Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-08 / 49. szám

388

MAGYAR FÖLDM1VELŐ

Mit mond a törvény a bíró- választásról?

Többször intéztek már hozzánk kérdést a biró- választás ügyében, azért most összefoglalva mondunk el erről az ügyről egyet-mást. Nevezetesen:

Ki választható birónak? Minden 24 éves polgár, aki községi választó, vagyis a kinek a községi választásnál szavazati joga van.

Kit nem szabad választani?

Nem szabad bíróvá választani, a ki községi képviselő nem lehet, továbbá lelkészt, tanítót, állami és megyei tisztviselőt vagy hivatalnokot, bár a községben választó joga is van. Végre nem lehet bíróvá választani az olyan embert, a ki a pénztárnokkal vagy jegyzővel elsőfokú rokonságban vagy elsőfokú sógorságban van.

Igen gyakori kérdés a következő is:

Vájjon a megválasztott biró tartó- z i k-e akarata ellenére is a birói hivatalt viselni?

Felelet: Bizonyos ideig tartozik, ha csak ez alól őt fel nem menti a felettes hatóság.

A törvény szerint a birói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás esetében lehet visszautasítani. Különben 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal kényszeríthető a megválasztott biró arra, hogy hivatalát legalább egy évig viselje. (1886. XXII. t.-cz. 71. §.)

Ha azonban valaki már egy évig bíráskodott, vagy a bírságot lefizette: nem kényszeríthető arra, hogy a bíróságot továbbra is viselje vagy hat év leforgása alatt újból elvállalja.

Mit tegyen tehát az, aki körülményeinél fogva igazán nem vállalhat bíróságot?

Kísérelje meg elsőben is a választás vezetőjét a jelöléskor felvilágosítani és meggyőzni állapotáról. Ha ennek daczára megválasztanák: akkor adjon be az alispánhoz felfolyamodást és ott indokolja, miért nem lehet elfogadni a birói tisztet.

Dr.

ÜGYES-BAJOS DOLGOK

Dohánybeváltási határidők.

Az 1901. évben az egyedáruság részére engedély mellett termesztett dohányok az illető dohánybeváltó hivataloknál a következő időben váltatnak be: Budapesten deczember 16-tól február 29-ig, Érsekújváron deczember 9-től február 14-ig, Barcson deczember 16-tól február 27-ig, Faddon deczember 9-től február 6-ig, Félegyházán január 2-től február 13-ig, Csongrádon január 2-től január 23-ig, Aradon deczember 9-től február 26-ig, Battonyán január 2-től február 17-ig, Békés-Csabán január 2-től február 26-ig, Csókán január 2-től február 22-ig, Nagv- Becskereken január 2-től február 21-ig, Szegeden január 2-től február 20-ig, Zsombolyán január 2-től január 28-ig, Bogarason febr. 20-tól felír. 22-ig, Marosvásárhelyen két időközben, u. m. deczember 18-tól deczember 20-ig és február 25-től 27-ig, Debreczen- ben deczember 16-tól február 27-ig, Hajdú Doroghon deczember 9-től február 27-ig, Nagy-Lé tán január 2-től február 27-ig, Érmihályfalván január 2-től február 28-ig, Nagy-Iíárolyban január 2-től febrnár 27-ig, Miskolczon deczember 16-tól február 27-ig, Kápolnán deczember 9-től február 28-ig, Rakamazon, január 2-től február 28-ig. Nyíregyházán január 2-től február 27-ig, Kisvárdán január 2-től február 28-ig, Nyírbátorban január 2-től február 24-ig, Vásáros- Naményban január 2-től február 10-ig, Szolnokon január 2-től február 24-ig, Tiszaraffon január 2-től február 20-ig és Jászkisérben január 2-től február 28-ig.

ISMERETEK TÁRA.

Egy kis beszélgetés a mezőgazdasági múzeumról.

— Tanító ur, már sokszor hallottam, meg olvastam arról, hogy a fővárosban van valami gazdasági muzeum. Bizony, hogy most tanító ur a fővárosba járt, hát már csak megkérdezem, felkereste-e ezt a múzeumot ?

— De fel ám Mihály gazda. És nem bántam meg. Bár minden gazda ember eljuthatna oda.

— Olyan érdekes?

— Olyan érdekes és hasznos. Akár egy iskolát járt volna az ember végig.

— Be szívesen hallanám a felvilágosító szót.

— Én megnem fösvénykedem vele. Tudja Mihály gazda, hogy én a felnőtteknek is jó szívvel adok oktatást.

— Szívesen látjuk, tapasztaljuk.

— Hát ez a gazdasági muzeum, hasznos intézmény. Gazdaságinak azért nevezik, mert ott megtalálhatja az ember mindazon újabb vivmányu eszközöket, melyekkel a gazdaságot sikeresebben művelhetjük. Múzeumnak meg azért nevezik, mert össze vannak gyűjtve a gazda okulására teméntelen dolgok. Ott találtam az ország minden részéből való talajmintákat. Mindjárt mellette felvan tüntetve, hogy melyik földet milyen trágyával kell táplálni.

— Enyje’ be’ eszes egy cselekedet.

— Hát az a teménytelen sok minta. Ezekben a mintákban látható mindennemű gazdasági épület, istálló, csűr, pajta, magtár, góré, földmives ház, egész majorok. Mintha csak az ember a magavalóságában látná. Nagyot lélegzünk, mikor egy egy ilyen mintát megtekintünk! Hiszen ilyet nem láthattam volna, ha napokig, hetegig utazgatok.

— Bizony igaz az! De ’szén módja sincs erre az embernek.

— Mig ebbe a múzeumba igen kedvező alkalmatossággal eljuthat a legszegényebb ember is.

— Természetesen tanító ur.

— Aztán ott van a sok eke, szerszám, szőlőműveléshez, gyümölcstermeléshez egyszóval az ösz- szes gazdasághoz.

— Igazi muzeum !

— Van ott nagyválasztékban gabona, dohány, kender, répa, czukorrépa, kerti és másféle magvak. A ménesbirtokokat képekben láthatjuk. Az ajánlatosabb gyümölcsfajok, zöldségfélék, dinyék viaszk- mintákban vannak megörökítve.

— Mintha csak valóságban láthatnék ?

— Akkurátusán. Hát a sok baromfi, galamb kitömve. A kártékony és hasznos állatok stb. Méhészet és azok eszközei. A selyemtenyésztés úgy van ölőállitva, hogy aki egyszer szemügyre veszi, az menten eltanulja.

— No már igaz, hogy jól mondotta tanító ur. Aki ezt a múzeumot okosan megnézi, megfigyeli valóságos iskolát járt keresztül.

— Azért mondottam. Persze igy egylélegzetre nem is lehet mindent elsorolni. Például igen érdekes az az ezüst pohár is, melyből az ezredéves kiállításon őfelsége a király magyar bort ivott a magyarhaza boldogságáért: őfelsége, de még a német császár is (mikor hazánkban járt) meglátogatták ezt a múzeumot.

— Mék utczában van ez a hires muzeum, tanító ur.

— Ez időszerint még a Kerepesi-ut 72. számú házban van. De Darányi miniszter ur most azon fundálódik, hogy a Városligetben szép állandó palotát építtet neki.

— Meg is érdemli ?

— Mit kelljen a belépéskor fizetni ?

— Akárkit ingyen bebocsátanak. Azért, ha valaki a fővárosba jut, el ne mulassza ám ezt az iskolát — kijárni.