Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-17 / 46. szám
Megjelenik minden vasárnap SzerkesztBség és kiadóhivatal: SZATMÁR. Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) A pótadó. Azt mondják, hogy a magyar embernek még a háta is borsódzik, mikor adót kell fizetnie. Hát mondjanak, tartsanak akármit, annyi azonban bizonyos, hogy a magyar ember azért hűségesen beszármaztatja adóját, ha pattog is egy kicsit és szidja az adtáját Mert bizony magyar ember terhe növekszik, gyülemlik, hogy már azt se tudja, mikor leszen fordulója. És nem csak a nagy állam háztartás veszi ki részét, porczióját, hanem — és itt a bökkenő — legeslegtöbb helyen az állami adó után lóg egy nagy kölöncz, már mint a — p ó t a d ó. Fehérholló bizonyára több van, mint olyan város vagy község, a hol pótadó ne lenne. De még ha csak lenne! Hanem bizony olyan természete vagyon ennek az adónak is, hogy utána gyülemlik az állami adó után, akár csak iker-testvérek akarnának maradni. A nagy államháztartást ott rendezik a törvényházában. Nagy fába vágnók tehát itt lent la fejszénket, ha arról diskurálnánk: csináljunk már valamit, ha hogy az adó kopjék! Hanem a mi a községi pótadó kérdését illeti, azt már bizony érdemes egy kicsit megsulykolni. meghányni-vetni. Mert ’iszen ebben a kisebb háztartásban csak körül nézhetünk. öreg hiba azonban, hogy nagyon sok községben semmi érdekkel nincsenek a lakosok az iránt: vájjon hát szerével-módjával, hogyan lehetne azon a srófon tágítani ? Két-három hivatalos ember összeállítja a költségvetést, meghatározza a szükségleteket, mérlegeli a bevételeket. Aztán kész minden. És évről-évre akkurátus módra szerepelnek az egyes tételek, a régi köntösben, a régi számításban. Csak éppen az újabb terhek jönnek melléjük. Minekutána pedig újabbak jöttek, a pótadó is újabb garádicsokat hág. Bizony hogy érdemes tehát elébb jól megrágni a dolog velejét, aztán csinálni számvetést. Vannak oly kiadások, melyeknél megtakarításokat lehetne csinálni. Vannak ismét olyanok, melyek idejét múlták, azokat sokkal praktikusabb módra lehetne felváltani. Azt sem ártana jól szemügyre venni, hogy hát a költségvetésbe bökött tételek valójában végrehajtódtak-e? Szükség vala-e arra a költekezésre? Nem-e lehetett volna azt még hagyni és ott kaparászni, a hol égetőbb a parázs. • Meg vagyunk győződve, mert tapasztaltuk, láttuk, hogy legtöbb községben sokkal okosabb módon lehetne és kevesebb teherrel a község háztartását berendezni, végezni. Ha t. i. a község minden polgára úgy érdeklődnék a közháztartás irányában, mint akár a magáé után. És mily szépen lehetne emelni a község jövedelmét is! Hány községben nézik Csáky szalmának a község földjeit, és egyébnemü jószágait. De hát a békeség, a komaság és a többi. No hát csak amondók vagyunk, hogy abban a községben, hol a községi ügyek iránt éppenséggel nem érdeklődnek a polgárok: ott csak hadd nyomja vállukat a pótadó. ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill Viktória királynő síremléke. Az elhunyt angol királynő sirja fölé gyönyörű síremlék készült, mely Marochetti szobrász műre s a királynőt és her- czegi férjét ábrázolja, egymással szemközt ülve és egymásra mosolyogva. A herozeg a térdszalagrend uniformisát viseli s fejét kissé oldalt hajtja ; a királynő fején korona van, s hosszú bő ruha omlik le tagjairől. A talapzat négy sarkán négy fehér márványból készült angyal térdepel, kiterjesztett bronzszárnyakkal. A szobormű talapzata színes márvány. Viktória királynő szobrát Marochetti ugyanakkor alkotta meg, mikor a herezeg szobra készült s csak most, negyven esztendő múltán állították fel rendeltetése helyén. %
