Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-30 / 13. szám
105 MAGYAR FÖLDMIYELŐ A dinnyetermelés. Kapálás. Midőn az egész dinnyeföldön általában kikeltek a plánták, ha a föld gazosodnék, minden esetre május első hetében először kapáljunk, oly mélyen, a hogy a kapás bírja. A mint azonban egy-két ölre haladtunk, tüstént gereblyézzünk sürü fogú vasgereblyével, hogy a föld sűrűbben összefeküdjék és a szelek száritó behatását gátolja. A fészkek mindenkor csak kézzel gyomlálan- dók, mert a négy levélbe ment plánta gyökerei már terülni kezdenek, s ha — habár kis kapával is — a fészkeket kapálgathatnók, gyilkosságot tennénk, mert a már szétterült gyökereket könnyen szétvagdalnók. A jól készített fészek-föld solia sem ülepedik meg annyira, hogy abban a gyökerek kellően ne terjedhessenek, éppen azért fölösleges, de káros is lenne kapával való lazítása. A fészkeket vagy magának a termelőnek kell kigyomlál- gatni, vagy azt egy ahhoz tökéletesen értő és hűséges emberre kell bizni, mert a fészkeket megsérteni büntetlenül soha sem lehet. A második és következő kapáláskor, már csak a legfelső réteget kell porhanyitani akkor, midőn az újra kelt gaz legfeljebb 1 ctm. magasra nőtt, mindenkor arra vigyázva, hogy a kapával csak az indákig haladjunk. Az indák között netán jelenkező gazt mindig kézzel tépjük ki, és ha kapáltunk gereblyézzünk is rendesen. Hogy hányszor kapáljunk, azt meghatározni nem lehet; tegyük azt annyiszor, a mennyiszer a gyomirtás és a föld tisztántartása kívánja. Metszés. Hogy a dinnye-plánta mielőbb bevégezhesse élete pályáját, és hogy a dinnyeérést a szokottnál előbbre hozhassuk, a plántákat megszoktuk herélni, s e műtétet a mezei növelésnél rendesen csak egyszer alkalmazzuk; a kinek azonban ideje van, az heréljen kétszer, mely esetben sokkal szebb dinnyéi lesznek. Először akkor metszünk vagy herélünk, mikor a kövér mag leveleken kívül, már három vagy öt csipkés levele is van a dinnye-plántának. Ilyenkor a harmadik, negyedik vagy ötödik csipkés levelet a hóna alul fölfelé növő indavéggel együtt éles késsel elmetszük. Oly bokorban, hol csak két plánta van, a negyedik vagy ötödik csipkés levélnél, a hol azonban három erőteljes plánta van, ott a harmadik levélről vesszük le az indavéget. Ezen egy, esetleg két metszésen kívül, a mezei növelésnél többet alkalmazni nem szabad; mert a növényeknek szüksége van tápszerveire, az indákra és levelekre. A görög dinnye termelők jegyezzék meg, hogy a görög dinnyét herélni nem szabad. Indák rendezése. Midőn már 25—30 ctm. hosszú indákat eresztettek a plánták, a fészek felületén vigyázva úgy oszszuk el, hogy a fészekföld a beárnyalás következtében a nedvességet jobban megtarthassa. Az indákat a szél ellen fakampókkal foglaljuk le, földdel soha se fedjük be, mert azok a beföldell izeknél mihamarább gyökeret vernek, esős időjárás alkalmával pedig a dinnyetőt túlságos nedvvel látnok el, melyet a plánta gyorsan feldolgozni nem bir, s ilyenkor leginkább tőrothadásban vész el. Szél ellen jó szolgálatot tesz a kukoricza, ha azt két-három sorjávál a dinnyés szélén vetjük; ha pedig több holdat foglal magában a termelő tér, akor 3—400 Q-ölre parczellák körülültethetők két sor kukoriczával és közbe-közbe futó babbal. .xfx.,X?A.,xtx. .X?-*.,xjx..xtx. x|x. ,xfx.,xtx, xV ,xfx„xtx. xfx. .xtjf. .xfx. Petróleum-égések. Ezelőtt 45 évvel Arizonában egy petróleumbánya ki- gyuladván, a tűz csak a múlt nyáron aludt el. A kárba veszett petróleum mennyiségét 450 millió hektoliterre becsülik. Ehhez némileg hasonló eset Bakuban fordult elő, hol a kigyulladt petróleum források tizenegy évig folvton égtek. HAZAI KÖZÜGYEK. A földmivelésügyi költségvetést befejezték. A már hozott bő tudósításunkhoz még meg kall emlékeznünk azon igen fontos vitáról, mely a képviselőházban ez alkalommal a szőlőszet és borászatról lefolyt. Régen volt a magyar képviselőházban ilyen érdekes tárgyalás. Az ágrár képviselőkké az érdem, hogy a nemzeti vagyon e tekintélyes részének helyes védelmére nem csak a törvényhozás, de az egész közönség figyelmét megragadtalta. Különösen Hreielendy Ferencznek pompás beszéde a bor- értékesítésről, Rubinek Gyulának a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló fejtegetései keltettek nagy érdeklődést. Darányi ministernek válasza pedig koronája volt a nagyszabású vitának. Reményünk tehát erősebb most, mint valaha, hogy a magyar bortermelésnek csak most nyílik majd igazán hajnala. A kereskedelmi költségvetés tárgyalását is megkezdették. A képviselők szokatlan nagy számban jelentek meg. Hifen most beszélt először. Horánszky Nándor, mint Magyaroszág uj kereskedelmi minisztere. Az uj miniszter még végleges programmot nem adhat, de igen mélyrehatóan fejtegette, mi az ő komoly terve, mint a kereskedelmi miniszternek. Felhívást intézett a társadalomhoz is, hogy lépjen az önsegély útjára és ne várjon mindent a kormánytól. Beszélt az ipar fölkarolásáról, a szövetkezeti törvény kiterjesztéséről, a takarékpénztárnak reformjáról (megreperálásáról), a munkás törvényekről. A beszéd nagy tetszéssel találkozott minden párt részéről. A kereskedelemügyi költségvetés tárgyalásában részt vettek még: Zichy Jenő gr. ki az önnálló vámterületet védte. Csávolszky Lajos inkább személyeskedett. Majos Ferencz a kis iparosok érdekében szólott. Végre a miniszter elnök is felszólalt, mire a költségvetést általánosságban elfogadták. Április 3-áig az országgyűlést felfüggesztették. Tisza Kálmán meghalt! Nagy hatalmú ál- lamférfiu dőlt ki az élők sorából! A Tisza-korszak megteremtője, 15 esztendőn át az ország kormány elnöke, hosszú időn keresztül főtanácsosa halt meg. Hetvenkét esztendőt élt. Ebből úgyszólván 42 évet mint számottevő, majd vezér és félrevonultával is befolyásos politikus töltött el. Sok jó barátja volt széles e hazában, de voltak ellenségei is. Az ő hosszú kormányzása alatt sok, korszakalkotó változások történtek hazánkban. Hogy áldására e a magyar nemzetnek, azt a történelem fogja megítélni, Annyi bizonyos, hogy munkás, tevékeny férfiú vala, ki szerette a faját, nemzetét és egész életét szakadatlan munkásságban töltötte el. Hosszú haláltusa után f. hó 23-án reggel 7 órakor halt meg Tisza Kálmán. Az egész országban általános a részvét. Királyunk ő felsége volt az első ki »teljes szívből osztozkodott az ország gyászában.« Kedvelt — hívemet veszitém el — szólót a király távirata. Temetése óriási részvét mellett márczius 25-én volt Budapesten. Innen Gesztre a családi sirboltha vitték. Mondanunk se kell, hogy e temetésen az egész ország képviselve volt. Különös madarak. Dél-Amerika éjszaki hegyes vidékein tanyázik egy sajátságos madár: a sziklai-kakas, mely arról nevezetes, hogy nem énekével, hanem tánczával szerzi meg párjának kegyeit. Ennek a madárnak ugyanis nagyon tetszetős a külseje, gyönyörű biborveresek a tollai, de a hangja csak rekedt kiabálás. A mig a többi madár tehát énekével igyekszik hódítani, a sziklai-kakas külsejével, de különösen tánczával akarja elhódítani fajtájának nőcskéit. E végből hét-nyolcz kakas összejön egy kis tisztásra, honnan minden követ, gályát gondosan eltisztogatnak és a melyet mint nézők a kakasok imádotlai állanak körül. Ezután kezdetét veszi a táncz és a kakasok egymás után addig ugrálnak, a mig csak bírják. A táncz után mindegyiknek akad párja, a melylvel megy fészket alapítani.
