Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-03-09 / 10. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 75 De hiába történt a múltakban és talán törté­nik mai nap is. Nem a tagosításban van tehát a baj, mert az áldásos intézmény, de a végrehajtás módjá­ban, az eljárásban esik sokszor hiba a kréta körül. Sok, fejtörő gondot okozott már ennek meg- reperálása a kormányzatnak. Különösen mostanában Darányi miniszterünk munkálodik abban, hogy tö- vire-hegyire felismerje a visszaéléseket, a hibákat és hogy olyan törvényt, eljárást fundáljon ki, mely igazságos, méltányos legyen és teljesen megnyug­tassa népünket. Kérdéseket intézett az ország minden részébe, hogy igy összegyűjtve az adatokat: megalkot­hassa az igazságos tagositási szabályzatot, mérleget. Mert csak igy lehet békességgel, jóindulattal keresztül hajtani azt az áldásos intézményt, mely Magyarországnak gazdaságát úgyszólván kiemeli a kétségbeejtő helyzetből. Adja Isten, hogy munkás, népét szerető minisz­terünknek sikerüljön ez a becsületes törekvése! A munkássegitő alapok. Megígértük, hogy időről-időre figyelemmel ki­sérjük a munkás segítő — alapot. A munkástörvény vetette meg alapját a munkássegitő alapnak. Ugyanis a törvény kötelezte a községeket oly em­berbaráti alapok létesítésére, melyekből a kereset képtelen, vagy munkanélküli gazdasági munkás ka­matmentes kölcsönt kaphat. A munkássegi ő alapo­kat, amelyek valamennyi törvényhatóságnál létesül­tek, nemes czéljaik minél hatékonyabb valósítása érdekében Darányi földmivelésiigyi miniszter jelen­tékeny összegekkel támogatja. A rövid időn fennálló intézmény gyarapítására eddig nem kevesebb, mint 550000 korona államsegitséget utalványozott a mi­niszter. Újabban, mint értesülünk, Bereg vármegyé- ngk 0000, Besztercze Naszódnak 0000, Borsodnak 10.000, Csiknek 3000, Bogarasnak 3000, Gömörnek 6000, Háromszéknek 3000, Hányadnak 4000, Szat- márnak 6000, Temesnek 6000, Tolna vármegye mun­kássegitő alapjának pedig 4000 korona államsegélyt utalványozott. Íme tehát ez intézmény iránt is bizalommal lehetnek a munkások. A földmivelésügyi miniszter ur a mit megígért, híven teljesiti. Azt meg monda­nunk sem kell, hogy ugyancsak őrt áll, melyszerint e nemes intézmény hivatásának a legszigorúbban megfeleljen és a mi fő: szigora ellenőrzésben ré­szesüljön. A veres-kakas a bosszú szolgálatában. Hej, az a veres-kakas, az a tűzvész, be’ sok szomorúságot hozott már nem csak egyes tiizhe- lyék, de egész községek és városokra egyarányosan! Különösen nálunk Magyarországban a sok min­denféle nyavalya, csapás közt nem is utolsó helyet foglalja el a kegyetlen tűzvész. Annyi mindenféle oka-foka van e szerencsét­lenségnek, hogy akár hónap számra is Írhat­nánk róla. De mégis legmegdöbbentőbb, legbor­zasztóbb és legemberietlenebb, mikor a veres­kakast a nemtelen boszuállás veszi, fogadja szol­gálatába. Nagy rettenetes bűn ez, atyámfiai. Oly bűn, melyet a törvény is a legszigorúbban büntet, de melyet talán a jó Isten is a legnehezebben bocsát­hat meg. A gyújtogatásból kiszámithatlan vesze­delmek keletkezhetnek. Már ahhoz is, hogy feleba­rátját valaki koldussá akarja tenni, hogy a legkét­ségbeejtőbb félelembe sodorja ; gonosz szív, úgy­szólván megbomlott ész kell. Ha ennek a dolognak meggondolása nem tudja visszarettenteni a gonosztevőt, mert a gyújto­gató gonosztevő ám; még a rossz, megátalkodott szív is visszarettenhetne egy borzasztó gondo­lattól. Hogy veszélynek teszi ki az egész várost, fa­lut. Ártatlan embernek okozhat egész életükre ki­ható kárt. Koldusbotra juttathat egy egész lakóságot. Szomorú tapasztalatok mutatják, hogy igy vagyon! Egyszer voltam egy gyújtogató, gonosztevőnek a törvényszéki tárgyalásán. Ez is egyik felebarátján akart boszut állani, de balul ütött ki a szándéka. Leégett a félfalu, leégett ő maga is, pedig egészen más irányban, a falu alsó végén lakott. De azért porrá, hamuvá lett mindene, még ő maga is csak nehezen hordhatta el az inát. Mert bele akarta lökni a nép a tüzbe! Ott állott a nyomorult a törvényszék bírái előtt. Mardosó lelkiismerete beesett arczára ült, alig tántorgott bűnének terhe alatt. Bevallotta, hogy boszuból eresztette feleba­rátja csűrére a veres-kakast! És mily csekély, úgyszólván kicsinyes össze- koczczanásért. — Ha én tudtam volna — zokogta a szeren­csétlen, hogy ilyen veszedelmet hozok a falura. — Hát csak azért bánja tettét, szólott a biró, mert a falut szerencsétlenné tette ? Hát a maga fele­barátjának kárt, ijjedelmet okozván, maga ez az ember­telen rut bűn nem tudta volna az észszel megáldott embert visszarettenteni ? A szerencsétlen hallgatott. Úgy látszott szánta- bánla már az első rossz gondolalát is. A törvényszék hosszú évekre Ítélte a szeren­csétlent. No lám, ilyen rossz, lelketlen tanácsadó a z a boszu. Nem emberhez való, mert a boszu elveszi az embernek eszét és a legnagyobb szerencsétlen­ségbe dönti nem csak önmagát, de saját családját és embertársait is. Pedig... pedig nálunk gyakran száll le a ve­res-kakas a nemtelen boszu mián! A tüzvizsgálatok, a törvényszéki tárgyalások erről tanúskodnak. Hát magyar ember ilyenre nem képes. Igaz- lelkü, magyarnép közt ilyennek megtörténnie nem szabad! * I Madárnyelv. A »Természet« czirafl folyóirat szerint a különböző madarak hangjai a következő emberi hangokra emlékeztet­nek, ha teljesen nem i.s hasonlítanak azokhoz: Kó'száli sas: Hiá, hiá! . . . Király sas: Krau, krau . . .! Vércse: Kli, kli! Karvaly : Krik-krik, gü gü gü . . .! Berki kánya: Hi hi Ilié! I Ötyv: Mié, mié . . .! Darázs-öluv: Kik kik kik . . .! Héjjá : dia gia . . .! Vándor sólyom : Kajak kajak . . .! Fecskefogó sólyom: Gét gét gét . . .! Erdei fülesbagoly: Bum rumb . . .! Közönséges kuvik: Pu ku puvik . . .! Őrgébics : Grüű grüüe! Kis őrgébics: Kja kja . . .! Tövisszúró gébics: Gék gék . . .! Szürke legyész: Csrié csrié . . .! Fekete rigó: Cicirr, tak tak . . .\ Hurosrigó: Csi esi dák dák . . .! Fenyőrigó: Sa sa sa sár . . .! Kerti vörösfark: Hűid dé dé, hűid dé de ...! Fehér barázdabillegető : Civit csisziszi ... 1 Vörösbegy : Vid vid tek tek tek . . .! Közönséges királyka : Cit cit . . .! Erdei pacsirta : Dirli dirli . . .! Pipike: Dudridié . . .! Aranysár­mány : Szisziszi szic . . .! Sordély : Tirr rücz . . .! Téli pinty : Imk imk . . .í Kenderike: Gek gek . . .! Nyíri csíz: Cset eset dii dü hóid . . .! Barátka : Fudi judi ... 1 Szénczinke: Ciü, eiü . . .! Erdei pinty: I lines hincs . . .! Szarka: Sak sak sakerakak . . . ! Búbos banka: Re re hup hup . . .! Fekete harkály: Krük krftk . . .! Tarka harkály: Gik gik gik . . .! Jégmadár: Tit tit tit . . .! Gerlicze: Vurtur túr túr . . .! Vadgalamb : Kukeruu . . .! Köz fiirj: Pitypalatty! Köz. daru : Krim kruú . . .! Erdei szalonka: Dák dák . . .! kro . . . kro! Szárszalonka: He he he . . ,! Szürke gém: Kvak kvak . . .! Szárcsa : Grür grür . . .! Vadlud: Ga ga giá . . .! Lolyósnye/f: Lotyoó . . .-! Nagy szélkiáltó: , Póli póli lipóéli! Fülemüle : Tio tio tio tiotinx tio tio rio. Érde­kes a fülemile fentebbi szavakban való megfigyelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom