Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 381 Nótáriusa. Bizony tudom, úgy vót az az én tűzhelyemen is. Mert a notariusné is éppeg olyan asszony volt, akár a gazdáné. Gazdáné. No ugv-e nótárius uram ? Nótárius. Mondottam is az asszonynak, mondom hugomasszony galambomnak is. mit ér ilyenkor a vacsora? Mit a legpompásabb étel? Gazda. (Újra bedugja a fejét.) Be’tudja, be’tudja, nótárius uram. (El.) Nótárius. Hát hiszen nem lehet az ilyen tálalást elhagyni fröstökre? Akkorára kipihente volna magát a gazda. És ekkor módjával úgy oda lehetett volna tálalni, hogy gazd’uram szó nélkül sietett volna ügyét-baját rendbe hozni. Akkurátusán igy voltam én is. No hát igaz-e, a mit mondok vagy nem hugomasszony-galambom ? Gazda. Igaz. Be’ igaz. be’ igaz. (Belépve.) Nótárius. Jöjjön, csak gazd’uram, jöjjön közelebb. Igen. mert az a kentek baja, hogy sokszor nem tudnak lakatot tenni a .szájukra. Gazda. (Közéjük lép.) Enyje nótárius uram, a jó Isten áldja meg, de aranyos a szája ize. Ha az én feleségem is megtanulná a módjával való bánást, mint a nótárius asszonyom megtanulta, hej, olyan lennék én, akár a kezes bárány. Gazdáné. A tigrisből so’se leszen bárány ! Nótárius. Próbáljuk meg! Gazda. Itt a kezem! Gazdáné. So’se leszen abból semmi. (Indulni akar.) Nótárius. Ilohó. nem úgy ám! Most már a hugomasszony akar a czihelésre vállalkozni. No csak maradjon szépen itt. Gazdáné. Hát hiszen itt maradhatok. Nótárius. Hiába szabódkozik. túdom, hogy szeretik egymást. Gazda. Persze, hogy szeretjük. Éppen ezt nem tudjuk egymással megértetni. Gazdáné. Kend az oka! Gazda. Hát jó van, én vagyok oka. Gazdáné. Hát akkor miért bánt kigyelmed ? Gazda. Én bántlak lelkem, kis feleségem. .. (Hozzálép és megöleli.) Gazdáné. Lássa nótárius uram, milyen jó ember most. (Nyakába borul.) Nótárius. (Eltűnődve.) Akkurratusan igy voltunk mi is. Kegyetlenül szerettük egymást a feleségemmel. Azért mindig pereltünk. Egyszer csak megcsendesedtünk. Mert eltalálta a módját. Már t. i. hogyan kell okosan bánni — a férfi-emberrel. Gazdáné. (Elérzékenyülve.) Hát én vájjon eltalálhatom még! ? Nótárius. Ajajaj, hugomasszony-galambom... Csak módjával... igen módjával...! (Vége.) Magyarország1 nagyobb városai s községei. A hivatalos lap múlt heti száma közli azoknak a városoknak s községeknek névsorát, melyeknek lakosai — az 1900. évi népszámolás végleges eredményei szerint a tízezret meghaladja. E szerint: Budapesst lakosságának száma 732.322. (Beleszámítva a 15.846 főnyi katonaságot is. Szeged 102.991 Szabadka 82.122 Debreczen 75.000 Pozsony 65.807 Hódmezó-Vásárhely 60.883 Kecskemét 57.812 Arad 56.260 Temesvár 53.033 Nagyvárad 50.177 Kolozsvár 49.295 Pécs 43.982 Miskolcs 43.096 Újpest 41.858 Kassa 40.102 Fiume 38.955 Békés-Csaba 37.547 Brassó 36.646 Makó . 33.722 Sopron 33.478 stb. Zsombolyának s Lajosmizsének 10.152, illetve 10.018 lakosa van. Hormát-Szlavonországban : Zágráb 61.002 Eszék 24.930 Zimony 15.079 Varasd 12.930 Ruma 10.377 Az itt felsorolt kimuatásba mindenütt bele van számítva a katonaság is. Legtöbb katonasága van Budapest után Kassának: 4516, azután Pozsonyban van 4330, Nagy-Szebenben 3500, Komáromban 3443, Temesváron 3409, Nagyváradon 3159, Zágrábban van 3313. JÓ EQÉSZSÉQ. A bőr ápolása. Hires orvosok hetenkint legalább egyszeri fürdést ajánlottak az embereknek. Fájdalom, hogy a mi népünk még mindég nem veszi komolyan az orvosok ez igaz tanácsát. Pedig épen a földmives osztálynak van a legnagyobb szüksége bőre szorgalmas mosására, mivel ez bíbelődik sok szenuyező dolgokkal. A ki elmulasztja bőre ápolását, könnyen kiütéses bőrbetegségbe esik. A langyos fürdő legalkalmasabb a bőr ápolására, szinte, hogy a közönséges szappannal való mozsdás, mert ez eltávolítja és a piszkot feloldja. A bőr erősítése és edzése, a szabad levegőnek minél gyakoribb élvezése s a bőrműködést elősegítő testmozgások által már a fiatal gyerekkorban töméntelen betegség elejét veheti, mert azok a súlyos idegbántalmak, a kösz- vény stb. a bőrben fészkelnek. Nagyon okosan, teszi, a ki éjszakára más inget vált azért, hogy a nappali ingből éjjel az izzadtság szabadon elpárologhasson. Mennyit aludjunk? Manassein, a hírneves orosz orvos az Egészségügyi Lapok-ban a következő szabályokat állította össze az egészséges alvásról: Ami az újszülötteket illeti, arról kell gondoskodnunk hogy alvásukat se szándékosan, se véletlenül ne szakítsuk félbe, se mesterségesen meg ne hosszabbítsuk. Életének 4—6 hetében naponta két órán át kell a csecsemőnek ébren lennie; 1—2 éves gyermeknek naponta 16-18 órai alvásra van szükségük; 2 -3 éves gyermekeknek 15-17 3-4 » » 14-16 4-6 » » 13—15 6-9 » » 10-12 9-13 » » 8—10 órát kell aludniok. Az átmeneti korban, mikor a gyermek ifjúvá, hajadonná serdül, az alvás idejét kissé meg kell hosszabbítani; ez időszak végével az alvás tartama ismét 7—9 órára rövidíthető meg. A növekedési időszak befejezésével, tehát a tizenkilencz-huszadik években czélszerü a napi alvásidőt 6—9 órára korlátozni. Az érettebb korban — 25. sőt 45 évig — szükség esetében 5—7 órai alvásidővel is beérhetjük, mindenesetre csak teljes jólét közepette. Ami az öreg embereket, aggokat illeti, ezeknél az alvás tartalmát czélszerü a testi és szellemi állapotuknak megfelelőleg szabályozni aszerint, amint az normális vagy többé-kevésbbé lefokozott. De ha alvásszükségletük még oly nagy is, lehetőleg ne szenteljenek alvásra napi 10 óránál többet. Csupán nagy elgyengülésnél alhatnak naponta legfölebb tizenkét órát, akkor sem egyhuzamban, hanem megszakítással. A fő alvásidó természetesen éjjelre, a rövidebb délutánra esik. Sohase feledjük, hogy a szervezet ártalmakhoz is hozzászokik. Ha az ember tovább alszik, mint amennyit szellemi és testi nyugalma megkíván, ebből első sorban a kellő gyakorlat hiánya miatt a testi és szellemi erő csökkenése következik be, másodsorban pedig a szervek rendestől eltérő táplálkozási állapotra szoknak rá, minek következtében tevékenységük éber állapotban gyengül. Kérdésre felelet. 45. számú újságunkban, az öreg Nótárius uram szen- tencziái alatt napvilágot látott »Találós kérdése k«-re következőkben közöljük a helyes feleletet: 1. Tartalom. 2. Templom. 3. Fájdalom. 4. Szorgalom. 5. Malom. 6. Czirka- lom. 7. Unalom. 8. Instálom.
