összekeverem s forrni hagyom mint a bort. A kiforrás sokkal tovább tart, mint a szőlőléből készült musté. Midőn a forrás megszűnt üvegbe fejtem körülbelül szeptember utóján s kész a pompás bor. Másik eljárási mód ez: mivel a ribizli nagyon savanyú, a levét felhígítjuk vízzel annyira, hogy a túlságos savannyuságát elveszítse. Ekkor annyi fehér czukrot teszünk bele, a mennyitől olyan édes lesz, mint a közönséges szőlőmust. Ekkor aztán engedjük kiforrni s továbbra épen úgy bánunk vele, mint a szőlőből készült musttal. A gyümölcs és a fülbemászó bogár. Az ismeretes fülbemászó nevű bogarakról általában azt hiszik, hogy azok a gyümölcsbe lyukakat vájván és az ekként kivájt részt megemésztvén, a gyümölcsnek nagy kárára vannak. Pedig ennek ellenkezőjéről bárki is igen könynyen meggyőződhetik, ha néhány fülbemászót egy üres üvegpohárba dob, azokat ott néhány napig megkoplaltatja, azután pedig néhány alma és körtedarabkát dob közéjük ; ekkor azt fogja tapasztalni, hogy az éhes rovarok az almához épen nem nyúlnak, mig a körtéből csak nagyon keveset fognak elfogyasztani: ellenben ha almamoly hernyóit vagy bábjait dobunk közéjük ezeket rövid idő alatt felemésztik. Miből azt lehet következtetni, hogy a fülbemászó inkább hús evő rovar és növénynyel csak kivételesen él, például a georgina és szegfű fiatal leveleit és maghüvelyeit szenvedélyesen szereti és ennélfogva több hasznot okoz, mint kárt. Mert ha az a gyümölcsöt ugv szeretné, mint a hogy ezt ráfogják, miután tudjuk, hogy a fülbemászó a sáskák csoportjába tartozik és ennélfogva nagyon falánk, tekintve nagy mennyi- ségöket és abbeli természetöket, hogy éjjeli állatok, akkor kiszámithatlan lenne az a kár, melyet a gyümölcsben okozni képesek volnának, holott az Az Orsz. Gazd \ Munkás- és r Cseléd segély- pénztárt ajánljuk jő indulatába. Ismertess* ez> az intézmé»!ti n nép köréi te» !?i/,l<*sitsa •ifil e/.eil >(■•_'»•! \ peuztáriiai
