Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-24 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 273 Az uzsora egy különös fajtája. A Budapesti Hírlap a Beregben dívó uzsorának olyan faját ismertette nem rég, amely valósággal rá dupláz a végrehajtási törvény 156 szakasza alapján fölburjánzott visszélésekre. Ez pedig nem más, mint a zálog bír tok uzsora, amelynek lényegét az idézett újság a következőkben ismerteti: A ezikk írójának nézete szerint az a legveszedelmesebb uzsora, amely Beregnek főleg hegyes, rutén nyelvű magyarok által lakott vidékein általános elterjedésnek örvend, ez a k i s b i r t o k k a l ü z ö tt uzsora. Az uzsorának ez a faja egy régi, magyar intézményen: a zálogbirtokon alapul, amely a maga idejében1 szükséges is volt. Az ősiség egyik következménye : a neinesi birtok elidegeníthetetlensége tette szükségessé. A hitelező ugyanis hiába vétette föl követelését a vármegyénél s a városoknál vezetett hitel könyvekbe, hol nyilvántartották az adós összes ingatlanait is, ezzel még nem szerezte meg az adós ingatlanára vonatkozó, igazi értelemben vett zálogjogot, csupán annyit biztosított ezáltal, hogy követlése kamatjai fejében a visszaváltásig jogosan használhatta az adós ingatlanait. 48-ban azonban megdőlt ennek alapja s az ötvenes évek egy pátense a zálogbirtok intézményét el is törölte, igénybevételét a jövőre nézve eltiltotta, a már meglévő zálogbirtokok visszaváltására pedig záros határidőket szabott. A rutén nyelvű paraszt e tilalomról semmit sem tud, lelketlen uzsorásai pedig hallani sem akarnak róla. Mert a zálogbirtok nagyon jól jövedelmez nekik és nagyon sokszor nemcsak busás kamatokhoz, hanem az ingatlan tulajdonjogához juttatja őket. A parasztember ugyanis kölcsönvesz egy bizonyos, csekélyebb ösz- szeget. Kamatjait pénzben fizetni nem képes, mert azt az uzsorás 20 100, néha még nagyobb százalékban állapítaná meg, tehát átengedi földjét azzal a kikötéssel, hogy a hitelező használja azt a kamatok fejében. A föld haszonvételei soha nem állanak arányban a kölcsönzött összeg törvény szerinti kamatjaival, nemcsak mert a paraszt nem tudja a haszonvételek pénzértékét, hanem azért is, mert az uzsorás akkor nem fordulna e tilos és érvénytelen jogügylethez. A zálogbirtok tehát mindig egyúttal uzsora is. Még pedig veszedelmes uzsora, mert a tulajdonjogot is előbb-utóbb az uzsorás kezébe juttatja. A kötvényt ugyanis az irni-olvasni nem tudó adóssal szokszor úgy állíttatják ki, hogy az a hitelezőt legtöbbször peren kívül, de a legrosszabb esetben per utján a telekkönyvbe csempészi. Vagy pedig az adóst kivándorlásra kényszeríti, akkor pedig az uzsorás föladata gyerekjáték. Pert indít az ismeretlen tartózkodásu adós ügygondnoka ellen s azt természetesen megnyeri. Esetleg kéri a tényleges birtoklás alapján való eljárás megindítását. Vagy kéri egyszerűen az átírást a kötvény alapján, mely a paraszt megtévesztésén alapul, mert úgy szól, hogy az uzsorás adott a parasztnak ennyit és ennyit, a paraszt ennek fejében átengedi földjét s megengedi, hogy ez telekkönyvileg is feltüntettessék. Ilyen kötvényt helybenhagy az irni-olvasni tudó paraszt is, mert ő az ingatlan tulajdonjoga és birtoka közt különbséget tenni nem tud s mert a telekkönyvi feltüntetést ő úgy képzeli, hogy a zálogbirtoki minőség fog a telekkönyvbe bevezettetni. Az uzsora már magában véve is nagy veszedelem, még nagyobb veszedelem az a sok bűncselekmény, amely a beregi felvidéken úgyszólván mindig vele jár: a csalás, az okirathamisitás s a hamis tanú zásra való rábírás. No hát mi erre csak azt mondjuk : Nézzenek jól körül más megyékben és tapasztalni fogják, hogy nem csak Beregben és nem csak a ruthének közt dívik az ilyen fajta uzsora. (Szerk.) KIS GAZDA. A herczegprimás a pozsonyi mezőgazda- sági kiállításnak. Vaszary Kolos herczegprimás a kiállítás igazgaióságának 1000 koronát ajánlott fel, hogy azon valamelyik csoportban értékes dijakat nyújthassanak a kiállítóknak. Az egri borkiállítást nagy közönség jelenlétében nyitotta meg Kállav főispán. A polgármester beszédében elmondotta azt a nagy küzdelmet, mit a szőlősgazdák a filokszera pusztítása után kifejtettek, íme, ma már odáig jutottunk, hogy az uj szőlő terméseiből szép borkiállításunk van. Érdeme ez a kormánynak is, hogy vinczellér iskolát alapított. De az érseknek és káptalannak, valamint egyes szőlősgazdáknak is sokat köszönhetni. A kiállításra mesz- sze vidékről érkeztek gazdák. Pinczemesterek kiképzése. Az okszerű borkezelés elméleti és gyakorlati elsajátítására a föld- mivelésügyi miniszter úr a budafoki vinczellér-isko- lánál egy évre terjedő pinczemesteri tanfolyamot rendez, amely október elsején kezdődik. A tanfolyamra azokat veszik föl, akik a vinczellér-iskolát jól végezték el. A jeles tanulók segitő-dijat is kaphatnak 300—600 korona erejéig. Olcsó hitel a székelyeknek. A magyar Földhitelintézet, mint a Bud. Lev. értesül, legközelebb 290 székely gazdának közel 200.000 korona kölcsönt szavazott meg. A székely kölcsön jobbára Udvarhely megyei kisgazdáknak szól, amit az is tanúsít, hogy a kölcsönök jobbára 400 — 2000 koronáig menő ösz- szegek. Legközelebb 350 kisgazda kölcsönügyét intézik el sürgősen. Búzáink legújabb ellensége. — Hát nincs-e már most is elég ellensége a mi búzánknak ? így fogsz szólani atyámfia, mikor a fenti czi- met elolvasod. — Van bizeny, feleljük, mi. De most uj ellenség fenyegeti. Sőt olvashattátok, hogy az elmúlt tavaszon, a nyáron nagyon sok kárt okozott már. És biztosan tudjuk azt is, hogy gazdáink még nem is sejditik, hogy mi lenne hát ez a legújabb ellenség. Azért igyekszünk ő keg}relmét rövidesen megismertetni. Azt az uj ellenséget pedig torzs-gombá- nak nevezik. Az uj ellenség, a torzsgomba az eddigi tapasztalatok szerint a búza tövén, az az a gyökerek legfelső tövén részén és a száruk alján tenyészik. Parányi gombák elszaporodása rothasztani kezdik a búza tövét. E mián a szárak elhalnak, vagy egy- része megdől, a fenállók megfehéredve megszáradnak és magot nem hoznak. Úgy elpocsékolja ez az ellenség a vetést, mintha csak lábas jószág gázolta volna le. — De hát a jóisten szerelméért, hogyan védekezziinkz Azt mondja egy tudós gazda, hogy itt-ott kis mértékben már pár esztendővel ezelőtt látott ilyen uj ellenségtől megszállott buzavetéseket. De a nevezett gombák (élősködők) csak apróbb foltokban mutatkoztak. A mostani évben azonban már egész vidékeken kimutatta a foga fehérjét. Valószínű, hogy kedvezett az uj ellenségnek a gyönge tél, az esős tavasz. — De a gazdák is hibásak voltak! — Hogy-hogy? — Tudnunk kell, hogy a ragadós betegségeket rendesen gombák okozzák. A torzsgombás búza is hasonlóan van. Mit szólanánk ahhoz, ha valaki, egészséges embert ragadós-nyavalyáju ember ágyába fektetne. Ugy-e azt, hogy készakarva
