Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-16 / 7. szám
MAGYAR FOLDMIVEL Ő 53 ISMERET EK TÁRA. Az arany-bulla. Ez ily olyan szó, a melyet minduntalan olvashat az, a ki újságot vagy magyar történelmet lapozgat. Éppen most is hírül adják az újságok, hogy az aranybullának művészi képét festette le az uj országház számára egy hires festőnk. Azért röviden leírjuk, hogy mi az az arany-bulla? Sok bajjal, sok viszálykodással küzdött ez a szegény magyar! Ha a 6—7 száz esztendővel ezelőtti időkre visszamegyünk, a történelemből látjuk, hogy királyaink a törvény fölé helyezték magukat, s önkénykedtek a nemzet felelt. II. Endre királyunk Béla fiával örökké czivakodott, ifjabb fia pedig szerencsétlen volt a hadjáratokban. Mindezek folytán az országban nagy zavarok és nagy nyiighatatlanságok állottak be. A király II. Endre nem volt itthon; a Szentföldre vezette a keresztes hadat. Igv aztán az ő távolléiében a főbb urak hatalmaskodtak, a mi végképen elkeserité a nemzetet. Haza érkezvén a király és látván a nagy elégedetlenséget, első gondja is a zavarok lecsillapítása volt s e czélból első sorban a közép nemességet akarván megnyerni, kibocsátotta az 1222. évi törvényeket. Az aranybulla tehát nem más, mint az 1222. évi törvények. Minthogy II. Endre királyunk ezen dekrétuma egy róla lelüggő arany-pecsét alatf adatott ki, azért neveztetik aran y-b u 11 á n a k. Miről szól tehát az arany-bulla ? Első sorban megerősíti azon szabadalmakat, melyeket az ország lakosai szent Istvántól nyertek; másodsorban pedig uj intézkedéseket tartalmaz. E nagy fontosságú okmány megvédelmezi a közép nemességet a főbb nemesek, sőt a királyok halalmaskodása ellen, és biztosítja a köznemesség jogait és szabadságait. Az aranybullát több királyunk újból megerősítve kiadta (Nagy Lajos, Mária, Zsigmond, I. Ulászló s Hunyadi Mátyás), megtartására pedig azóta minden magyar király a királyi hitlevélben s esküben kötelezte magát. Hogy az arany-bulla — habár tartalmának legnagyobb része már régen elavult, más részeit pedig a későbbi törvények eltörülték — még most is a királyi hitlevél és eskü szövegében, mint fontos alaptörvény szerepel, azt annak tulaj donit- hatni, hogy némely határozmányai még jelenleg is érvényben vannak és ugyanoly értelemben, hogy az aranybulla által a nemességnek biztosított jogok és szabadságok, az 1848. évi törvények szelleme folytán az összes állampolgárokra kiterjednek. Ezek pedig : a) személyes szabadság s b) a tulajdon sérthetetlensége. Az aran} -bullában megállapított többi jogok és szabadságok közül leghosszabb időig tartották fenn magukat: a) a nemességnek a királylyal szemben ellentállási joga s b) ugyanannak adómentességi szabadalma. A nemesség 1848-ig féltékenyen őrizte az aranybullában biztosított adómentességi jogát, mígnem aztán az 1848. 8. t.-cz. a közteherviselés elvének kimondása által a nemesség adómentességi kiváltságát teljesen megszüntette. Mivel lehet a petroleumlángot leggyorsabban eloltani? Minthogy kevesen tudják, hogy a petroleumlángot, a mely már oly sok szerencsétlenségnek volt oka, mivel lehet leggyorsabban eloltani, helyénvalónak tartunk egy esetet elmondani, mely nem régen egy családnál történt. A cseléd vigyázatlanságból felforditotta a petroleumos lámpát, a kiömlött petroleum meggyűlt és egy pillanat alatt lángba borultak mindazon tárgyak, a melyeket elért. A szerencsétlenség tanúi mindent elkövettek, hogy a tüzet eloltsák, de mi sem használt, mig végre a megrémült cseléd egy fazék tejet öntött rá, mire a tűz rögtön elaludt. A tejjel később másutt is tettek kísérletet s a hatás ugyanaz volt, mint za előbbi esetnél. €}AZDAKOuOK-tC}YE. Uj gazdakör. A cs.-tárnoki gazdakor megtartotta alakuló közgyűlését, a melyen a kör alapitója és titkára Sztankó Ferencz kántortanitó nagy hatással fejtegette, hogy a község gazdasági érdekeinek megvédését, felvirágoztatását és fellendülését egyedül egy jól irányított és helyesen vezetett gazdakör oldhatja meg sikeresen. Egységes gazdaközvélemény pedig csak úgy lehet agrikol honunkban, ha minden községben megalakulnak a gazdakörök. Gazdaköri gyűlés. A Sümeg-vidéki gazdakör Szűcs Zsigmond elnöklésével ülést tartott, amelyben intézkedett a téli népies gazdasági előadások rendezése felől. Az elnök ezután előterjesztette az uj ta- gositási törvény tárgyában a földmivelésügyi minis- tértől érkezett kérdéseket. A választmány elfogadta az anyaegyesület választmánya által ajánlott megállapodásokat. A számvizsgálók jelentése szerint a gazdakörnek az 1901. évben a bevétele 1,343 korona 49 fillér, kiadása l.üül korona 27 fillér volt s igy az 1902-ik a pénztári áthozat 342 korona 22 fillér. Szép eredmény, csak tovább ...... to vább. Ifjúsági gazdasági egyesületek. Örömmel adunk hirt arról, hogy Beregvármegye területén immár három ifjúsági egyesület van: a badalói, búcsúi, mező vári-i állami elemi népiskolákkal kapcsolatban. HAZAI KOZÜGYEK. Leszállítják a kamatlábot. Hosszú vajúdás után az Osztrák-Magyar Bank elhatározta, hogy három és fél százalékra szállítja le a kamatlábot. Vagyis a náluk elhelyezett tőke után csak 3 és fél perczentet vagyis minden száz korona után 3 korona 50 fillér kamatot fognak fizetni. Nagy következményei lehetnek ennek a kamatlábleszállitásának. Mert utána mennek a töbhi nagy és aztán kisebb bankok is. A vidéki takarékpénztárak sem tehetnek mást, ők is beadják derekukat. Ezen jelenségek után következtetni lehet, hogy az ingatlanok és jelzálog értéke emelkedni fog. A földek, házak értéke gyarapodik. A tőke uralmára járt tehát most egy kissé a rúd. Mert a tőke-birtokosok fütyörézve élvezték a nagy kamatokat. Mig a gazda keservesen látta, hogy óriási küzdelme daczára is alig tud földje után elérni 3—4 százalékot. A munkának igy nagyobb lesz a becse és ez jól van ám! Rendezni fogják a telekkönyvi eljárást. Szegény ember tudja, tapasztalja legjobban, hogy mennyi baj, kavarodás, kiábrándulás szokott történni a telekkönyveknél. Ezek a bajok különösen az árveréseknél tűnnek ki, mikor kipattan, hogy más a telekkönyvi birtokos és más a tényleges birtokos. Hát ezeken a bajokon akar segíteni az igazságügyi miniszter, ki a telekkönyvi dolgokat rendezni akarja. Külföldi magyarok gyámügyei. A belügyminisztérium pénzügyi osztályában munkálkodás folyik a külföldön elhalt magyar állampolgárok hagyatékának biztosítása, árváiknak magyar gyámhatósági felügyelet alá helyezése, a vagyontalan árváknak hazaszállítása és hazai árvaházakban való elhelyezése, az erre vonatkozólag fennálló nemzetközi egyezmények szigorú és pontos végrehajtása, újabb nemzetközi egyezmények előkészítése és a konzuli bíráskodásnak e tekintetben való igénybevétele és fejlesztése érdekében. A munkálatokat Kaffka László vezeti.
