Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
338 MAGYAR FÖLDMIVELŐ És a mármarosiak azt mondják, hogy ez csak kezdet, mert hiszik és reméllik, hogy io—20 esztendő múlva 10 millió korona lesz a gyümölcsből Mármarosvármegyének a bevétele. Hatalmas megnyilatkozása ez a gazdák szorgalmának és ügyességének! Hogy ily forgalmat tudtak csinálni 1 Hogy oda varázsolták a külföldi kereskedőket, a kik sietve vették meg a termést. Igaz ugyan, hogy Mármarosvármegye helyzeténél rá van utalva, kényszerítve úgyszólván a gyümölcstermelésre. De uramíia, kisebb-nagyobb mértékben nincs-e a hazának minden zuga hasonló helyzetben a mai gazdasági világban ? Ugyanazért példának kell odaállítani ezt a megyét! Példának arra, hogy nem csak a megyék, de egyes községek is j ó 1 bírálják meg magukat, hogyan állanak a gyümölcstermelés terén ? Ennek okos, bölcs megbeszélésének helye vagyon a szövetkezeti összejöveteleken is. Mert nem elég az, hogy a községekben vagyon elég gyümölcsfa. Az sem minden, hogy a jó Isten bő termést ad. Sok más kell még ahhoz 1 Mily óriási területeket lepnek el, úgyszólván sürü, átláthatlan erdőségekben, olyan haszontalan szilva, alma és más fák, melyekből ősi szokás szerint legfölebb egy kis pálinkát nyernek a gazdák. A gazdák ebbe úgyszólván beleöregszenek. Nem gondolják meg, hogy minden évi mulasztással rengeteg időt, tehát pénzt, jövedelmet vesztenek 1 A gyümölcstermelést tervszerűen kell megteremteni. Okos szakértelemmel kell megállapítani, milyen gyümölcs való ebbe vagy abba a talajba. Hasonló okosság, tervszerűség, szövetkezés szükséges az értékesítésre is. Nekünk most nem czélunk ezekről bővebben írni. Csak éppen jelezni kívántuk, hogy a Mármaros- vármegyében elért siker a szövetkezetek összejöveteleinek igen hasznos megbeszélési tárgyát képezheti. SZÖVETKEZZÜNK! Katonai szövetkezet! No lám 1 már a katonák is szövetkeznek. Jól teszik ! Ezzel csak bizonyítékát adják a szövetkezés erejének és szükséges voltának. Úgy látszik, hogy a katonák is észrevették ama sok visszaéléseket, miket az óriási haszonnal dolgozó szállító-ügynökök a katonaság rovására az élelmezés körül elkövetnek. A hadsereg és csendőrség kötelékébe tartozó katonák most élelmezési viszonyaiknak javítására egy nagyobb szabású fogyasztó szövetkezet alakításán fáradoznak. A mozgalom élén Me m lauer nyugalmazott honvédezredes áll. Nagy jövője lehet a szövetkezetnek a katonaságnál, főleg, ha felső körökben is támogatni fogják. Ilyen szövetkezetek különben már külföldön javában virágoznak. Londonban, Berlinben és Rómában szép sikereket értek el, mere megjavították az élelmiszereket és nagyot segítettek úgy a tisztikar, mint a legénység helyzetén. Kereskedők és gazdák. Azt írják az újságok, hogy az aradi kereskedők köre országos mozgalmat indítana a — fogyasztási-szövetkezetek ellen? Mán hogy miért? Hát azt mondják, hogy a szövetkezetek a kereskedőket érzékenyen károsítják. Tehát újra a régi nóta, melyre azonban már ma okos ember mit sem fog adni. Mert nem az a baj, hogy a fogyasztási egyesületek károsítják a kereskedőket. Hanem, hogy ellenőrzik és megakasztották annak a kedves időknek folyását, mikor a kereskedők kényük-kedvük szerint szabták meg a silány portéka árát és nyúzták a szegény népet tetszés szerint való százalékra. A fogyasztási szövetkezet nem árt a tisztes kereskedelemnek. Ezt fényesen bebizonyítottuk mi a minapában is. Sőt a kereskedelem hálával adózhatik a szövetkezeteknek, hogy végre valahára hozzá fogott a züllŐ félben levő tisztes magyar kereskedelemnek, megtisztításához. Mozgalmat indíthatnak a tisztelt kereskedő-körök akár minden hóban kettőt is. De a magyar közönség elég érett leszen már arra, hogy jól és helyesen értékelje annak forrását. A temesmegyei hitelszövetkezetek. Temesmegye legutóbbi közgyűlésén Capdebo Gergely alispán félévi jelentésében nagyérdekü beszámolót olvasott föl a temesmegyei hitelszövetkezetek fejlődéséről, Számuk ez időszerint már hetvenet tesz ki s valamennyinek oly mintaszerű vezetésben van része, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet elismerő okleveleket küldött nekik. Megelégedéssel konstatálja az alispán, hogy a hitelszövetkezetek versenyének hatása alatt a haszonra dolgozó pénzintézetek, amelyek eddig 12—14 százalékra dolgoztak kénytelenek voltak leszállítani a kamatlábat. A temesmegyei hitelszövetkezetek szervezője Nagy György királyi tanácsos Temesvármegye gazdasági tanácsosa. Pinczeszövetkezet Szegeden. A Szegedi Gazdasági-Egyesület pinczeszövetke- zetet akar alakítani. Az előkészítő bizottság Vass Károly elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen a már elkészített alapszabályokat felolvasták s egyidejűleg elhatározták, hogy az alapszabályokat kinyomatva, ismertetik a szövetkezet czéljait és rendeltetését, ugya- ekkor aláírási iveket bocsátanak ki s mihelyt annyi aláíró jelentkezik, amennyi a szövetkezet megalakításához szükséges (500 üzletrész), összehívják az alakuló közgyűlést. Szegednek óriás szőlőgazdasága van s nagy érdekek fűződnek az idei bő termésű észtén dőben ahhoz, hogy az értékesítés kellően szerveztessék. A kis emberek védelme. Emlékezhetünk még arra, mikor Szabadka város elhatározta, hogy kérvényt intéz a törvényházhoz, hogy a kis emberek, nevezetesen a gazdák és iparosok úgynevezett létminimumát biztosítsák. (Lásd a Közösbeszélgetések mai rovatát. Szerk.) Szabadka városa fölkérte továbbá pártolásra a többi törvényhatóságokat, illetőleg városokat. Nos, Szegedvárosa is tárgyalta ezt a kérvényt és e város bölcs tanácsa azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ne pártolja Szabadka kérvényét, mert a végrehajtás korlátozása megrontaná a kis emberek hitelképességét. Az az, ha a kis ember számára, törvény biztosítana egy kis ingatlant, ingót, melyet elliczitálni nem lehet: akkor annak a kis embernek nem lesz hitele. No már ilyen megokolást igazán még egy bölcs tanácstól sem vártunk! Úgy viselkedik ugyanis ez a bölcs tanács, mintha bizony éppen a kis emberek sorsának érdekében beszélne. Pedig hej kancsi mészárosként nem oda néznek ám, a hova ütni akarnak. Egy ily nagy magyar városnak nem lenne szabad ám evvel a példával keseríteni azokat a derék vezérférfiakat, kik a kisemberek érdekeiért oly önfeláldozó harezot folytatnak. A dolog valójában úgy áll ugyanis, hogy a létminimum biztosításának az a czélja, melyszerint a
