Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-03-30 / 13. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

107

MI ÚJSÁG?

— Olvasóinknak és lapunk barátjainak,

valamint minden jóakaratu embertársainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk!

— Az ujesztendő első negyede ápr. 1-én eltelt. Szeretettel kérjük lapunk olvasóit, azokat, kik csak egy negyed évre fizettek elő, hogy előfi- zetésüket idejében megújítani szíveskedjenek. Nagyon szeretnők, ha pénztári könyveink e tekintetben is rendben lennének.

A kik pedig még ez évre nem fizettek semmit, de jelentkeztek vagy újságunkat rendszerint elfogadják; kegyeskedjenek intézkedni, hogy előfizeté- sük rendben legyen!

Mi mindent elkövetünk, hogy újságunk élénk, tartalmas és kedvelt legyen, szabadjon reméllenünk, hogy olvasóink is pontos előfizetéssel és lapunk ajánlásával támogatni fogják törekvéseinket,

— Király őfelsége a budapesti szegényeknek itt tartózkodása alkalmával 15 ezer koronát adományozott magánpénztárából.

— Honvédemléket állit Kassa városa a szabadságharcz megörökítésére. Az emlékre régóta gyűjtenek. Most uira megindult a mozgalom.

— Biró választás. Pazony község főbírójául, az állásáról leköszönt László István helyébe Veisz Ferencz pazonyi földbirtokost választották meg.

— Megjutalmazott gazdasági cselédek. Zalavármegyében huszonnégy gazdasági munkást és cselédet elismerő okirattal és száz-száz korona jutalommal tüntetett ki a földmivelésügyi miniszter. A megjutalmazott munkások ezek: Horváth György ^Bak), Czibor György (Szigliget), Molnár István (Ta- polcza), Berta József (Szegvár), Minovics István (Ötvös), Magasházi János (Andorház), Horvát János (Tűrje), Horváth 7. (Zalaszentgróth), Pintér György (Sármellék), Molnár János (Messzesgyörök), Kurven- ger Ágoston (Messzesgyörök), Cseh Sándor (Cser- szegtomaj), Beke Ferencz (Nagyrécse), Erdélyi Ferencz (Kiskomárom), Bakor György (Tárnok), Mészáros Gábor (F.-Rajk), Dömötör Antal (Andorháza), Kotor Márton (Belatinc), Majszán Pál (Újudvar), Be- dics Péter (Zalaujvár), Káli Antal (Szentkozma- dombja), Martinecz Lukács (Orehovic), Bársony Mihály (Tursicse) és Németh József (Salomvár).

— 50000 diófa. Darányi földmivelési miniszter a gazdasági egyletek utján tudatja az érdekelt gazdákkal, hogy Gurahoncon az Arad-Csanád vasúttársaság faiskolájában 50000 ' három-öt éves diófa darabonkint 20 fillérjével eladó. Kisgazdák többen is csoportosulva megrendelhetik, legkevesebb 100 darbos mennyiségben. Szegényebb sorsú kisbirtokosok államsegély gyanánt ingyen részesülnek e gyümölcsfákból, ha a szállítási költséget viselik.

— Az ó-budai takarékpénztár már megállapította, hogy Adler nevű főkönyvelő 50 ezer koronát sikkasztott. Csak aztán még több ki ne derüljön. Már is 100 ezerről Írnak a lapok.

— Elvetemedett emberek. Sarkadról jön a szomorú hir, hogy Szikra Lajost, a szövetkezetnek vezető emberét agyonlőtték. A gyanú két elvetemedett emberre hárul. Ezek a szövetkezettől 000 koronát akartak felvenni. Átadták tehát Szikrának a váltót. Szikra magához rendelte a két embert, este pedig az egyik jótállóhoz Bölönyi Sándor földbirtokoshoz ment, hogy az aláírást bemutassa. Ebben az útjában érte az elvetemedett emberek támadása. A csendőrség nyomoz.

— Megörült kivándorló. Karakó Mihály kenézlői lakos, útban Amerika felé a vonaton megőrült A csaczai állomáson tört ki rajta a dühöt őrültség, ahol is azonnal őrizet alá vették. A vármegye alispánja már táviratilag intézkedett, hogy orvosi megvizsgálás után a szerencsétlen kivándorlót beszállítsák a nagykállói elmegyógyintézetbe.

— Két vak házassága. Budapesten két teljesen világtalan ember lépet frigyre egymással. A férj Popatovszky János 26 éves kosárfonó, az asszony pedig Szakóra Anna 22 éves kefekötő. Mind a kettő a vakok országos egyletének műhelyében dolgozik és havonként mindegyikök megkeres 45—50 koronát. Az egylet vezetősége a fiatal párnak száz koronát adott nászajándékul.

— Bőséges isten-áldás. A Radnai Ferencz kótaji szeszgyára szeszfőzőjének a felesége e hó 18-án reggel négy gyermeket szült, akik közül az egyik pár órai élet után meghalt. Az anya és a három uj szülött gyermek egészséges.

— Nagy tüzek. Jenő veszprémmegyei községben nagy szélviharban tűz ütött ki, mely csakhamar lángba borította a község összes házait, úgy hogy csupán három ház maradt meg a pusztító veszedelemből. — Óriási tűz pusztított e hó 20-án Illaván. A tűz, mely vigyázatlanságból keletkezett, erős széltől élesztve, rövid három óra alatt húsz lakóházat és a hozzá tartozó gazdasági épületet pusztította el. Az elégett épületek csak részben voltak biztosítva s igy a kár tetemes.

A Ali’ i- A király Imets Fülöp Jákó

Apio-nnek. gyulafehérvári kanonokotczimzetes apátsággal tüntette ki. — Tolnai Lajost, a magyar irót nagy részvéttel temették el Budapesten.

— Uj hitelszövetkezet alakult Torontói-vármegyében

— Nagy-Gájban. — A gödöllői méhészgazdaságban ápr. 15-én méhészeti tanfolyam nyílik meg. Kérvények ápr. 1-ig intézendők a földm. miniszterhez. — A román királyné Budapesten keresztül utazott. Hivatalosan nem fogadták, mert inkognitóban (nem hivatalosan utazott). — Deák Kálmán, a »Szatmári Gőzmalom-Társulat« főkönyvelője, kitől a mi újságunk is hozott sikerült költeményeket 42 éves korában Szatmáron elhunyt. — Az Országos Méhészeti Egyesület a múlt esztendőben 1073 métermázsa olyan mézet adott el a külföldre, a mit kivétel nélkül szegény emberek termeltek. — A püspökladányi kath. Olvasókör ápr. 6-án Zászló-szentelési ünnepet tart.

A NAGY VILÁGBÓL.

Bécsi zűrzavar. Az osztrák szomszédnál egyre nagyobb és nagyobb lesz a zűrzavar. Botrán}' botrány után következik. Nem csuda tehát, ha komoly veszedelem fenyegeti az alkotmányos életet. A képviselők hazamentek ünnepelni. A kormány meg töri a fejét, mit csináljon Attól lehet tartani, hogy újra válság lesz. Pedig a tizenkettedik óra ütött. Jól meggondolhatná a szomszéd, hogy mit cselekszik.

— Óriási vihar dühöngött Észak-Amerikában. Utána nagy fagy következett, mely mérhetlen károkat okozott. Tízezer juh, ötezer szarvasmarha, 600 ló pusztult el.

A burok újra győztek. Botha bur tábornoknak sikerült hálba támadni az angolokat és a hatszorta nagyobb angol seregen fényes győzelmet aratni.

— Az öreg Krüger, a burok apostola megszólalt. Egyik látogatója előtt igy beszélt. Az angol-bur háborúról az én véleményem nem változott meg. Mindig bíztam Istenben és hittem, hogy a búr népet el nem hagyja. A ki pedig Istenben bízik, az nem épít homokra. Ezzeí nem azt akarom mondani, hogy Isten nem akarja népét megfenyegetni vagy megalázni. De ezt azért teszi, mert fel akarja emelni és megmenteni. A diadal — a miénk, a buroké. Nem is lehet másként, mert Isten a mester és ő nem semmisítheti meg népemet!

— Az angol hadvezér Kitchener és Botha bur vezér közt megegyezés jött létre, a mely szerint az angolok biztosítják a búrokat, hogy az elfogott búr hadvezért Kruitzingert nem fogják kivégezni, hogy a jövőben elfogott búr vezéreket nem fogják angol hadbíróság elé állítani.