Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-03 / 31. szám
250 MAGYAR FÖLÜMIYELŐ Csontos Dömötör bíró uram csöndes órái. — Embör legyen az talpán, a ki az ujságlapok százféle okoskodásaiból mostanság la ki tudná húzni az szálat, hogy hát ö n- á 11 ó vagy közös vámterület boldogitana-é bennünket ? — A szivem dobbanása persze, hogy az önállóság mivoltát kivángatja. Mert ’iszen apáinktól tanulmányoztuk meg az agg példaszót: »Közös lónak túrós a’ háta!« Az magyar ember természetében vagyon továbbá, hogy külön portán érzi jól magát és nem szeret az magyar asszony se közös tűzhelyeken, patkán főzni la ! É I- De hát ’szén okos emberek, a mi jó embereink közül valók is intenek minket, hogy bizony el ne hajítsuk ám hirtelen az sujkot. Hirtelen munka nem szokott érett gyümölcsöt teremni. Mert hát hogy mi harmincz esztendők alatt bizony sokat küzkődtünk — talpra állásunk mivoltjáért. De még mindig billegünk, nem vetvén meg elég biztosan az magyar talajba lábunkat. Most növelünk, most vete- getünk, szövetkezünk, magyarán erősödünk. — Egyszerű, gyarló eszemjárása tehát odafordulna, hogy bátor a nimet sógortul most se’ várhatunk valami nagy testvériséget, de hadd erősödnénk még egy cseppet. Akkor aztán felvirrad nekünk is valaha! — ügy vagyon az nótárius uram, és nem másképen! A korcsmái hitel. A tönkrejutásnak sok különféle módjai vannak. De leggyakoribb mégis a ré^zegeskedés, mely oly sok embernek a szerencsétlensége. Ez a legnagyobb uzsora, amit csak haszonvágyó emberek kigondoltak akkor, a midőn korlátlan korcsmái hitelt nyitottak a részegeseknek. A törvény ezt a korcsmái hitelt szabályozta midőn megszabta, hogy az egyes törvényhatóságokra bízza ugyan a korcsmái hitel nagyságának megállapítását, azonban ez az összeg 4 koronánál kisebb és 16 koronánál nagyobb nem lehet. És a bíróság sem Ítélhet meg az ugyanazon törvényhatóságnál legmagasabb összegnél magasabb összeget. A korcsmáros maga az oka, ha az ilyen követelését, a törvény szerint az adósnak minden előbbi tartozása megszűnik s azt rajta többé követelni nem lehet, olyannak tekintetik, mintha már kiegyenlítette volna. Mig az adós a bírói Ítélettel megállapított korcsmái tartozását ki nem fizeti, addig nem szabad neki újra hitelezni. A korcsmái tartozás biztosítására kötött zálog és kezességi szerződések semmisek és érvénytelenek. Tehát ha valaki a korcsmái hitel miatt ir alá kötelezvényt, vagy más korcsmái hitele miatt vállal kezességet: akkor az abban foglalt összeg rajta be nem hajtható. De nem szabad ezt a törvényt kijátszani se, mert aki a korcsmái hitel bizonyítása végett színlelt ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel: kihágást követ el és 30 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az elöljárók kötelessége nem engedni kijátszani ezt a bölcs és nagyfontosságu törvényt. Ugyanis minden vendéglős és korcsmáros tartozik ezeket a korcsmái hitelre vonatkozó s az 1883. XXV. t.-cz. 22., 23. és 24. §-aiban foglalt törvényszakaszokat minden korcsma és italmérési helyiségben, a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és a község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggeszteni. Mert ha nem teszi: a községi szegényalap javára 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Sőt világosan elrendeli a törvény azt is, hogy az előbb jelzett törvényszakaszokat minden évben tartozik az elöljáróság kidoboltatni, vagy a községben szokásos módon közhírré tétetni. Bár volna az elöljáróságnak erre gondja! A községek ingóságainak adómentessége. Am. kir. közigazgatási bizottság legutóbbi XX. sz. döntvényével kimondta, hogy a községek oly ingóságaik után, melyeket gazdaságilag nem hasznosítanak, hanem kizárólag közigazgatási czélokra használnak, il- leték-eg}renértéket fizetni nem tartoznak, mert a vagyonadó fogalmából következik, hogy az illetők-egyen- értéket képviselő vagyon vagyoni értéket képviseljen s gazdaságilag hasznosítható, vagy pedig használható legyen. A községeknek ilyen ingóságai pedig, melyek gazdaságilag nem hasznosíthatók, nem is magánjogi, hanem közczélokra szolgálnak s bár magánjogi tulajdont képeznek, de mint hasznot nem hajtó vagyon, illeték-egyenérték alá nem vonható. A szövetkezetek és — a kivándorlók. Gönczy István pozsonyi ev. ref. lelkész a szövetkezeteknek arról a hivatásáról beszélt a perbenyiki nagy gyűlésen, amelyet a kivándorlással szemben kell játszaniok. Gönczy az amerikai kivándorlással, főleg mint anyagi kérdéssel foglalkozott. Tagadja, hogy meggazdagodási kalandvágj' ragadta volna hatalmába népünket. A szövetkezeti eszme szolgálatában álló népnevelőknek — úgymond — fel kell világosítani a népet, hogy itthon, ha nehezebb is a megélhetés, de biztosabb. — A nép vállaira rótt terheket, melyek az idegen uralom idején kisebbek voltak, nagyoknak mondja, de munka nélkül sehol sincs megélhetés, az ország terheit mindnyájunknak viselni kell; a szabadság és önállóság mindig nagyobb teherrel és küzdelemmel jár, mint a jog és önállás nélküli szolgaság ! De nemcsak ezt kell hirdetnünk; oktatnunk kell a népet a föld jövedelmének növelésére, a föld szeretelére és szorgalomra. — A szövetkezés által, igjr szólt végül, a kivándorlás áradatába oly hatalmas sziklát gördítünk, amely — ha nem is zárja el teljesen annak folyását, de fenyegető hullámai megtörnek rajta. Bölcsője a tenger. Egyik aradmegvei anyakönyvi hivatal érdekes jelentést kapott egy kis gyermek születéséről. A be- j egyzés igy szól: Fölvétetett 1902. julius 20-án. A belügyminiszter leirata folytán bejegyeztetik, hogy a Piza nevű német gőzös hajónaplójának 8. lapjáról kiállított kivonat szerint 1902. évi február 19-én reggel 5 és fél órakor polgári időszámítás szerint, 49° 51 perez északi szélességben és 14° 36 perez nyugoti hosszúságban a magyarországi szapáriligeti illetőségű Hilger József bognármester utas felesége leányt szült, a ki Francziska nevet nyert. A kis Francziska tehát az Atlanti óceánon született, azon a részen, a melyen a hajók Amerikába járnak. Az eset nem különös, de furcsa lesz majd, ha a gyermek megnő s megkérdezik tőle, hol született. Áz északi szélesség 49° 51‘ és a nyugati hosszúság 14° 36‘ alatt — fog válaszolni a kis Francziska. Hogy ez hol van, biz ő maga sem tudja. Egytől megfosztotta a sors, a mely minden halandónak megvan. Neki nincs — földije, legföljebb a morajló tenger és a ragyogó napsugár. A kecskeméti vinczellériskola. 1903. janur 7-től deczember 1-ig tartó gjmkorlati munkásnép tanfolyamára pályázni szándékozók felhivatnak, hogy a földmivelésügyi miniszterhez czimzett és 1 korona értékű bélyegjegygyel ellátott- kérvénjeiket a kecskeméti vinczellériskoía igazgatóságához folyó évi szeptember hő 15-ig nyújtsák be. A pályázat egyéb feltételeit a hivatalos lap közölte.
