Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-08-03 / 31. szám

250 MAGYAR FÖLÜMIYELŐ Csontos Dömötör bíró uram csöndes órái. — Embör legyen az talpán, a ki az ujságlapok százféle okoskodásaiból mostanság la ki tudná húz­ni az szálat, hogy hát ö n- á 11 ó vagy közös vám­terület boldogitana-é bennünket ? — A szivem dobba­nása persze, hogy az ön­állóság mivoltát kivángatja. Mert ’iszen apáinktól ta­nulmányoztuk meg az agg példaszót: »Közös lónak túrós a’ háta!« Az magyar ember természetében vagyon továbbá, hogy külön portán érzi jól magát és nem szeret az magyar asszony se közös tűzhe­lyeken, patkán főzni la ! É I- De hát ’szén okos emberek, a mi jó embereink közül valók is intenek minket, hogy bi­zony el ne hajítsuk ám hirtelen az sujkot. Hirtelen munka nem szokott érett gyümölcsöt teremni. Mert hát hogy mi harmincz esztendők alatt bizony sokat küzkődtünk — talpra állásunk mivoltjáért. De még mindig billegünk, nem vetvén meg elég biztosan az magyar talajba lábunkat. Most növelünk, most vete- getünk, szövetkezünk, magyarán erősödünk. — Egyszerű, gyarló eszemjárása tehát oda­fordulna, hogy bátor a nimet sógortul most se’ vár­hatunk valami nagy testvériséget, de hadd erősöd­nénk még egy cseppet. Akkor aztán felvirrad ne­künk is valaha! — ügy vagyon az nótárius uram, és nem másképen! A korcsmái hitel. A tönkrejutásnak sok különféle módjai vannak. De leggyakoribb mégis a ré^zegeskedés, mely oly sok embernek a szerencsétlensége. Ez a legnagyobb uzso­ra, amit csak haszonvágyó emberek kigondoltak ak­kor, a midőn korlátlan korcsmái hitelt nyitottak a részegeseknek. A törvény ezt a korcsmái hitelt szabályozta mi­dőn megszabta, hogy az egyes törvényhatóságokra bízza ugyan a korcsmái hitel nagyságának megálla­pítását, azonban ez az összeg 4 koronánál kisebb és 16 koronánál nagyobb nem lehet. És a bíróság sem Ítélhet meg az ugyanazon tör­vényhatóságnál legmagasabb összegnél magasabb összeget. A korcsmáros maga az oka, ha az ilyen kö­vetelését, a törvény szerint az adósnak minden előb­bi tartozása megszűnik s azt rajta többé követelni nem lehet, olyannak tekintetik, mintha már kiegyen­lítette volna. Mig az adós a bírói Ítélettel megállapított korcs­mái tartozását ki nem fizeti, addig nem szabad neki újra hitelezni. A korcsmái tartozás biztosítására kötött zálog és kezességi szerződések semmisek és érvénytelenek. Tehát ha valaki a korcsmái hitel miatt ir alá köte­lezvényt, vagy más korcsmái hitele miatt vállal ke­zességet: akkor az abban foglalt összeg rajta be nem hajtható. De nem szabad ezt a törvényt kijátszani se, mert aki a korcsmái hitel bizonyítása végett színlelt ügy­let, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját hasz­nálja fel: kihágást követ el és 30 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő. Az elöljárók kötelessége nem engedni kijátsza­ni ezt a bölcs és nagyfontosságu törvényt. Ugyanis minden vendéglős és korcsmáros tar­tozik ezeket a korcsmái hitelre vonatkozó s az 1883. XXV. t.-cz. 22., 23. és 24. §-aiban foglalt törvénysza­kaszokat minden korcsma és italmérési helyiségben, a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és a község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggeszteni. Mert ha nem teszi: a községi szegényalap javára 100 ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Sőt világosan elrendeli a törvény azt is, hogy az előbb jelzett törvényszakaszokat minden évben tartozik az elöljáróság kidoboltatni, vagy a községben szokásos módon közhírré tétetni. Bár volna az elöljáróságnak erre gondja! A községek ingóságainak adómentessége. Am. kir. közigazgatási bizottság legutóbbi XX. sz. dönt­vényével kimondta, hogy a községek oly ingóságaik után, melyeket gazdaságilag nem hasznosítanak, ha­nem kizárólag közigazgatási czélokra használnak, il- leték-eg}renértéket fizetni nem tartoznak, mert a va­gyonadó fogalmából következik, hogy az illetők-egyen- értéket képviselő vagyon vagyoni értéket képviseljen s gazdaságilag hasznosítható, vagy pedig használható legyen. A községeknek ilyen ingóságai pedig, melyek gazdaságilag nem hasznosíthatók, nem is magánjogi, hanem közczélokra szolgálnak s bár magánjogi tu­lajdont képeznek, de mint hasznot nem hajtó vagyon, illeték-egyenérték alá nem vonható. A szövetkezetek és — a kivándorlók. Gönczy István pozsonyi ev. ref. lelkész a szövet­kezeteknek arról a hivatásáról beszélt a perbenyiki nagy gyűlésen, amelyet a kivándorlással szemben kell játszaniok. Gönczy az amerikai kivándorlással, főleg mint anyagi kérdés­sel foglalkozott. Tagadja, hogy meggazdagodási kalandvágj' ragadta volna hatalmába népünket. A szövetkezeti eszme szolgálatában álló népnevelőknek — úgymond — fel kell világosítani a népet, hogy itthon, ha nehezebb is a meg­élhetés, de biztosabb. — A nép vállaira rótt terheket, melyek az idegen uralom idején kisebbek voltak, nagyok­nak mondja, de munka nélkül sehol sincs megélhetés, az ország terheit mindnyájunknak viselni kell; a szabadság és önállóság mindig nagyobb teherrel és küzdelemmel jár, mint a jog és önállás nélküli szolgaság ! De nemcsak ezt kell hirdetnünk; oktatnunk kell a népet a föld jövedelmé­nek növelésére, a föld szeretelére és szorgalomra. — A szövetkezés által, igjr szólt végül, a kivándorlás áradatába oly hatalmas sziklát gördítünk, amely — ha nem is zárja el teljesen annak folyását, de fenyegető hullámai megtör­nek rajta. Bölcsője a tenger. Egyik aradmegvei anyakönyvi hivatal érdekes jelentést kapott egy kis gyermek születéséről. A be- j egyzés igy szól: Fölvétetett 1902. julius 20-án. A belügyminiszter le­irata folytán bejegyeztetik, hogy a Piza nevű német gőzös hajónaplójának 8. lapjáról kiállított kivonat szerint 1902. évi február 19-én reggel 5 és fél órakor polgári időszámítás szerint, 49° 51 perez északi szélességben és 14° 36 perez nyugoti hosszúságban a magyarországi szapáriligeti illetőségű Hilger József bognármester utas felesége leányt szült, a ki Francziska nevet nyert. A kis Francziska tehát az Atlanti óceánon szüle­tett, azon a részen, a melyen a hajók Amerikába járnak. Az eset nem különös, de furcsa lesz majd, ha a gyermek megnő s megkérdezik tőle, hol született. Áz északi szélesség 49° 51‘ és a nyugati hosszú­ság 14° 36‘ alatt — fog válaszolni a kis Francziska. Hogy ez hol van, biz ő maga sem tudja. Egy­től megfosztotta a sors, a mely minden halandónak megvan. Neki nincs — földije, legföljebb a morajló tenger és a ragyogó napsugár. A kecskeméti vinczellériskola. 1903. janur 7-től deczember 1-ig tartó gjmkorlati mun­kásnép tanfolyamára pályázni szándékozók felhivatnak, hogy a földmivelésügyi miniszterhez czimzett és 1 korona értékű bélyegjegygyel ellátott- kérvénjeiket a kecskeméti vinczellériskoía igazgatóságához folyó évi szeptember hő 15-ig nyújtsák be. A pályázat egyéb feltételeit a hivatalos lap közölte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom