Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-01-19 / 3. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 21 Az 1826 —30-iki tél november 11-ikén. Szent- Márton napján köszöntött be Magyarországon. E té­len a Duna 101 napon át be volt fagyva és a jég- pánczél oly erős volt, hogy a legnehezebb szekerek­kel is egész bátran közlekedhettek Pest és Buda közt. Országszerte nagy havazások is voltak. Az 1836-iki tél is nagyon enyhe volt. Április­ban kizsendült már a vetés, kifeslettek a rózsák, de azután májusban olyan fagy következett, hogy el­pusztította a gazdák minden reményét. 1837 -38- ban olyan tél Volt a fővárosban, hogy kivált a bu­dai oldalon az alacsonyabb házakat úgy ásták ki a hófuvatagokból. A Duna vízállása öt lábbal maga­sabb volt, mint az 1775-iki árvizveszedelemben. S mikor márczius vége felé a jégpánczél elolvadt, a partokat áttört viz az egész Ferenczvárost és Külső- Soroksári-utat elpusztította. Ezt hirdetik az egyes házakon ma is látható márványtáblák is. Ettől az időtől kezdve szólal meg a harangszó a belvárosi templomban is mindennap éjfél után három órakor, emlékeztetőül arra, hogy a romboló áradás ezidő- ben törte át az akkor még kevéssé megerősített rakpartokat. A veszedelem óriási volt. Pestet, Budát és Ó-Budát az ár teljesen elöntötte, aminek 2281 ház eset áldozatul. A Belvárosban 70, Lipótvárosban 71, Terézvárosban 811, Józsefvárosban 891 és a Fe- renczvárosban 438, többnyire kisiparosok tulajdonát képező s tulnyomólag vályogból épített báz dőlt romba. Budán 397 házat tett tönkre az árviz; ebből az Újlakra és Országúira 155, a Vízivárosra 28 és Tabánra 204 ház eset. A rendetlen tél által okozott árviz különben Linztől kezdve egész le aVaskapuig irtóztató pusztítást vitt véghez. Az árviz napjai alatt a három testvérvárosban a szükség elérte a netovábbját, aminek azonban a nemeslelkü szivek hamar végét vetették. Országszerte megindult a pénz és élelemgyüjtés. A főváros köze­lében fekvő községek (Csepel, Soroksár. Vecsés, Promontor stb.) szinte megtették a kötelességüket. Soroksár példának okáért 10—12 csónak kenyeret küldött az éhezőknek. Csepel pedig lisztet. 1848—49-ben január 5-én épp akkor, mikor az osztrákok első és második hadteste meg a tartalék­seregek Pestre bevonultak, volt a legnagyobb hi­degség, mely másnap, Három királyok napján érte el a tetőpontját. Az óráról. Oiyan kevesen tudják voltaképpen, hogyan kell az órákat kezelni, hogy nem fog ártani róla egy kis ismertetést közölni. A zsebekben mindig gyűl össze por, morzsalék, szövetfoszlány, mely az órába beveszi magát és elrontja ; azért ajánlatos szarvasbőrből ké­szült óratokocskát tartani. Hogy az óra jól járjon, szükséges, hogy rendes időben huzzuk fel s nem egyszer délben, máskor ismét este. Dupla fedelű óráknál sohasem kell a fedelet nyitva hagyni, mert ha csak egy éjszakán át is az üveglappal marad, a figyelmes szemlélő mindjárt észreveszi, hogy az üveg és a mutatólapra könnyű porréteg rakódott le, mely befészkelődik az óra hengerei, kerekei közé és azon­nal elrontja azt. Az óra jósága nem mindig az óra szerkezetétől függ. A legjobb órától sem lehet kívánni, hogy min­dig iól járjon, mégkevésbbé attól a sok czifra nevű, hiányos szerkezetű órától, melyek most jönnek for­galomba. Csak a legkitűnőbb szerkezetű horgonyóra az, amely sokáig ellent tud állni mindenféle káros behatásnak. Minden órás azon igyekszik, hogy jól szabályo­zott órát adjon át vevőinek, de ezt a legjobb akarat­tal sem viheti teljes tökélyre, mert az óra zsebben való tartása is nagy változást okoz annak járására. Az órát szükséges minden két, legfeljebb három évben kitisztittatni. Ha tisztítását teljesen elhanya­goljuk, a legjobb óra is elromlik. Vannak órák, me­lyek két-három évig is eljárnak ugyan tisztítás nélkül, de azután ismét felmondják a szolgálatot, ellenben más órák évenkint is kívánják a tisztítást. Olyan órákra lehet azt alkalmazni, melyeknek egyes fedele van, vagy hanyagságból törött üveglap­pal hordozzuk sokáig; okvetlen tisztittani kell az órát olyan embereknek is, a kik mezőn, épületeknél, gyá­rakban, szóval porban, kőszénfüstben dolgoznak. A kit az a kellemetlenség ért, hogy óráját vízbe vagy más folyadékba ejtette, az rögtön vigye óráshoz, mert a kerekek közé hatolt nedvesség okvetlenül tönkre teszi. Szóval a zsebóra igen kényes jószág, melyre eléggé vigyázni és azt eléggé gondozni nem lehet. C€}YEI-BÁJOS DOLGOK. A katonakötelezettek és a házasság. A házassági törvény 26. szakasza értelmében : „Tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény ér­telmében szükséges nősülési engedély nélkül“. A véderőről szóló törvény értelmében a honvé­delmi miniszter engedélye szükséges a nősüléshez a hadköteles kor (21. év) előtt és a harmadik korosz­tályból való kilépés előtt, kivéve, ha a házasulandó már az ujonczáliitásnál töröltetett vagy a harmadik korosztálynál be nem soroztatott, vagyis e szerint tilos házasságot kötni a még be nem sorozott had­köteleseknek azon korosztályig, mig állitáskötelesek. A hadköteles kor azon naptári év január i-én kezdő­dik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét be­tölti. A harmadik korosztályból a védköteles azon év deczember 31-én lép ki, a mely évben életének 23-ik évét betöltötte. Továbbá a katonai hatóság engedélye nélkül tilos házasságot kötni a már besorozott véd- köteleseknek is, úgyszintén a tényleges katonai szol­gálatban álló egyéneknek és a tartósan szabadságolt egyéneknek, ha a harmadik korosztályt még nem haladták túl, kivéve, ha sorhadi szolgálati kötelessé­gük három utolsó hónapjában állanak és a kik családi tekintetből szabadságoltattak. De a 24-dik életévet be nem töltött kiskorúnak nemcsak a honvédelmi miniszter engedélyére, hanem egyébre is szüksége van, hogy érvényes házasságot köthessen s a házassági tilalmakat meg ne szegje. Férfi 18-dik, nő 16-dik életévének betöltése előtt házasságot csak úgy köthet, ha az igazságügyminiszter fölmentést (dispenzácziót) ad Húsz éven aluli kiskorú házasságához — ha gyámja nem is az életben levő szülő — szükséges még a szülőnek a beleegyezése is, szülő nem létében pedig a gyámhatóság jóváha­gyása. De ha a gyám a kiskorúnak nagyatja, akkor a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Az elsőfokú unokatestvérek — törvényesek és törvénytelenek — csak az igazságügyminiszter dis- penzácziója alapján köthetnek egymással házasságot xtx, X+X, xtx. ,xtA, xjx ,^+X, .X+X X+A X+A. ,xf A, xfx, A+X, _ xtx. ,xfX, X+A ,XtA, XjX xjx ,^A. .^X. Az angol pósta. Az angol főpostamester jelentése szerint a múlt ér­ben a vasutak 64.611,000 póstacsomagot szállítottak, mig 10.834.000 csomagot nem vasúton továbbítottak. Az összes póstaforgalom a múlt évben a következő volt: levelek 2,246.800.000, levelező-lapok 4000.300,000, könyvek körözvé- nyek 702.800,000, postacsomagok 75,448,000, összesen: 3.588.748.000 darab. A szaporodás az előző év forgalmával szemben a leveleknél 2 7 százalék, a levelező-lapoknál 47 százélék, a könyveknél és körözvényeknél 0'2 százalék, a hírlapoknál 6 százalék és a póstacsomagoknál 4 9 százalék. A lakosságot a darabszámhoz viszonyítva Angliában cgy- egy lakosra átlag 55'3 levél, 9 8 levelezőlap, 173 könyv és körözvény, 4-0 hírlap és 19 csomag esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom