Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-26 / 4. szám
V. évfolyam. Szatmár, 1902. január 26. 4. szám. Ez a darab föld jusson a földmivelőnóp kezébe... Zajtalan munkásságban, tudomány és a magyarnép iránt való szeretetben érte el egy ősi családnak, talán utolsó sarja 60-ik születésnapját. Konkoly-Thege Miklós az ő becsületes, tisztes neve. Családjának származását felviszi a legősibb időkig, öröklött birtokán végig zúgtak az idők és nemzeti zivatarok. Most már egyedül áll. Öreg ember. Családja nincs, csak két szép gondolata, érzése maradt ifjú örökül... a tudómány és a föld népe, a f ö 1 d m i v e s e k iránt való szeretet e. Hát e két örököséről akart még életében gondoskodni... Tudós ember, gondolata, elke ott járt a csillagok közt. És mikor csillagvizsgáló tornyából figyelte az ég planétáit, bizonyosan úgy el-elgondolta. Majd ha az ő lelke is oda száll a csillagok fölé: ki fog az ő földjein szántani, vetni, ki fog az ő tudományos intézetéről gondoskodni? Es ime, a magyar nemzetre gondol és ezek közt a magyar föld népére, a föld míves népre. A nemzet oltalmába veszi majd az ő intézményeit. Az ő birtoka pedig, a magyar földnek ez a darabja jusson“ a magyar földmives népnek, mert ez a nép a nemzet gyökere, ezt a gyökeret kell erősíteni, ápolni, hogy a nemzet fenmaradjon. Az idők telje elérkezett a magyar népre. Nekünk minden kis darab föld édes, és drága, melyet e népnek leköthetünk. ’Iszen, bebizonyult, hogy már sok oly talpalatnyi földet is éber szemmel kell kisérnünk, hogy a miénk maradjon, hol nagy embereink csontjai porladoznak. Hát még mikor olyan darab földről van szó, melyet Konkoly-Thege Miklós nemzetének ajándékozott. A szóban levő birtok a budapest-bécsi vonal mentén levő ó-gyallai 1560 katasztrá- lis holdnvi ősi birtok mely 1242. esztendőtől van a család birtokában. Ez a birtok fog szállani az adományozó akaratából a nemzetre, azt kötvén ki az adományozó, hogy a maga és neje holtáig a kincstár méltányos évjáradékot adjon. Az adomány pedig a legkedvezőbb számítással igy is meghaladja a negyed millió értéket. A nagynevű férfiú Darányi földmivelés- ügyi miniszter ur, illetőleg a kormány bölcs belátására bízza, hogy a földbirtokot par- czellázással, egyszóval helyes gazdasági politikával a földmives nép javára, erősítésére fordítsa, alkalmazza. íme, atyámfiai, amint jósoltuk ennek előtte évekkel, az a jóslás lassan, de csalódás nélkül teljesedésbe kezd menni. Hogy ugyanis, addig nem féltjük a magyar népet; mig lesznek vezető, áldozatkész, munkás, nagy embereink, kikben éppen akkor éled a fajszeretet leghatalmasabb parázsa, mikor arra a nemzetnek legnagyobb szüksége van. Megmozdult egész hazánkban a magyarság lelki ismerete! A faj, a testvérszeretet tüze már itt is, ott is lobogni kezd! Ez a föld, melyet apáink vérrel szereztek, a miénk kell, hogy maradjon... Isten minket úgy segítsen meg! Mikor szép a leány és a legény? Elég szép a leány, ha j ó. * Elég szép a fér fi, csak azért, hogy férfi! Elég szép, a ki ép. * Szép a lány ideig, huszonnégy esztendeig. * Szép a legény ideig, harmincznégy esztendeig.
