Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-10-05 / 40. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 323 Hát a politika ? A képviselőliaz nemsokára megkezdi üléseit az uj országházban. A régi, egyszerű országházból már kiköltözködtek — a fejedelmi pompával beren­dezett uj törvény-palotába. A márványfalu, ragyogó ülésteremnek nincs ugyan üvegfedele, mint a régi­nek. De azért fényben úszik, világos annak minden zuga. A körbenfutó padok kényelmesek. No hát most aztán csak munkálkodjanak az ország javára a hon­atyák! Legyen olyan országra és messze időkre szóló az ő működésük, mint a milyen hatalmas és nagy­szerű az országháza, melybe bevonulnak. Plósz igazságügyi miniszter választói közt Plósz miniszter a múlt héten ellátogatott Iiigyicára, választóinak látogatására Lelkiismeretes honatya nem is fordít hátat választóinak, mikor már kezében van a képviselői pakszus. Az igazságügyi miniszter szép példával jár elől, mikor választóinak annak rendje és módja szerint beszámol. Mert Plósz nagy beszédet mondott, melyből minket különösen érdekel, hogy hát mint gondolkozik az igazságügyi miniszter ur a gazdasági politikáról. A törvényhozás leyközelebbi feladata lesz — mondotta a miniszter — megoldani azon kérdéseket, melyek különösen a földmivelés-ügy előmozdítását szolgálják. Rendezni az ingatlan-birtokviszonyokat. A telekkönyi eljárást egyszerűsíteni és az ingatlan birtokokra vonatkozó jogokat szabályozni kell. A földmivelésügyi miniszterrel egyetértve oda fog töre­kedni, hogy a birtokrendezést gyorsabbá és olcsóbbá tegyük. És igazságosabbá! A végrehajtási eljárásban a földmivelés érdekei szintén védelemre szorulnak. Különösen gondoskodni kell arról, hogy az ingatlan birtok csekély adósságokért potom áron elárverez­hető ne lehessen. A telepítési törvény, a tervezett adó-rendszer újítása (reformja), a földadó igazságosabb megosz­tása és a kisebb birtokok lehető tehermentesítése és és munkája, gondja leszen az újonnan megnyíló országgyűlésnek. A pörök elintézése gyorsabb, ala­posabb és sok tekintetben olcsóbb leszen. A köz­ségi és tőzsde bíráskodás is szabályoztatik. A beszédet nagy lelkesedéssel fogadták. Nem hagyják a vitás tengerszemet! Az újságok azt Írják, hogy Visontai Soma, orsz. gyűlési képviselő az uj országgyűlés megnyitásakor nyom­ban interpellálni fog az elveszett tengerszem érde­kében. Még pedig mindjárt az első ülésen. No hát az meglehet, de a tengerszemre is elmondhatjuk, hogy üthetjük már bottal —a nyomát! Déli vagy délutáni ülés ? Ezen tanakodnak most a miniszterek és honatyák. Hogy ugyanis az uj országházban a képviselőházi ülések délelőtt kez­dődjenek vagy délután és persze aztán az estébe is benyúljanak. Az egyik párt ezt, a másik amazt akarja. Hát majd elválik, hogyan leszen ? Bécsben az a hir van elterjedve, hogy a király ő felsége kívánsága, melyszerint a kiegyezés végre mindenáron megtörténjék. A végleges dön­tés tehát csak napok kérdése. Hírnek, lehet, hogy hir, de hogy beteljesedik, bizonynyal kötve hiszik — maguk a miniszterek is. XI ÚJSÁG? — A király szobra. Október 4-én királyunk ö felsége neve napján leplezik le ő felségének szob­rát Temesváron a gyalog-hadapródiskola díszes parkjában. A szobor magyar honvédtábornoki egyen­ruhában ábrázolja a királyt. — A trónörökösnek fia született. Ferencz Ferdinánd trónörökös neje herczeget szült. A trón­örökös fogadalma következtében, melyet házassága alkalmával tett, az uj szülöttet nem illeti meg a trón. I — Vörösmarthy névünnepén, Mihály nap­ján a székesfehérvári munkások az oltani Vörös­marthy szobornál szép ünnepséget tartottak. A ha­zafias munkásokat dicséret illeti meg. — Az aradi gyásznap évfordulója, mint közönségesen tudva vagyon október hó 6-án lesz. A gyászos napot országszerte mély kegyelettel ülik meg. — Száz esztendeje annak, hogy a siketné­mák váczi intézetét megalapították. Az évfordulót okt. 19-én megünneplik. — A világ vendéglősei Budapesten. A vendéglősök is szövetségbe léptek. Még pedig világ- szövetségbe, mert e szövetségnek az egész világon vannak tagjai. Most ezek a világvendéglősök kong­resszust tartottak Budapesten. Persze, hogy nagy bőséggel és szívességgel fogadták a fővárosban azo­kat, kiknek mesterségük, hogyan kell a világ ven­dégeit fogadni. A magyar vendéglősök megmutatták, hogy vannak olyan legények, mint a külföldiek és vágnak is olyan rendet, mint a világ akár melyik vendéglőse. — Lóverseny Szatmáron. Vasárnap délután a Szatmári Gazdasági Egyesület kitünően sikerült lóversenyt rendezett. A versenyben a mezőgazdák is résztvettek, melyre a báró Vé'csey-féle dij volt kitűzve. Az első dijat Laky Lajos szatmári gazdának sárgája, másodikat Darabán udvari gazda »Kesely«-e, a harmadikat Bakos József szatmári gazda »ked­vesbe nyerte el. — Nagy tűz a fővárosban. A külső-kere- pesi utón a minap éjszaka egy hatalmas fatelep gyűlt ki. A veszedelem egy istállóban keletkezett, honnan csakhamar átcsapott a nagy faraktárra és azt elhamvasztotta. A kár 50 ezer korona. — Száznyolczvankilencz kis ember nagy öröme. Szentesről jön az örömhír Pallaviczini Sán­dor gróf most tudatta csongrádi birtokain lévő összes cselédeivel, hogy gondoskodott öregségükről, mert beíratta őket a gazdasági munkássegitő-pénztárba. Azon a síkon, a hol a honszerző megvárok első nemzetgyűlésüket tartották, szántóvető béresek jó kedvétől vált hangossá ma a tájék. Az öreg Galam­bos Mihály, az őszbecsavarodott öregbéres meg is szólalt: — Talán Árpád apád szelleme súgta a mi áldott lelkű földesurunknak ezt a nemes dolgot. ...És a jókedvű munkásoknak a munkája is szaporább volt ma, mint máskor. — Megszökött czigányok. Csak a minap adtunk, hirt arról a veszedelmes czigány-bandáról, mely Hevesben valósággal harezra kelt a csendőrséggel. Közzéjük kellett lőni a csendőröknek, hogy megfékezhessék és elfoghassák. Ezt a czigány karavánt, számszerint 12 kisérték a minap Eger­ből Szatmárra erősen meglánczolva, mert itt is lopásokért kell őket számadásra vonni. A megvasalt, meglánczolt ka­raván el is jutott Szatmárra, a késő éjjel érkezett vonaton. Mikor azonban a törvényszéki palota kapujáig értek : akkor a négy megvasalt czigány férfi egy nagyot rántott a lán- ezon, olyat, hogy a fék csörömpölve hullt a földre, a fog­lyok pedig vad futásnak iramodtak a város utczái felé. Az őrök utánnok iramodtak, de sötét volt, úgy hogy csak ket­tőt birtak elfogni. A többit elnyelte a sötétség. Most kere­sik. A dádék biztosan a határban bujdosnak. De a csendő­rök könnyen ráismerhetnek, mert már az egri fogházban — kopaszra nyírták őket. — Békéscsaba a munkásokért. Sztraka György járási főszolgabíró elnökle tével értekezlet volt amelyen földbirtokosok, lelkészek, tanárok, tanítók és maga az érde­kelt munkásosztály is résztvett. Az értekezlet kimondotta, hogy a nagybirtokosokat fölkéri, hogy újévtől csak az ojan cselédeket fogadják fel akik kötelezik magukat a munkás­pénztárba való pelépésre. Az értekezlet kebelébéböl bizot- ság alakult, amely a legszélesebb körben publikálja mind­azon eseteket, mikor Darányinak ez az emberséges intéz­ménye, mely eddig is 716 cseléd nyomorát enyhítette, egy- egy tagjának hóna alá nyúl és bajában fölemeli. A 10,000 koronás milenniumi alapot arra használja fel, hogy a tel­jesen szegényekért a beiratási dijat fizeti a pénztárba. Ilyen dicséretes buzgalomnak lehet köszönni, hogy llékés Csanád a helyi bizottság 200 taggal alakult meg. A város maga járt a jó példával elől, valamennyi cselédeit beíratta ez áldott inlézménybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom