Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-02-16 / 7. szám

52 MAGYAR FÖLDMIYELŐ pások közt is jöhet boldogság. Csak az a boldogtalan a sírig, kinek hazája nincs! ... 7. Állítsatok a községekben minél több szövet­kezetei. A nép ha filléreivel takarékoskodik, erőben egyesül, megmenekül az uzsorától, erős lesz. Egy polgár csak porszem a sors kezében, ezrek együtt győznek még a pokol kapuin is! 8. Tiszteljétek feiebbvalóitokat, engedelmesked­jetek a törvénynek. Ahol a törvény, ott az igazság, ahol a rend, ott a béke és munka áldása. 9. Lelketeknek és sziveteknek legyenek kedvesek, szentek a templomok s az iskolák. Á vallás adja a megnyugvást és hitet; a hit pedig kőszál, melyben a veszélyban kapaszkodhattok ? Az iskola adja a tudást, a miveltséget. Kétféle világosság van; egyiket adja az égről a nap; másikat a földön az iskolák . . . 10. Ha üldöznek ártatlanul az emberek: olts magadra pánczélt. Ha ver a csapás, a veszély, légy erős. Ha elvesztedted kedveseidet, gondolj a feltáma­dásra ... A testé csak a sir; a lélekké az Örökélet. Boszut ne állj: akkor legnagyobb a szív, ha megbocsát . . . Ha vernek a hullámok, ha látod, hogy nyelni akar a tenger és az Isten messze van: imádkozzál! Az imádság mindig összeköti az eget a földdel 1 May i/ar-Ptiizs. EGYKŐL-MÍSKÓL. Kossuth, mint őr. Debreczenben hideg téli éjjelen Kossuth a mi­niszteri tanácsból épen hazamenvén, egy ház előtt didergő honvédőrt lát. — Te fázol? kérdi őt, — Oh, nagyon ! Már négy órája vagyok itt s még nem váltottak fel. — S hány órát kellene itt állnod ? — Csak egyet. — Fölváltalak én! — Uram, nem lehet! Főbe lőnek. — Mitől sem tarts I Add át fegyveredet és csá­kódat, s te az enyémmel menj a napos tiszthez. — Azt nem teszem, uram, én becsületes ka­tona vagyok. — De én parancsolom! S átvevé a honvédtől a puskát és a csákót, s saját fövegét tette a fejére. A honvéd a vártára érvén, a napos tiszt bá­mulva rivalt rá: — Ficzkó, hogy merted a helyedet elhagyni? — Fölváltottak, uram! — Megőrültél?! Ki váltott föl? — Nem ösmerem, valami nagy ur lehet, mert ugyancsak parancsolt. Meglátva a tiszt a föveget a honvéd fején, kérdi tőle: — Se föveg ? — Tőle van, uram ! A tiszt eszeveszetten szaladt az őrhelyhez, s valóban nem csalódott, mert Kossuth sétált ott le és fel fegyveresen. Kossuth szigorúan kérdé: — Ön a napos tiszt ? — Igen, uram. — Vegye e puskát! Reggeli nyolcz óráig fog itt őrt állani! * Népszámláláskor. Szegeden érdekes esete volt László tanácsnok­nak, a népszámlálást felülvizsgáló útjában. Amint ugyanis betért egy nagy körúti házba, ott egy öreg ősz embert látott az udvaron szalonnázni. — Mi a neve kendnek? kérdé. — Zsák Mihály, — feleié az öreg. — Egyedül lakik a házban? — Nem: az apámmal. — Hány éves az? — Épen ma száz esztendeje született, 1791-ben vizkereszt napján.-- Hol van az öreg ? — Amoda át az udvar túlsó részén. Reggel óta hányja a havat. ÜGYJ3S-BAJOS DOLGOK Sorozási tudnivalók. A családfentartók ked­vezménye. A családfentartók kedvezménye póttar­talékba való besorozásban, továbbá a béke idején kivételes tényleges szolgálattételre való behívás alóli felmentésben áll. A családfentartói igény igazolására vonatkozó okiratok, felszólamlási folyamodvány kí­séretében, a felmentendő állítási kötelezettségének tartama alatt minden év február havában, a járási tisztviselőnél, legkésőbb azonban a fősorozás alkal­mával a sorozó bizottságnál nyújtandó be. Azok, a kik az illetőségi sorozó járáson kívül való állításukért folyamodnak, egyidejűleg a családfentartókat meg­illető kedvezményre való igényüket is érvényesít­hetik és igazolhatják. A telszólamlási kérvények el- sőfokulag az illetékes (mozgó vagy állandó) "sorozó bizottság által intézteinek el és csak akkor vétet­nek érdemleges tárgyalás és eldöntés alá. ha a föl­mentetni kért hadköteles besoroztatik. vagy ha kór­házba volna adandó, avagy a felülvizsgálóbizoltság elé volna állítandó, nemkülönben, ha megkeresés utján valamely idegen sorozó bizottság előtt állit- tatik. A hadi szolgálatra alkalmatlanoknak talált hadkötelesekre vonatkozó felszólamlási kérvények, mint tárgytalanok, a feleknek visszaadatnak. A csa­ládfentartók gyanánt fölmenteni kért hadkötelesek tehát, kivéve az idegen sorozó járásban tartózkodó és az ottan való megvizsgáltatásra engedélyt nyert ilyen hadköteleseket, az illetőségi járásbeli sorozó bizottság előtt megjelenni kötelesek. Meddig jár a tízforintos bankó ? A jelen­leg forgalomban levő, 1880. évi május hó elsejéről keltezett, ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket az Osztrák-Magyar Bank fő- és fiókintézetei 1903. évi február hó 28-ig fizetésképp és átváltás végett fogadják el. 1903. évi márczius hó elsejétől augusz­tus hó 31-éig ezeket a bankjegyeket az Osztrák- Magyar Bank budapesti és bécsi" főintézetei még fi­zetésképp és átváltás végett, a többi bankintézetek azonban már csak átváltás végett fogadják el. 1903. évi szeptember hó 1-étől kezdve a behívott, 1880. évi május hó 1-étől keltezett ausztriai értékű tízfo­rintos bankjegyeket az Osztrák-Magyar Bank többé fizetésképp nem fogadja el, úgy, hogy 1903. évi augusztus 31-én a bankjegyek bevonásának utolsó határideje lejár. Ettől az időponttól kezdve a behí­vott bankjegyeket már csak az Osztrák-Magyar Bank budapesti és bécsifőintézetei átváltás végett fogadják el. Keleti monda a gazdagságról. Az araboknak szép meséjök van a gazdaság tértiéről. Egy bölcs khádit, ki egész életében nem gyűjtött kincse­ket meglátogatta egyik jó ismerőse és csodálkozott, hogy nála minden oly egyszerű és hogy nincsenek kincsei. A khádi azt válaszolta: »Félek a gazdagság terhétől.« Látoga­tója mosolygott. Hogyan lehetne a gazdagságnak terhe. A khádi ekkor oda adott egy almát mellette játszó kis fiacs­kájának, a kinek nagy lett öröme. Aztán odaadott neki egy másikat, a melylyel elfoglalta mind a két kis kezét. Az apa még egy harmadikat is adott. Azt már a gyerek csak úgy tudta elvenni, hogy a másik ketőtt az egyik karjával mellé­hez szorította. De a harmadik alma csakhamar elgurult és a gyermek sírni kezdett. »íme lásd — szólt a khádi — ez a gyermek már nagyon gazdag. Két almával boldog volt, a harmadik már elkeserítette.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom