Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-09 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 75 De hiába történt a múltakban és talán történik mai nap is. Nem a tagosításban van tehát a baj, mert az áldásos intézmény, de a végrehajtás módjában, az eljárásban esik sokszor hiba a kréta körül. Sok, fejtörő gondot okozott már ennek meg- reperálása a kormányzatnak. Különösen mostanában Darányi miniszterünk munkálodik abban, hogy tö- vire-hegyire felismerje a visszaéléseket, a hibákat és hogy olyan törvényt, eljárást fundáljon ki, mely igazságos, méltányos legyen és teljesen megnyugtassa népünket. Kérdéseket intézett az ország minden részébe, hogy igy összegyűjtve az adatokat: megalkothassa az igazságos tagositási szabályzatot, mérleget. Mert csak igy lehet békességgel, jóindulattal keresztül hajtani azt az áldásos intézményt, mely Magyarországnak gazdaságát úgyszólván kiemeli a kétségbeejtő helyzetből. Adja Isten, hogy munkás, népét szerető miniszterünknek sikerüljön ez a becsületes törekvése! A munkássegitő alapok. Megígértük, hogy időről-időre figyelemmel kisérjük a munkás segítő — alapot. A munkástörvény vetette meg alapját a munkássegitő alapnak. Ugyanis a törvény kötelezte a községeket oly emberbaráti alapok létesítésére, melyekből a kereset képtelen, vagy munkanélküli gazdasági munkás kamatmentes kölcsönt kaphat. A munkássegi ő alapokat, amelyek valamennyi törvényhatóságnál létesültek, nemes czéljaik minél hatékonyabb valósítása érdekében Darányi földmivelésiigyi miniszter jelentékeny összegekkel támogatja. A rövid időn fennálló intézmény gyarapítására eddig nem kevesebb, mint 550000 korona államsegitséget utalványozott a miniszter. Újabban, mint értesülünk, Bereg vármegyé- ngk 0000, Besztercze Naszódnak 0000, Borsodnak 10.000, Csiknek 3000, Bogarasnak 3000, Gömörnek 6000, Háromszéknek 3000, Hányadnak 4000, Szat- márnak 6000, Temesnek 6000, Tolna vármegye munkássegitő alapjának pedig 4000 korona államsegélyt utalványozott. Íme tehát ez intézmény iránt is bizalommal lehetnek a munkások. A földmivelésügyi miniszter ur a mit megígért, híven teljesiti. Azt meg mondanunk sem kell, hogy ugyancsak őrt áll, melyszerint e nemes intézmény hivatásának a legszigorúbban megfeleljen és a mi fő: szigora ellenőrzésben részesüljön. A veres-kakas a bosszú szolgálatában. Hej, az a veres-kakas, az a tűzvész, be’ sok szomorúságot hozott már nem csak egyes tiizhe- lyék, de egész községek és városokra egyarányosan! Különösen nálunk Magyarországban a sok mindenféle nyavalya, csapás közt nem is utolsó helyet foglalja el a kegyetlen tűzvész. Annyi mindenféle oka-foka van e szerencsétlenségnek, hogy akár hónap számra is Írhatnánk róla. De mégis legmegdöbbentőbb, legborzasztóbb és legemberietlenebb, mikor a vereskakast a nemtelen boszuállás veszi, fogadja szolgálatába. Nagy rettenetes bűn ez, atyámfiai. Oly bűn, melyet a törvény is a legszigorúbban büntet, de melyet talán a jó Isten is a legnehezebben bocsáthat meg. A gyújtogatásból kiszámithatlan veszedelmek keletkezhetnek. Már ahhoz is, hogy felebarátját valaki koldussá akarja tenni, hogy a legkétségbeejtőbb félelembe sodorja ; gonosz szív, úgyszólván megbomlott ész kell. Ha ennek a dolognak meggondolása nem tudja visszarettenteni a gonosztevőt, mert a gyújtogató gonosztevő ám; még a rossz, megátalkodott szív is visszarettenhetne egy borzasztó gondolattól. Hogy veszélynek teszi ki az egész várost, falut. Ártatlan embernek okozhat egész életükre kiható kárt. Koldusbotra juttathat egy egész lakóságot. Szomorú tapasztalatok mutatják, hogy igy vagyon! Egyszer voltam egy gyújtogató, gonosztevőnek a törvényszéki tárgyalásán. Ez is egyik felebarátján akart boszut állani, de balul ütött ki a szándéka. Leégett a félfalu, leégett ő maga is, pedig egészen más irányban, a falu alsó végén lakott. De azért porrá, hamuvá lett mindene, még ő maga is csak nehezen hordhatta el az inát. Mert bele akarta lökni a nép a tüzbe! Ott állott a nyomorult a törvényszék bírái előtt. Mardosó lelkiismerete beesett arczára ült, alig tántorgott bűnének terhe alatt. Bevallotta, hogy boszuból eresztette felebarátja csűrére a veres-kakast! És mily csekély, úgyszólván kicsinyes össze- koczczanásért. — Ha én tudtam volna — zokogta a szerencsétlen, hogy ilyen veszedelmet hozok a falura. — Hát csak azért bánja tettét, szólott a biró, mert a falut szerencsétlenné tette ? Hát a maga felebarátjának kárt, ijjedelmet okozván, maga ez az embertelen rut bűn nem tudta volna az észszel megáldott embert visszarettenteni ? A szerencsétlen hallgatott. Úgy látszott szánta- bánla már az első rossz gondolalát is. A törvényszék hosszú évekre Ítélte a szerencsétlent. No lám, ilyen rossz, lelketlen tanácsadó a z a boszu. Nem emberhez való, mert a boszu elveszi az embernek eszét és a legnagyobb szerencsétlenségbe dönti nem csak önmagát, de saját családját és embertársait is. Pedig... pedig nálunk gyakran száll le a veres-kakas a nemtelen boszu mián! A tüzvizsgálatok, a törvényszéki tárgyalások erről tanúskodnak. Hát magyar ember ilyenre nem képes. Igaz- lelkü, magyarnép közt ilyennek megtörténnie nem szabad! * I Madárnyelv. A »Természet« czirafl folyóirat szerint a különböző madarak hangjai a következő emberi hangokra emlékeztetnek, ha teljesen nem i.s hasonlítanak azokhoz: Kó'száli sas: Hiá, hiá! . . . Király sas: Krau, krau . . .! Vércse: Kli, kli! Karvaly : Krik-krik, gü gü gü . . .! Berki kánya: Hi hi Ilié! I Ötyv: Mié, mié . . .! Darázs-öluv: Kik kik kik . . .! Héjjá : dia gia . . .! Vándor sólyom : Kajak kajak . . .! Fecskefogó sólyom: Gét gét gét . . .! Erdei fülesbagoly: Bum rumb . . .! Közönséges kuvik: Pu ku puvik . . .! Őrgébics : Grüű grüüe! Kis őrgébics: Kja kja . . .! Tövisszúró gébics: Gék gék . . .! Szürke legyész: Csrié csrié . . .! Fekete rigó: Cicirr, tak tak . . .\ Hurosrigó: Csi esi dák dák . . .! Fenyőrigó: Sa sa sa sár . . .! Kerti vörösfark: Hűid dé dé, hűid dé de ...! Fehér barázdabillegető : Civit csisziszi ... 1 Vörösbegy : Vid vid tek tek tek . . .! Közönséges királyka : Cit cit . . .! Erdei pacsirta : Dirli dirli . . .! Pipike: Dudridié . . .! Aranysármány : Szisziszi szic . . .! Sordély : Tirr rücz . . .! Téli pinty : Imk imk . . .í Kenderike: Gek gek . . .! Nyíri csíz: Cset eset dii dü hóid . . .! Barátka : Fudi judi ... 1 Szénczinke: Ciü, eiü . . .! Erdei pinty: I lines hincs . . .! Szarka: Sak sak sakerakak . . . ! Búbos banka: Re re hup hup . . .! Fekete harkály: Krük krftk . . .! Tarka harkály: Gik gik gik . . .! Jégmadár: Tit tit tit . . .! Gerlicze: Vurtur túr túr . . .! Vadgalamb : Kukeruu . . .! Köz fiirj: Pitypalatty! Köz. daru : Krim kruú . . .! Erdei szalonka: Dák dák . . .! kro . . . kro! Szárszalonka: He he he . . ,! Szürke gém: Kvak kvak . . .! Szárcsa : Grür grür . . .! Vadlud: Ga ga giá . . .! Lolyósnye/f: Lotyoó . . .-! Nagy szélkiáltó: , Póli póli lipóéli! Fülemüle : Tio tio tio tiotinx tio tio rio. Érdekes a fülemile fentebbi szavakban való megfigyelése.
