Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
382 MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGYAE KIS GAZDA. Miért fontos a szántás? A gazdaember megszántja földjét évről-évre, beveti és aztán arat. Csakhogy ritkán van jó termés. Igaz, hogy a folytonos művelés miatt a föld nem oly termőképes, mint a régi világban. Éppen azért kell nekünk okos megmunkálással a talajnak termőerejét elősegíteni, hogy Így ismét bőven arathassunk. A hány szántás annyi kenyér, mondja a magyar közmondás vagyis több szántás, bőaratás. Sok gazda nem gondolja meg miért is kell szántani voltaképen ; csak arra valónak tartja, hogy a földet alkalmassá tegye a vetésre. Eszerint elég volna a vetés előtt szántani egyszer! Ha mégis többször szánt, azért teszi, mert — mondjuk — örökölt szokás. Nagy tévedés ez! A kertész mily gondosan készíti elő a talajt, melybe virágjait akarja ültetni. Felássa, megtrágyázza 8 ha virág kinőtt, kapálgatja, megtisztítja a gyomtól, öntözi, szóval rendbentartja a földet. így kell tennie a jó gazdának is. A talaj kimerül, a növények elvonják erejét. Azért trágyázással pótolni kell a hiányzó tápanyagot. A földet nemcsak istállótrágyával táplálhatjuk, hanem a gaz vagy tarló alászántásával is. A többszöri szántással aztán lehetővé tesszük, hogy a gaz nemnő oly buján és a betakart trágya levegőt- kap, azért könnyebben változik át földé. Az igy megerősödött talaj porhanyósabb lévén, jobban nő benne az elvetett mag gyökérzete, az eső, a nedvesség jobban átjárja és levegő is inkább hatol bele. így természetesen szebben fejlődik a termés, erőteljesebb lesz. A többszöri szántás haszna mellett bizonyít ez a példa is. Két gazdának egészen egyforma nagyságú és egymás mellett fekvő földjén, az egyiknek 14 kereszt, a másiknak 20 kereszt búzája termett. Az első 7 Hl. a második 10 Hl. kapott. Együtt adták el, ugyanazon embernek, ugyanazon időben. Az első 5 frt.-jával a másik 6 frt.-jával. Ez utóbbi töször szántott és jól munkálta a földjét, előbbi nem. Milyen lett a különbség?! Tudnunk kell azonban, hogy a többszöri szántást mindenkor jól kell végezni. Hogy történjék az, arról majd legközelebb lesz szó. A czukorrépa termesztéséről. A czukorrépa a közönségesen ismert czékla, vagy burgondi répának egyik faja. Miután a szikes és agyagos föld kivételével bárhol megterem, termelése nagyon ajánlatos, mert a czukorrépa holdankint 300 korona nyers bevételt ad, melyből leszámítva a költségeket, a tisztajöveoelem 100—160 korona között váltakozik. Szereti a mélytalaju, apróra porhanyitott földet, melyet őszszel és tavaszszal kel! megszántani. A czukorrépának ne adjunk friss trágyát, mert habár ettől igen nagyra nő, de a czukortartalma kevesebb lesz. Ha mélyítő ekénk nincs, akkor egy barázdára két ekével kell szántani. A téli fagy által elmulasztott földet tavaszszal még egyszer szántsuk fel, hogy jó porhanyós legyen a föld. A vetést kézzel szórva is lehet végezni, de ajánlatosabb a géppel való vetés. A sorok között 30—40 cm. legyen a távolság. A kikelt vetést gyomlálni okvetlen szükséges. A magot 2—3 cm. földdel takarjuk be s hengerrel nyomtatjuk le. A kikelt vetést kapálnunk kell. Mikor a répa levelei már jól megbokrosodnak a gyökerek erős fejlődésnek indultak feltöltögetjük, vagyis a földből kiálló gyökeret földdel betakarjuk, mert az a része, mely kiemelkedik a földből nem sok czukrot tartalmaz. Szeptember vége felé szokták a földből kiszedni. Ha azonnal nem lehet a gyárba szállítani, kupaczokba rakjuk, melyet szemét-szalmával födünk be. A sajtot az elszáradástól hosszú ideig meg lehet óvni, ha erős sós vízbe mártott kendőbe csavarjuk és száraz pinczében deszkára teszszük. Nagyon sok sajtot sörbe mártott kendővel csavarnak be. Kitűnő nagy hagymát termelünk, ha télnek idején a fűlött kályha mellett a hagymát teljesen megszáritjuk. Az igy megszámolt hagymát, ha tavaszszal elültetjük, a hagyma alig fog szárat hajtani, de a hagyma sokkal nagyobbra fog nőni és izében is nagyon sokat javul A délvidékiek már régen ilyen módszer mellett termesztik a hagymát, de a piaczon van is ám keletje az ilyen hagymának. Tyúktojások. Olvasszunk tiszta viaszt keverjünk hozzá 7S rész olajat s ezzel teljesen kenjük be a tojásokat. Ez által a tojás légmentesen lévén elzárva, esztendő múlva is élvezhető. Réznemü-tisztitószer. Törött krétát és porrátört ként eczette! sürrü péppé kell keverni, e péppel bekenjük a tisztítandó réztárgyakat s ha rajta megszárad gyapjurongygyal erősen ledörzsöljük. A réz igy gyönyörű aranyfényt nyer. Tapasz füstölő kályhákra. Füstölő kályhák betapasztására jó tapaszt készíthetünk egyenlő meny- nyiségü agyait, só és fahamuból; e három anyagot kevés vizzel megnedvesitjük, jól összegyúrjuk s aztán a hideg kályha vagy tűzhely azon rés/ére kenjük, hol a füst szokot előtörni. A borax is kitűnő tapaszt ad, főleg vaskályákhoz; 3 rész agyaghoz 1 rész borax keverendő, melylyel a réseket betapasztjuk. ÜQYJES-BAelOS DOLGOK Felelős mezei örök. „Ahol én vagyok, ott más nem lophat.“ Ez volt a régi bakterek jelszava. E jelszó miatt különösen alföldi községekben volt meg a felelős örök intézménye, kiket igaz a község fizetett, de minden kárért felelősek voltak. Az 1894. XII. jörvényczikk szabályozta az ügyet, azonban még sok községben ma is vannak felelős őrök, sőt mezőőrök. A hatóságokhoz sokszor intéznek kérdést: vájjon szabad-e felelős mezőőröket felfogadni. A feleletnek az az irányitója, hogy az 1894. XII. törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott 48,000. sz. rendelet D) mellékletében részletesen fel vannak sorolva a mezőőrök jogai és kötelességei. A mezőőrök csak ilyen kötelezettségek mellett alkalmazhatók. A felelős őrök tartását a belügyminiszter már az 1894. évi XII. t.-cz. életbelépte előtt eltiltotta. A mezőőr azonban felelős a rábízott vagyonért. Hogy azonban az anyagi felelősség ellene érvényesíthető legyen, előbb fegyelmileg kell ellene eljárni s az eljárás ereoményéhez képest a vagyoni felelősségét megállapítani. A kártérítést azután, ha büntetendő cselekmény is forog fenn, a bünteő bíróság, egyébként pedig a polgári bíróság állapítja meg. Gazdasági közmondások. Azt a lovat verik rendesen, a melyik legjobban húz. — Jónak jó a kenyerese. — Jobb az útnak széléről vissza térni, mint eltévedni. — Jobb félni, mint megijedni. — Kár teszi az embert okossá. — Rabolhatja a gazda a magáét is. Keveset markolj, de azt jól megszorítsd, Ne a földed, hanem a munkát szaporisd. Mindenütt terem, de nem egyformán. — Ökör szánt a zab alá, de a ló eszi meg. — Mindenütt megterem a gaz. — Zsizsikes magtárba ne önts gabonát. — Ha beteg a marhád, hívjál .tüstént orvost. — Nyomtató lónak nem kötik be a száját. — Amilyen a fa, olyan a gyümölcse. — Az ökör a földet nem magának szántja. — Igás ökör igás ló, nem csak egy napra való. — A fejőtehenet is jármolhatod módjával.
