Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-19 / 3. szám
22 MAGYAR FÖLDMIYELO MAGIT AR KISGAZDA. Kitüntetett kisgazdák. A Szolnokdobokai Gazdasági Egyesület tizennégy megyebeli kisgazdát, akik a gyümölcstermelés körül példaadólag tevékenykedtek, dicsérő oklevéllel tünteti ki. A három legérdemesebb az egylet kitűzött három pályadiját is elnyeri. Az átadást nagyobb ünnepségek között tervezik. Okos gondolkodását árulta el Szentmik- lós község egyik cséplőgép tulajdonosának az az érdekes eljárása, hogy a kisgazdák használatára kon- kolyozót szerzett be s ezt a vetőmag rostálás i végett ingyen bocsátja rendelkedzésésére. Eljárását azzal indokolta meg, hogy úgy is ő csépeli el a község termését, igy saját kényelme és haszna, ha konkolyos helyett tiszta búzát csépelhet. Télen át mely esetben szabad a méhek- hez nyúlni s őket háborgatni? Télen át csakis a legvégsőbb esetben szabad a méhekhez nyúlni, mikor azok már a biztos halállal viaskodnak. Ugyanis, ha zúgást a kaptár megkopogtatása daczára sem hallunk, vigyük be a kaptárt meleg szobába s lássunk a méhek felélesztéséhez. Felbontva a fészket, permetezzük be a méheket langyos mézzel s ha idejekorán vettük észre a bajt, az éhségtől elalélt megdermedt méhek uj életre ébrednek. Ha sikerült az élesztős, azontúl szorgalmasan etessük őket, de az etetéssel február hónaptól érdemes bajlódni, mert különben nem igen fizeti ki magát. A galambok mint időjósok. Régi dolog, hogy a vidék gazdálkodó népe egyes növények állapotából, állatok magaviseletéből következtetnek a bekövetkezendő időjárás minemüségére. Különösen a madarak idegzete érzi meg az időjárás ingadozását, mint a hogy a földrengést már jóelőre megérzik, mikor még az ember nem is sejti a veszélyt. Egy német állatbuvár különösen a galambok időjóstehetségét dicséri. Ha a galamb csendesen üldögél a tetőn s felborzolt tolifarka keletre áll, akkor eső lesz. Ha elröpülnek s csak későn térnek vissza, akkor tartós jó idő várható. Hová tegyük a maradék borokat? Maradék borokat egy nagy üvegbe kell tenni, ehhez egy marék főzött lencsét, gyenge kukoriczacsutkát (lehet szárazai is) és egy darab forrázott barna kenyérhéjat (ha van, rozskenyérhéj jobb) teszünk; erre öntjük a maradékbort, jól le kell kötni s meleg helyen vagy a napon tartani; három-négy hét múlva lehet használni. Gyümölcsfák metszése és trágyázása. Legtöbb gyümölcstermelő azon hiszemben van, hogy a gyümölcsösben télen mi dolog sincs. De nem igy gondolkodnak az okszerű termelők. Télen is találnak ők munkát. Ilyenkor végzendő a trágyázás és a metszés. Mint minden növény, úgy a gyümölcsfa is megkívánja a kellő trágyázást. Az illető fa körülárkolandó s a fa körül a talajt jól meg kell trágyázni. A fiatalabb alma, körte, baraczk, szilvafák megkívánják a metszést is, mely abból áll, hogy a vezérgalyakat vissza kell metszeni harmadrészével. Azaz egyharmad részét le kell vágni. így módot nyer a fa mellék gályáit is kellően nevelni, mely igen fontos a hozandó gyümölcsnek úgy mennyiségére mint minőségére. Igaz, hogy a kik ezt nem teszik is kaphatnak igen nagy termést, de minőségileg az okszerűen termesztett kétszer akkora értékű. A paprika és baromfiak. Télen át rendesen keveset tojnak a tyúkok. Saját érdekében cselekszik tehát a gondos háziasszony, ha igy télente felhasznál oly fűszereket, melyek a tyúkok tojási kedvét előmozdítják. Ilyen fűszer a paprika is, amelyről azonban legtöbbször megszoktunk feledkezni. Adjunk tehát a baromfiak téli eledelébe paprikát is, csakhogy oly mértékben, hogy az csak fűszerszámba menjen és tapasztalni fogjuk, hogy milyen előnyös hatása leend. A sertések hizlalása savóval. Miután a sertések az 'aludttej izét igen kedvelik, az aludttej savója különösen burgonyával, gabona darával és korpával elegyesen igen alkalmas hizlalásukra. Minthogy azonban a savó igen könnyen a zsírszövetek lazítását eredményezheti, nagy tömegek feletetését kerülnünk kell. Nagyon megaludt tej savóját ajánlatos előzetesen megfőzni, mert különben a sertések egész- zégére ártalmas lehet. ízes házi-kenyér és tiszta ablak! Tél idején úgy tartjuk átlátszó tisztán az izzadt vagy fagyos ablaktáblákat, ha meleg vízbe, amelylyel mosogatjuk, egy kávéskanálnyi glicerint teszünk. Fagyott, jégvirágos üvegtáblákat meleg vízzel nem szabad lemosni, mert könnyen meghasadnak. A szoba meleg levegője lassankint felolvasztja a jégvirágot és ekkor langyos vízzel, az említett módon végezzük az ablaktisztítást, amivel a magyar gazdasszonynak nagyon kell törődni, mert a szentpéteri példaszó helyesen mondja: Ízes házi kenyér és tiszta ablak a gazdasszonynak legnagyobb dicsérete. Anyámasszony levele a baromfiak etetéséről. Kedves jó jányom! Ez emberrel és alkalmatossággal küldök egy kis szemet az majorság számára. Mikoron még itthon voltál la, elmondottam neked, a mit most Írok. De hogy észbe vedd ujfent, hát azér írom. Nem kell pazarolni az ennyi valót a baromfiak etetésénél. Sokan úgy cselekszenek la, hogy rendesen reggel annyi takarmányt szórnak el, hogy hát egész napra elég legyen. Hogy hát ehessenek azok a szárnyasok, a mikor nekiek tetszik. Nem jól van ez igy. Ez az szokás valóságos pocsékolás és a szárnyasoknak inkább árt, mint használ. Aztán meg elkényeztetjük ám az ilyen rendetlenkedésekkel a szárnyasokat. Olyan válogatósok lesznek akár a finnyás púja. Sőt betegségük is támadhat, akkorát, mint a telhetetlen gyermekeknek, akik egyszerre sokat zabáinak. Azért jányom csak annyi szemet szórj egyszerre a majorságnak, amennyit mindjárt jó étvágygyal fölcsznek. Tarts érdemes rendet az ő etetésükben, a mi abban álljon, hogy bizonyos időben kell adni, keveset, de többször a szárnyasoknak. Persze, hogy vízről is gondoskodni kelljen, az edény, melyből isznak, mindig szép tiszta legyen. És a viz is tiszta, friss legyék ám. Igen, majd kiszaladt a fejemből. Egy kis változtatás sem árt az ételeknél’Iszen mi magunk is ráunnánk, ha napról-napra egyformát ennénk. A főtt étel igen jó a baromfiaknak, főleg reggel. Azt se feledd el, a mire tanítottalak, hogy a tejétellel az apró baromfit hamar nagyra növesztjük. Édes asszony anyád. Ki a gazdag? Elég gazdag, aki senkinek sem adós. Találós kérdések. Mit adnak ingyen a vásáron ? ■jogaAaq * Főt hátán fót, soha tü benne nem volt. Mi az Bizsodeyi Disznók, mint utczaseprők. A mi derék koczáink ugyancsak elbámulnának, ha tudomást szereznének arról, hogy Chikagóban testvéreiket mily diszes városi szolgálatra akarják alkalmazni. Egy chikagói polgár ugyanis azt az ajánlatot tette a városnak, hogy tekintettel a város rossz anyagi helyzetére, ne alkalmazzanak utczaseprőket, akiknek naponkint legalább két dollárt kell fizetni, hanem e czélra vásároljon sovány sertéseket és bocsássa szabadon a városba, azok majd felfalják a hulladékokat. Hogy el ne lopják az utczaseprőket nevezzék el őket »városi disznóknak« és hátukra süssék rá a város pecsétjét, Ha a sertések meghíznak, akkor a város jó pénzért eladhatja őket és igy az utcza tisztításán kívül még nagy hasznot is fognak hajtani. Az ajánlatot tevő reméli, hogy ily módon Chikágó lesz a világ legtisztább városa.
