Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
IV. évfolyam. Szatmár, 1901. deezember 15. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szára. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADOTCLAJDONOS: Előfizetési árak: Egész évre . . . 4 korona (2 frt) Fél évre . . . . 2 (1 » ) Negyed évre . . 1 s* (50 kr) Kezdjük meg a maga idejében.... Minden munkában, törekvésben nagy szerencse, sőt félsiker — ha a maga idejében hozzálátunk. A gazdavilágnak bizony nem volt abban valami nagy szerencséje, hogy az uj országgyűlés folyamára, a maga jogos érdekeinek képviseletére a maga idejében szervezkedett, tömörült, egyesült volna. Csaknem az utolsó órákban ébredeztünk! És akkor is szomorúan tapasztaltuk, hogy a mi eszméink (ügyünk, kívánalmaink) magva nem is volt mindenütt elvetve, vagy a hol elvetettük, még nem talált jó, termő földre. Szomorú tapasztalatképen mondjuk ki, hogy hazánkban a gazdavilág a maga egészében, általánosságában még nem ébredt fel tudatára saját bajainak, betegségének, jogainak, cselekvő- képességének. Az idő rövidsége, az eszközök fogyatékossága, a régi, legyőzhetlen közöny nem engedték zászlónkat olyan győzelemhez, melyet pedig joggal remélhettünk! De hát nem az a mi főbenjáró czélunk most, hogy keseregjünk. Az sem, hogy azt a kibontott zászlót visszagöngyöljük! Nem! Ezerszer nem! Azt az agrár zászlót nekünk újra erős marokba kell szorítanunk! Ki kell göngyölnünk! Széthordoznunk az egész hazában. Alája gyűjteni a gazdavilág minden eszes tagját. Mert csak úgy érjük el teljes diadalunkat, ha ezt megteszszük a maga idejében! Azt mondjátok erre, ’szén meg volt hál' Istennek a követválasztás. Most már alhatunk, várhatunk. Öt esztendő elég öreg idő arra, hogy majd munkához kezdjünk. De nem úgy ám! Ezt a munkát már most kell megkezdeni. I Meg kell, ismerkednie a népnek korán azzal, hogy mit akar a gazdavilág? Hogy tisztába lehessen ezen kérdéssel a szántó-vető ember is. Hogy az agrár eszmék, kérdések keresztül-kasul járják a polgárokat, kik a jövőben hivatva lesznek hazánk sorsát szavazatukkal irány itan Azért gondoskodni kell olyan Írásokról, olvasmányokról, melyek a nép nyelvén megértessék a legegyszerűbb emberekkel is a gazda- . világ törekvéseit, küzdelmeit, jogos, törvényes voltát. Meg kell beszélni az összejövetelek, felolvasások, s más alkalmakkor azoknak a vezérférfiaknak erős, szívós küzdelmét, kik eddig is hihetetlen kitartással indították meg kátyúba veszett gazdasági ügyeinket. Egyszóval, fel kell használni az időt okosan, czélszerüen, nehogy aztán újra csak azt kelljen mondanunk: Elkéstünk, nem tettünk meg mindent, a mit pedig könnyen megtehettünk volna ? És higyjétek meg atyámfiai, hogy ha nyugodt lélekkel, gondolkodó elmével fogjátok mérlegelni azokat a dolgokat, mik édes mindnyájunkat, az egész gazdavilág élet vagy halál kérdését érintik: akkor a ti szivetekben mélyen beleszántanak majd ezek a kérdések. Meggyőződéstekké válnak, összeforrnak veletek. Lelkesedéstek nem lesz csupa szalmaláng. Lábatokról sem vehetnek le majd egykönnyen. Mert a meggyőződéssé lett gondolat olyan erőssé válik, akár a sziklafal. Az egyes gazdasági kérdéseket érteni, mérlegelni kell ám! Csakis úgy lesznek előttetek világosak és lelkesítők. Azért a mondók vagyunk: gazdák, ne hajtsuk ám fejünket a nyugalom párnájára! Kezdjük meg a maga idejében a nagy munkát, mely zás dónkat a legközelebbi jövőben teljes diadalra segítheti.