Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-06-22 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 199 ték meg, tehál csakis 20 százalék került vissza más kisbirtokosok kezébe. Voltak olyan községek is, melyekben csak pénzintézetek és felperesi ügyvédek szerepelnek árverési vevők gyanánt; a kisbirtokosoknak tehát e községekben már sem kedvük, sem pénzük nem volt beállni az árverezők közé. Legérdekesebb azonban tudni azt, mi volt az oka annak, hogy ezek a kisbirtokok árverés alá kerültek. Az okokat négyféle irányban kereshetjük, még pedig talán egyforma arányban. Az első ok volt az évekig tartó rossz termés; a második ok volt a rossz minőségű gabonának alacsony ára; a harmadik ok volt a pénzintézetek egy részének és némely felperesi ügyvédnek kapzsisága; s végül a negyedik ok volt a hitel drágasága és hozzáférhetetlensége. Ha most már ezeket az okokat vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy a két előbbin éppen nem segíthetünk, de a két utóbbi baj elhárítására mi, akik a szövetkezeti téren buzgólkodunk, szövetkezeteink utján sokat tehetünk. Gazdálkodjunk olcsóbban I A gazdának legtöbb pénzbe kerül az — épület! Praktikus gazda itt is igen sok megtakarítást eszközölhet. Mert vannak például épületek, melyeket nem érdemes tömör falakból készíteni. Viszont vannak •olyanok, melyek kevesebbe kerülnek, ha eleinte mindjárt tömören építjük. Mert igy tartósabbak lévén, nem kell majd annyit javítgatnunk. A jól megépített épületnek tűzbiztosítása is olcsóbb. Legyünk takarékosak az épületek számának meghatározásában is. Hagyják el a gazdák különösen a drága pajtaépületeket. Az állandó pajták helyett ideiglenes pajták és magtárak ajánlatosak. A hol a közlekedési utak jók, vagy legalább elég türhetők, ott úgy sem tanácsos az életnemüek hosszú időre való raktározása. Hiszen a hosszú időre való raktározás az élelmi neműek menyiségi- leg és minőségileg csak veszítenek. A legjobb magtár a vasúti kocsi. Nagy árviz-veszedelmek. Pusztulás Máramarosban. Máramaros-Szigetről az a szomorú hir jött, hogy óriási árvíz zudult a városra, a melyhez hasonlóra 50 év óta nem emlékeznek az emberek. Egy egész északa felhőszakadásszerü eső esett, a minek következtében a megáradt Tisza nem volt képes a beömlő Iza folyó árját fölvenni. A folyó a város felé tört magának utat s a szenyes ár hömpölyögve öntötte el a Bandzsalgó városrészt és a Kossuth- utczát. A Petőfi-liget szintén viz alá került. Az Iza melletti mezőség az egész bosnyák kertekkel viz alatt áll. A katonaság megfeszített erővel készített lefolyást a víznek a csárdái közút felé, hogy az ár tovább ne terjedjen a városra. Számos család a házakat körülvevő vizár miatt lakásában rekedt. A főispán, alispán, a polgármester és a megyei és városi tisztikar ott voltak az árvíznél és vezették a mentőintézkedéseket. Az árvíz ez alatt mindig terjedt és a Szigetkamara városrészt is elöntötte. A hiányos partvédekezés következtében a Tisza rémesen közeledett régi medre felé, a mi szörnyű veszedelmet jelentett az egész városra nézve. A havasokról folyvást tömérdek viz érkezik. Az árvíz okozta kár már eddig is százezrekre megy. A város a part mentén végig nagy veszélyben forgott. A szlatinai utón és a mezőn egy méter magas volt a vízállás. A vásárra a falusiak az árvíz miatt nem jöhettek be. A tisza- és iza-menti községek hasonló veszedelemben forogtak. Az árvíz különben a szigeti járáson kívül az izavölgyi, vissói, tiszavölgyi és sugatagi járásokat is érte. Az Izavölgvön több ezer hold van viz alatt. Izaszacsal és Dragonsirfalva közt az úttest nyolcz helyt átszakadt és az ár több épületet elvitt. Izakonyhán egy ember élete áldozatul esett. Moj- szenben negyven és Borszán harmincz ház állott vízben és az ár házrészeket és szarvasmarhákat ragadott magával. Farkasrév környéke egész viz alatt áll. Felső-Vissón az utczákba hatolt az ár. Borsán és Mojszenben a viz folyton árad. Sziget mellett és Szigetkamarán a vasúti hidak össze vannak rongálva. Az alispán az árvíz által sújtottaknak segítséget nyújt. A kár százezrekre rúg. A vetések tönkre vannak téve. Fellegszakadás Erdélyben. Kolozsvárról Írják, hogy Erdélyben is óriási fellegszakadások voltak. A következő részleteket közöljük: Kolozsvár, jun. 14. Óriási víztömeg zudult le a felhőkből, s megáraszlotta a környéken lévő folyókat és patakokat. Mindenfelé nagy a kár Egeres és Magyar-Nádas közt egy kilóméternyi területen elmosta a viz a töltést. A gyorsvonat Kolozsvárról még elmehetett Budapestre, de a Budapestről ’elindult személyvonat Egeresen rekedt. A töltést nagy munkaerővel helyreállították és most a vonatok óvatosan, lassan áthaladtak a töltésen. Borgó-Prund, jun 14 olyan zápor zudult a vidékre, hogy Borgó-Prund és Deés között mindenfelé áradás van. A viz a szamosvölgyi vasút pályáját több helyen egy kilóméternyi hoszszuságban is megrongálta. A forgalom szünetel. A Szamos-folyó. Az erdélyi vizek és folyton tartó esőzések miatt a Szamos-folyó is hihetetlen gyorsasággal áradt meg. Szatmár mellett az egész határ vízben áll. A kár rémséges. Szarvasmarhák, lovak fúltak bele az áradatba. A mezei nyulakat kézzel lehetett össze- fogdosni az ár területén. A Szamos mentén az ártéren minden termés az iszap áldozata. Különösen sokat szenvedtek a szegény kertész és lankás emberek. Egész évi fáradságok gyümölcse veszett el. 17-én reggelre végre megkezdődött a szemmel láthatá apadás. A lakosság most már nyugodtabb. bár nehéz szívvel látja a i'omboló elem pusztításainak nyomait az egész határon. Krassó, Pettyén, Pálfalva, Szamosdob és Vetés' községek is óriási károkat szenvedtek. * A Szamos mentén 20.000 hold területen megsemmisültek a termények. Az egész kár körülbelül 3 millió korona. A gyümölcstermést már a fagv tette tönkre az egész megyében, úgy hogy a kisgazdák között az Ínség jelei kezdenek mutatkozni. Ha valamikor, pgy most van arra égető szükség, hogy országos mozgalom keletkezzék e szegény lakosság nyomorának csak némi enyhítésére is.-k -k •> A -*■ ± ■k±±-Ji±íi±íz±±±±±± it Lengyel-zsidó közmondások Egy varsói újság egész csomó lengyel-zsidó közmondást szedett össze. Íme egynéhány belőle mutatónak: A szegénység nem bűn, de nem is erény. Könnyebb talpra állítani a részeg embert, mint a szegény embert. Ha a szegény ember tyúkot eszik, vagy ő beteg, vagy a tyuk volt beteg. Szegény embernek csak a púpja a fölöslege. Három dolog van, a mi eső nélkül is megnő: a bér, a kamat meg a lány. A füled legyen mindenkié, a kezed a barátodé, az ajkad a feleségedé. Az ördög jobban fél a rossz asszonytól, mint a rossz asszony az ördögtől. Férj, feleség egy test, egy lélek, de több zseb. Asszonyra titkot csak akkor bizz, ha előbb kivágtad a nyelvét. Az asszony akkor is tud hazudni, ha egy szót se szól. Lelketlen asszonynak ezer a lelke. Az asz- szony vagy a jóra csábit, vagy a rosszra csábit, de mindig csábit. A szerelem csak kenyérre kenve édes.
