Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-17 / 46. szám
362 MAGYAR FÖLDMIVELŐ CSANÁDIKOR. Korai házasság. — Czuczor Gergelytől. — Kis kakasnak taréja sincs, S kukorikul immár; Tejes szájú a legényke, S esze lányokon jár; Talán meg is házasodik. Csak ez volna hátra, Minden okos azt mondja rá : Ember kell a gátra. Alig bírja még a kévét Szekérre föladni, Kapanyelet sem tudna még Jó móddal faragni. Már is gazda akar lenni. Oh Isten csudája. Kivált ha nincs egyebe, mint Botja, tarisznyája. Lógó helye a csikónak Nem a rúd melléke: Embersorba nem illik a Gyerek vőlegényke; Mig a csibe nem kapargat, Étke addig kása. A ki keresni tud, annak Legyen bitestársa. Erzsiké még tegnap előtt Bábjaival játszott, S tegnap már a kis csintalan Legénynyel cziczázott, Ejnye gonosz, holnap talán Fülig szerelmes lesz, S ha jól megyen, holnap után Jegygyűrűt, kendőt vesz. Lassan, lassan, hugomasszony, * Tud-e sütni, főzni ? Fonni, varrni és szapulni, Kecsegeí fölözni ? Hányszor fordul a motóla, Mig kerül egy pászma ? Mit tesz a jó gazdasszony, hogy Fehér legyen vászna? Jaj teneked szegény gazda, Lesz életed kozmás, Ingedhez ragad a gombócz, Kenyered lesz záklás, S keserű vaj, penészes sajt, És avas szalonna, Majd azt mondod: Csak ily leányt El ne vettem volna. De meglelte zsák a foltját, Egyik egy hián húsz. A másik meg tizenkilencz, Ki-ki egybakot nyúz. Szaporodik a gazdaság, De nem a kamrában, Tojós tyúkjok sincs, de vagyon Bölcső a szobában. Rósz fának rósz az almája, Holló fia holló, Élő sövény úgy jó, hogyha Nyesi kertészoíló. Ha az apa ásitozik, Fia száját tátja, Lusta néni lányának a Munka nem barátja. Az igazi testamentum. — Egy kisgazda jótanácsai. — Egy gazda a becsületes munkával szerzett vagyon mellett, írásban a következő tanácsokat hagyta fiára: 1. Maradj hű életczélodhoz, a gazdálkodáshoz és g\arapitsd ismereteidet gazdasági könyvek és lapok olvasásával. 2. Tiszta fővel, józan észszel munkálkodj, mert a mezei gazdálkodásban csak a dolgokat jól meghányni-vetni tudó észszel és szorgalmas, ügyes, fáradhatlan kézzel lehet boldogulni. 3. Bevételeidről, kiadásaidról jegyzéket vezess s igyekez a kiadásokat csökkenteni, hogy a bevételek annál nagyobbak lehessenek. Légy takarékos a maga helyén s vagyonodat semmikép se vesztegesd. 4. Ne bizd másra, amit magad megtehetsz, mert helyettesitő a te javadra soha se dolgozik oly hűen és jól, mint temagad. 5. Ne légy adós és ne legyenek adósaid. 6. Ne halaszd másnapra^ amit ma meglehetsz, de az étkezéshez és alváshoz szükséges nyugalmat ne vond meg magadtól. 7. Tarts rendet mindenütt és mindenben. 8. A rend melleit a tisztaság oly fontos a gazdálkodásban. mint a józan ész, törekvés és erő. 9. Az egészséges, megfelelő nagyságú és tartós épületekre sokat tarts. 10. Az élősködő állatok, dudvák, gaznövények rablók gazdaságodban. Tartsd hát tisztán állataidat, vetésedet, kertedet, szőlődet, legelődet, gyümölcsösödet. Legyen rendes és tiszta az udvarod, lakásod, pinezéd, kamrád, istállód és mindenféle eszközöd és szerszámod, de legyen tiszta a lelkiismereted is. 11. Állataidnak takarmányában mindennap sót tégy. 12. Takarmány ózz jól, hogy hasznot láthass lábas jószágod után. 13. Éltess minden évben nehány hasznos fát. 14. Trágyázz jól, hogy talajod jövedelmezhessen s jó erőben maradhasson. 15. Nemcsak sok, de jó termények előállításán fáradozz. 16. Gondoskodj jóféle állatokról, tiszta, csírázó képes oly vetőmagvakról, melyek visszonyaid között jól beváltak. 17. Egy kis konyhakert nagy áldás a házra. Ebben legyenek virágaid is. 18. Gazdasági eszközeidet szerszámaidat használat után hozd rendbe és tisztába s helyezd el azokat fedél alatt, hogy óva legyenek. Gondozd, tatarozd is azokat. Óvd a rothadástól, rozsdától alkalmas bemázolással. 19. Igyekezz egyes eszközöket magad, házilag előállítani, mert azzal is kiadást takaritsz. 20. A korcsmát kerüld s uralkodjék házadban, portádon a szeretet, béke, háziasság, istenfélelem. 21. Kerüld a szerencse-játékot, kártyázást és a léha szószátyárkodással az időt ne lopd, hanem beszélgess szabad óráidban magadszerü polgártársaiddal okosan a gazdálkodást illető dolgok, kérdések felől. 22. Ne légy könnyen hivő, de túl gyanakodó sem, és maradj, mindenben becsületes, emberséges ember. 23. Dolgozz szívesen, úgy menekülhetsz anyagi gondoktól. A munka testednek erejét fentartja s fokozza, lelkedet nemesíti és emberi tisztességedet növeli. 24. Maradj mindig békés természetű, mér- sékletes és jó indulalu, úgy a hozzád tartozó emberekkel és állataiddal szemben, mint szomszédaiddal, elöljáróiddal szemben is; meglásd, hogy mindezt követve, Isten áldása lesz rajtad. M. K.
