Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-03 / 31. szám
-r-* — - ' MAGYAR FÖLDMIYELŐ 249 KIS GAZBA. Az aratás- Kis-Jenőről jelentik: Az idei aratás úgy minőség, mint mennyiség tekintetében a leg- vérmesebb reményeket is fölülmúlta és valóban igen régen keltett aratás oly megelégedést, mint az idei. A mindenütt folyamatban levő cséplések 1100 négyszögöles holdról 6 mm. 78—80 klgrmos búzát, 7—8 mm. rozsot és ugyanannyi kitűnő minőségű árpát szolgáltatnak. A zabaratás, amelytől szintén szép e- redményt várnak, még e hét végén veszi kezdetét. A kapásnövények, melyeknek a legjobb időjárás kedvez, igen szépen fejlődnek. Tűzveszély aratáskor. Ilyenkor asztagrakás, cséplés idején a legtöbb veszély a tüztöl származik, a mely egész falu lakosságát is tönkre teheti, ha vigyázatlanság vagy gonosz indulat folytán valamelyik kereszt szeles időben lángba borul. Különösen óvhatlan a veszély vasutak mentén, mert a mozdonyok ontják a tüzes szikrát s ezért figyelmeztetjük a gazdákat, hogy learatott termésük vontatóit, keresztjeit vagy aszlagjait legalább száz méternyire helyezzék el a vasultest részére kisajátított területtől. Jó lesz ezt a figyelmeztetést megszívlelniük a gazdáknak és e szerint cselekedni. Egy huzamagból huszonhat kalász. Mező- gazdasági szempontból csodaszámba menő eredményt ért el Kvatsák Sándor szerbeleméri jegyző egy elül tetett buzaszemmel. Ebből a magból tudniillik huszonhat kalász nőtt ki, holott a legerősebb szem is legfeljebb 3—4 kalászt szokott hozni. Föltéve, hogy egy kalászban csak ötven buzaszem is volna, ez az egy mag 1300-at termett, amiről Magyarországon még sohasem hallottak. Márton Andor, a gazdasági egyesület titkára, a minap felkereste a szerbeleméri jegyzőt és azt a tanácsot adta neki, hogy a csudás buza- szemből eredő magokat külön földterületbe ültesse, hogy a búza termékenységét ki lehessenpróbálni. Kvatsák Sándor a tanácsot meg is fogadta. A magyar szőlő-termelés. A múlt 1901. esztendei szőlőtermés eredményét most tette közzé az adatokat gyüjtő-statisztikai hivatal. Igen érdekes leszen egy pár tétellel megismerkedni. így megtudjuk, hogy a csemegeszőlő termelést igen felkarolták, mert jövedelmezőnek bizonyult. Tizenegy millió kilogrammot termeltek 1901-ben. a mi körülbelül három millió korona értéknek felel meg. Természetesen ez csak a kereskedelmi szőlő, mert a közönséges fogyasztás számba nem vehető. Az összes szőlőtermék értéke a termelt borral együtt 97 millió korona volt. (Néhány évvel ezelőtt fele anyit sem termeltünk.) De még azért messze vagyunk a múlttól. Most alig 3 millió hektó liter bort termeltünk. Harmincz évvel ezelőtt hét millión felül volt bortermésünk. Pedig akkor még a homok szőlőterületünkről szó se’ volt. Lett légyen azonban bármily nagy bortermelésünk : ez magában véve még nem elég ! A bortermelőket és termelést meg kell védelmezni! Addig a magyar szőlőtermelés virágozni, boldogítani nem fog ! A gyümölcs drágulása. A központi vásár- csarnok hivatalos lapjában a következő jelentést olvassuk: Mig gazdáink örömmel konstatálják a jó termést, addig gyümölcstermelőink napról-napra több panaszszal állanak elő. A nyári gyümölcs vásáron már is egyre drágul minden. Cseresznye kevés érkezik, meggy még kevesebb, a baraczk ára is állandóan magasan áll, mivel általában gyenge a termés. Dinnye még igen gyéren érkezik s csakis a legvagyonosabb osztály képes az árát mefizetni. Szilvát friss állapotban 2—3 hónapig úgy tarthatjuk el, ha azt a levegő behatásától minél jobban megóvjuk. E czélra a szilvát vigyázva akkor szedjük meg, midőn az már érett; de szárától még sem válik el. Az ilyen szilvát 2—3 napig száraz szel- lős helyen leboritva tartjuk, hogy víztartalmának egv- része elpárologjon. Ezután rétegenkint búzaliszt vagy igen finom gipsz közé egy hordócskába úgy rakjuk el, hogy egyik a másikat ne érinthesse; amidőn a hordó már egészen megtelt, annak tetejét lehetőleg légzárólag helyezzük reá. Az igy elkészített edény száraz és fagymentes helyre tétetik el a használatig. Használat előtt a szilvát meg kell mosni hideg vízben, ezután szitára helyezve forró viz fölé tartjuk, hogy annak gőze jól átjárja; ezen műtét által megtisztulnak anélkül, hogy izükből veszítenének, sőt még állítólagosán hamvukat is visszakapják, és egészen úgy néznek ki, mintha akkor szedettek volna le a fáról. Szer a savanyu uborka penésze ellen. Az eczetbe rakott uborkák, a gazdasszonyok nem kis boszuságára, gyakran megpenészesednek. Ezt igen egyszerűen az által akadályozhatjuk meg, ha az ecze- tes uborkához egy kis zacskóban (mintegy 30 gramm) fekete mustárt teszünk. Bebocsáthatjuk-e a csirkét a kertbe? A csirkés tyúkokat rendesen távol szokták tartani a kerttől attól félve, bog)' kárt tesznek ezekben, holott ép e kizárás van úgy a csirkéknek, mint a kertnek határozott hátrányára. A csirkék ugyanis zárt helyen nem fejlődnek oly szépen, mintha szabadban tartózkodnak, viszont a növényeket számos ellenségeiktől megszabadítják az azok közt futkározó csirkék. A kik próbáltak fiatal csibéket a kertben nevelni, azok meggyőződhetnek ezen eljárás előnyös voltáról. Az anyát, hogy kaparása által kárt ne tehessen, elzárhatjuk az ut mellett egy kis reteszbe, vagy boritó kas alá, melybe a kis csibék szabadon bejárhassanak s melyeket itt legjobb leforrázott liszttel vagy főtt rostaaljjal etetni s ezenkívül azok állati táplálékot is keresnek maguknak a kertben. A fiatal csibék sokkal kisebbek semhogy az erősebb s kifejlett növényekben kárt tehetnének, de mégis számtalan rovart képesek elpusztítani. A csibék bátran járkálhatnak az ugorka, bab, borsó, dinnye stb. közt, melyek leveleinek alsó oldaláról, a hol a rovarok rendesen tartózkodni szoktak, könnyen lecsipdelhetik. Mennél jobban van trágyázva a kert, annál inkább elszaporodnak benne a rovarok, annál inkább van szükségünk olyan szárnyasokra, melyek azokat üldözőbe veszik. Minthogy a kis csibék eleinte nem szeretnek anyjuktól messzire távozni, czélszerü, hogy időközönként más-más helyen borítsuk le az anya- tyukot, hogy igy a körülötte futkosó csibék azon környék növényzetét is szabadítsák meg a férgektől. Midőn e csibék oly nagyra nőttek, hogy a növényekbe kárt okozhatnak, könnyen át lehet őket valamely más szabad helyre tenni. Gazdasági közmondások. Takarékosság a legjobb pénzforrás. Légy takarékos, de ne fösvény. — Ott pusztul, a hol van, de nem mindenütt pusztul, a hol van. — Ha szem is van a polyvában, kevesebb van a magtárban. — Addig takarékoskodj, mig van miből. — Szükségessel takarékoskodni pazarlás. — Ki a gazdaságban pazarol, úgy elveszti pénzét, hogy sohasem leli meg. — Csak rossz gazdának van Csáki szalmája. — Szűkén költve, naponta keresve, gyarapodik a gazda. — Ügyes gazda megszerzi, az okos megtartja. — Jóra ne keress, rosszra ne vesztegess. — Ha a földed csalod, magadat csalod. — A sertéssel minden ehető hulladékot értékesithesz. — Úgy gondoskodj, hogy jusson is maradjon is.
