Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-05 / 40. szám
322 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KIS Cr A 35 D A. Borkiállítás Szatmáron. A Szatmármfcgyei Gazdasági Egyesület borkiállítását vasárnap délelőtt nyitotta meg Szatmáron Domahidy Sándor elnök nagy közönség jelenlétében. A kiállítás gazdagsága meglepi a szemlélőt s arról tanúskodik, hogy Szat- mármagyében 19ül-i borok vannak kiállítva, de vannak tüzes borok is, a régi jó időkből. így Szerdahelyi Ágoston 1866-iki aszubort állított ki, mely királya a kiállított boroknak. A kiállítás borkóstolóval volt összekötve, melyet tömegesen látogattak mindennap. Az egyesületet, különösen vezető embereit, nagy elismerés illeti e kiállítás rendezéséért, melynek egyedüli czélja az volt, hogy a szatmár- megvei bort ismertté tegye s annak forgalmát előmozdítsa. A pozsonyi kiállítás berekesztése. A pozsonyi kiállítást, berekesztették. Az utolsó napon a kiállítási igazgatóság nagy sorsjátékot rendezett, melynek nyereményei háziipari tárgyak voltak s a melyben minden látogató részt vett. A kiállítás szeptember 7-től 21 napon át volt nyitva, a látogatók száma 164,586 volt, amihez járult 4000 állandó jegy- tulajdonos látogatása. A kiállítás úgy a látogatók számát, mint arányait tekintve, minden eddigi vidéken rendezett országos kiállítást felülmúlt. A kiállított tárgyak elhelyezésére 57 pavilion és csarnok épült. Mit vessünk a méhes körül? Fekete mustárt is! Mert a fekete mustár a legjobb mézelő növények egyike. A szerint, a mint vetjük — hat hét után — egész októberig dúsan virágzik. Virágzása 8—10 hétig is eltart. Ekkor megérik. Ha nem akarjuk, hogy megérjen, lekaszálhatja a gazda és a tejelő marhának, mint zöldtakarmányt adhatjuk. De lehet zöld trágyának is alászántani. Legjobban szereti a fekete mustár azt a földet, melyben korai burgonya volt. Ha a burgonyát kiszedjük, vessük azonnal a fekete mustárt. Sekélyen vessük és hengereljük le. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fekete mustár kitűnő mézelő növény. Fagyok. Az ősz még úgyszólván be se köszöntött, már is korai fagyok teszik tönkre az amúgy is elkésett kapás növényeket és különösen szőlőket. A szatmári hegyen az amúgy is fejletlen szőlő-szemeket csúffá tette a korai fagy. Az idei oltványokban pedig kiszámithatlan károkat okozott. - Sátor- alja-Ujhelyen is sokat szenvedtek a kapás növénvek. Ha az idő nem fordul melegre és jó, hosszú őszre — a hegyaljai szőlők nagy része éretlen marad. — Bártfan szept. 24 — 25-én havazott. A nagy hideg a kerti veteményeket tönkre tette. — Rákospalotán is nagy károkat okozott a fagy. A megyeri határban pedig gr. Károlyi Sándor óriási szőlőtelepe olyan, mintha leperzselték volna. Szinte fekete. — A dunakeszi határban a borszőlő tönkrement. A csemege- szőlőt szedik sürgősen, hogy legalább ezt mentsék meg. — Balassa-Gyarmaton, Nagy-Kálló és környékén szintén nagy pusztitást tett a fagy a szőlőkben. Egyszóval ez az esztendő nagyon próbára teszi — a gazdákat. Mit tegyünk a sok éretlen szőlővel? Bizony ez a kérdés mostanában igen elfér. A szőlősgazdák szomorkodva állanak meg a szőlőben, gondolkozva, mi leszen evvel a sok éretlen szőlővel? Ha a fürtök bornak egyáltalán nem valók, ecze- tet kell belőlük készíteni. Szomorú vigasztalás, de hát veszett fejszének legalább nyele kerül meg. Szedjük le az éretlen fürtöket. Aztán sajtoljuk ki erősen. Főzzük a levet lassú tűz mellett addig, mig hab mutatkozik. Ezt a habot szedjük le. Ha a habzás megszűnt és a leülepedés következtében megtisztult és meg is hült, — fejtsük le üvegre. Hagyjuk aztán a napon vagy más meleg helyen erjedni. Az üveg száját ne dugaszoljuk, csak takarjuk le. Mikor az erjedés megtörténik, töltsük át , ismét tiszta üvegekbe az eczetet. Most már az üvegeke. szorosan dugjuk be és használati pinczében tartsuk. Kitűnő eczetünk lesz ! Milyen volt az ősz 1311. esztendőben ? Hosszú, igen hosszú. Báránybőr bekecsben és süvegben szüreteltek. A hó alól — a hosszú ősz mia tt deczemberben szedték az aszúvá vált szőlőt. E tekintetben most csak annyiban lesz talán eltérés, hogy mi sörétté fagyott szemeket fogunk szedni némely vidéken és a szüreti mulatságokat mindjárt összekapcsolhatjuk egy-egy disznó-torral. Húsevő tyúkok. Azoknak a magyar gazd- asszonyoknak, akik a tyúktojásból nagyobb mennyiséget visznek a piaczra s akik e tojások révén nagyobb jövedelemhez akarnak jutni, a következő sorokat nem árt elolvasni. Egy párisi tudós a tekintetben kísérletezett, hogy a magevő, avagy a hússal táplált tyúkok tojnak-e többet. A tudós azt mondja, hogy amig egyik, maggal táplált tyúkja egy esztendő alatt 67 tojást tojt, addig egyik, hússal etetett tyúkjától 121 darab tojást kapott. Megállapította tehát — minekutána több tyúkkal tett kísérletet — hogy a húsevő tyúkok határozottan többet tojnak. Ezt bizonyítja az is, hogy hússal etetett tyúkjai közölt olyan is akadt, amely egy év leforgása alatt nem kevesebb, mint 176 tojást tojt. Ezenkívül azonban még más eredményhez is jutott. Ahhoz t. i., hogy a hússal táplált tyúkok tojásai súlyosabbak, vagyis nagyobbak voltak. Nem érdektelen felemlíteni azt sem, hogy az ő kísérletei nyomán kiderült, hogy ama magvak, a melyekről köztudomású, hogy a tojásképzőpést előmozdítják, egyáltalában nem konkurálhatnak a hússal. A franczia tudós tvukjait nyershussal etette. Beszámolójában sok minden másról szól még, de arról az egyről hallgat, hogy a tyúkoknak hússal való táplálása nem drágább-e, mint amennyibe a mag kerül. Szerezzetek n mi újságunknak uj előfizetőket! Falusi levélhordók. A közlekedés nehézségét a falusi emberek különösen téli időben érzik igazán. Mikor sokszor még az ujságlaphoz is csak egyszer vagy kétszer juthatnak hetenként. Hát még más ügyekben mily lassúsággal és bizonytalansággal mozognak a levelek, külde ménvek. Más országokban már a falusi levélhordás rendezve van. A mi kormányunk is régen töri a fejét, hogyan oldja meg e kérdést, főleg ott, hol posta nincs. Most aztán komolyan rendezni akarja a dolgot. Felállítja az úgynevezett falusi levél hordói intézményt. Meg ne ijedjetek azonban, jó falusiak ! Ez az intézmény uj terhet nem fog rakni vállaitokra. ügy csinálják a dolgot, hogy a községek a gyakoribb postajárat daczára se fizessenek többet mint a mennyit eddig a postaküldönczöknek adtak. Az uj intézmény valószínűleg már újévben életbe lép. Kimondhatatlan sok előnye leszen ezen uj intézménynek, melyet most jóformán fel se1 fognak egyesek. Azért jó lélekkel kérjük a községi elöljáróságot, hogy minden lehető eszközökkel segítsék elő ezen intézmény létesítését. Közelebb lesz az a község (hol eddig posta nem volt) a világhoz, a közlekedés megkönyebbül, mi által csak a falusi élet fog megélénkülni.
