Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-04-03 / 13. szám
102 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ha a velő ember után még egy másik megy, a ki | vasgereblyével, kapával, vagy más alkalmas eszközzel. megpuhitja, megtöri a földet a fészek körül, jól elfedi a magol, azután talpával is gyengéden betapossa s midőn ez megvan, még a felső réteget kissé felkarcolja, hogy meg ne keményedjék. így a vetés többe kerül ugyan, de nagyon kifizeti magát. Vakand- és liangyaturások a réteken. Sok réten nagy kellemetlenséget és kárt okoznak a vakondok és hangyák turkálásaikkal, a mennyiben később megkeményedő halmoeskákat létesítvén, kaszáláskor ezek a szerszámot nagyon rongálják, ezenkívül pedig ottan körül nem is lehet a füvet tisztára lekaszálni. S ezen halmocskák évről-évre szaporodván, végre nagyon sokat levonnak a rét értékéből. Mindazonáltal azt tapasztaljuk, hogy az ilyen túrásokat mentői kevesebb gazda tisztítja el rétjéről, a mi pedig igen nagy hiba. A tisztításra legalkalkalmasabb idő volna a tavasz vagy ősz. Az eljárás pedig a következő: a halmocskát ásóval körül szürküljük, azután nekifeszitve a szerszámot, kifordítjuk helyéből a halmocskát. Erre az alsó földes részéből az ásóval annyit lefaragunk, mennyivel a kaszálóból kiemelkedett. Ekkor ismét visszateszszük a gödörbe és jól betapossuk, a lefaragás által nyert földet a metszési részekre egyenletesen elterítve. Így megint oda fog nőni, s rétünk egyenes felületű és hiánytalan lesz. Ha hangyaturással van dolgunk, akkor is igy járunk el, csakhogy ilyenkor a gödörbe vasvitriol oldatot is öntünk, nehogy a hangyák újra turkáljanak. Az ilyen oldat következőleg készül fél kiló vasvitriolt feloldunk 20 liter vízben, aztán ezen oldatot beleöntjük 200 liter vízbe; aztán egy liternyit egy-egy gödröcskébe. A zavaros borok kezelése. Gyakori jelenség, hogy a bor semmikép sem akar megtisztulni s a mint a pincéből felhozzák, nemsokára megbámul, megzavarodik. Ilyenkor tanácsos lesz a bort tiszta kádra lefejteni, aztán lukacsos lapáttal úgy mozgatni, hogy a levegővel mentői jóban keveredjék, ezután pedig minden hektoliter borhoz 5 gramm csersavat keverni, 2—3 nap múlva pedig zselatinnal deriteni. A száraz zselatinból 1 hektoliterre 30—32 grammot kell venni s ezt apró darabokra törve, másfél liter vizzal tiszta cserépedényben tűz mellett felolvasztjuk, folyton keverve tiszta fakanállal, hogy meg ne koz- i másodjék, s ha egészen feloldódott, elveszsziik és le hagyjuk hülni. Ezután előveszünk egy tiszta dézsát, abba töltjük a zselatint és hozzá kétszer annyit a derítendő borból, s uj nyirfaseprővel felverjük, mig egészen habos nem lesz; majd teletöltjük egészen a dézsát a derítendő borral, s az egészet jól felkavarjuk, majd egy másik dézsába töltjük, s innét ismét vissza az előbbibe, majd újra át és így tovább, mig a bor és zselatin tökéletesen összekeveredtek. Ekkor a hordóban levő borból lefelejlünk 3—4 dézsára valót, s helyette beleöntjük a hordóba az egy dézsánvi zselatinos bort. a melyet itt a hordóban is tiszta uj fenyőkaróval jól összekeverünk. Végre az előbb lefejtett 3—4 dézsányit újabb keverés mellett visszatöltjük a hordóba, és a hordó száját fakala- pácscsal ütögetjük, hogy a hab egészen eloszoljék; a hordónak színig kell töltve lenni, hogy hab egyáta- lán ne maradjon benne. Tiz-tizenkét nap alatt a bor megtisztul és ekkor frissen kénezett tiszta hordóba lefejtjük. Mit tegyünk a gyümölcs virágának lehullása ellen? Egyik, másik gyümölcsfánkkal megesik, hogy virág ugyan bőviben van rajta, de gyümölcsét éppen nem, vagy csak elvétve látjuk. Mi oka lehet ennek? Nem egy, hanem több oka is lehet annak, hogy a gyümölcsfa elrúgja virágait. Elpusztíthatja a virágokat egy bogár, mely belőle a termő szerveket kirágja. Oka lehet a fa bujasága vagy szegénysége; a talaj nagy szárazsága vagy nedvessége, de még az elhibázott metszésnek is lehet benne része. A virágrágó bogár ellen (szőrös diszbogár) nehéz védekezni; de ez ritkán is szaporodik el annyira, hogy az összes virágokat elpusztítaná. Kevéssel pedig nem tesz kárt, ha amúgy is buja a virágzás, mert a túlságos nagy termést meg kellene ritkítani. Ha a talaj szárazságában van a hiba, a virágzás előtt, alatt a fák tövét annyira ki kell bontani, hogy az öntözéssel a viz a gyökerekhez érjen. Ellenben az igen nedves talajon a le- csapolással segítsünk. A sovány talajt megtrágyáz- zuk. Hogy a trágyázásnak gyors hatása legyen, a korona csurgásában csináljunk mély és elég bő lyukakat és azokba a virágzás előtt fölhigitott trágyát öntsünk. Ha a talaj jó, ami meglátszik a fa buja növésén, vágjunk a fán eret: úgy, hogy a törzset északi vagy keleti oldalán éles kés hegyével a szinfáig behasitjuk. A buja fákat nem szabad erősen metszeni, mert azzal a bajt csak neveljük. Ilyen fákat közvetlenül a rügyfakadás előtt tanácsos meg- melszeni. de csak keveset. HÁZI-ASSZON! Nagy zeller előállítása. Igen nagy zellert növelhetünk, ha a zellernek, midőn félig kifejlődött, mintegy 10 centiméterrel a gumója fölött. í szárát háncscsal úgy összekötjük, hogy az azontúl következő levelek ne tudjanak áttörni. Ez által a.-t érjük el, hogy a gyökerektől fölszivott tápanyag egészen a gumó növelésére használtatik föl, minek következtében ez a rendesnél jóval nagyobra meglő. De nem csak a gumó lesz nagyobb, hanem a kötés miatt beszorult levelek is olyan gyöngédek lesznek, hogy belőlük kitűnő saláta készíthető. A kappanozásra a 4—5 hónapos kakasok a legalkalmasabbak, melyeken a műtétet csak hűvösebb, sohasem forró nyári napokon szabad végezni. A kappanozásra szánt kakasokat a műtétre 24 órai koplalás által készítjük elő, azután egy pár nap még csak igen könnyen emészthető takarmányt kapnak. Szabad mozgásukban nem kell őket akadályozni csak meg ne erőltessék magukat. A kezdők a kap panozást előbb mindig levágott állatokon próbáljá meg s csak azután fogjanak élő állatok kimetszési hez, ha holtakon a dolog előbb jól ment. A vajkészités kis gazdaságokban, gyakr sok bajjal jár. Sokszor 1—2 hétig is várniok kel gazdasszonyoknak, mig annyi tejfölt tudnak öss gyűjteni, hogy érdemes belőle vajat köpülni. Er1 idő alatt a tejföl sokszor megkeseredik, vagy í is penészedik. Ajánlható ilyen esetekre, hogy a* föl* sózzuk meg, igy nemcsak a tejföl lesz V*
