Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-13 / 41. szám
326 .MAGYAR FÖLDM1YELÖ Makkai Zsiga bá' magyar földmives, képviselő. Akosfalva kerület választói egy egyszerű ha- risnyás székely földmivest küldött fel az országházába. Wakkai Zsiga hát. Nagy lett erre a harag, meg a piszkolódás a megbuktatott Légrády ur kalmárszagu ujságiban. Hogy hát nagy gyalázat esett, mert egy »parasztot«, a község csúfját, a harisnyás székelyt merték megválasztani — é- a többi. Persze a paraszt csak szavazni kell! No hát egy hiteleles forrásból a következőket közöljük a derék székely föld- mivesről: »Módunkban van Makkai Zsiga bá’t a pártatlan igazság megvilágításában bemutatni. Nos, ó se nem buta, se nem paraszt aszó bántó értelmében, hanem a maga világában nagy tekintélyű, dolgos, j ó r a- v a 1 ó székely földmives. Baska-Madarason, az ákos- falví kerület legnagyobb és leggazdagabb községében Makkai Zsiga, valamint az atyja, József is, a legtekintélyesebb és legnépszerűbb székely. Tagadhatatlan, hogy nem visel pantalont se. Harisnyában jár. mint különben azon vidéken minden gazda. Tisztességtudó, derék nép a nyárádmenti székelység s a veleszületett fur- fangját rosszra nem használja. Ennek a népnek tipikus és kiválóan intelligens példánya Makkai Zsigmond, aki épp ugv napestig dolgozik ma is, mint amikor még nem építette fel a szép, nagy kőházát. Makkai és a neje, Báli Amália, ősrégi székely családból származnak. Boldog családi életet él; harmincznyolcz éves és három leánya van. Fő- foglalkozása a földmivelés; tizénnégy hold földje van Baska-Madarason. Ezenkívül a környék legkeresettebb vállalkozója, aki az állami és megyei hidak épitését szokta elvállalni s igy a környék tölgyeseit értékesíti s a népet kenyérhez juttatja. O építette a Nyárád mentén az összes hidakat, amelyek jókarban tartását is reá bízták. A külseje is tipikus; középtermetű, köpczös, hízásnak indult alak. A politikában nem egészen uj ember, amennyiben a községben a képviselőválasztásoknál mindig nagy volt a befolyása a székely atyafiakra. Néhai való jó gróf Bethlen Gábornak lelkes hive volt s azt beszélik, hogy azért fordult az ákosfalvai kerületnek a most lefolyt választáson vele szemben kisebbségben maradt képviselője ellen, mert ugyanaza honatya buktatta ki a kerületből annak idején Bethlen Gábort. Ez talán kissé túlzott okkötés. Azonban már egy év előtt megjósolta »bizalmas körben«, hogy képviselő lesz. Ugyanis az történt, hogy Maros- j Torda vármegyében másodszor választották meg a törvény- hatósági bizottság tagjának. Voltak ellenségei s azok valami jelentéktelen ok miatt megsemmisítették a választását. A keménynyaku székely ekkor fogadást tett: — Ha megyebizottsági tagnak nem kellettem, majd megmutatom, hogy országos képviselőnek fogok kelleni! Hát kellett is!.A nép rajong érte, aki közülük való, köztük él, harisnyában jár »azosmódulag«, mint ők és érti, érzi a népénak minden baját. Azután meg azt is kisütötte, hogy az ellenjelöllje csinálja az adókönyveket, amivel a »népet nyúzzák«. Meg is mutatta, hogy minden adókönyv alatt ott áll a neve. Persze, mint az azt előállító nyomda tulajdonosáé, de az atyafiak a harcz hevében nem különböztettek, hanem ellene fordultak annak, aki »az adókönyvet csinálja«. Nem volt egy fillérnyi költsége sem. A választók asszonyai, leányai versenyre keltek a korteskedésben, a választásra kenyeret sütöttek, a szokásos vendégségre maguk hordták össze a sajtot, szalonnát, bort, főztek »túrós puliszkát«. Mindent önerejükön csináltak és olyan titoktartással, hogy még a választáshoz is az ellenjelölt szekerein jöttek be s ott azután leszavaztak kedves vérükre, Makkai Zsigmondra. És lelkesen hangoztatták, hogy a követjük közülök való, »harisnyás székely». .A.txi xtx. tX+X, xtx. ,.xjx,.xtx. xtx. .xjx Jó mondások. Az érczakarat előbb-utóbb sikert arat. — Akarat kell mindenhez. — Ha akar, kis erő is nagyot mivelhet. — Az akarat a lélek ereje. MAGYAR KIS GAZDA. A burgonyaszedés szabályai. 1. Szedjétek össze nem csak az ép, egészséges gumókat, hanem a rothadtakat is. Ne hagyjátok ám ezeket se künn a földön. 2. Mit csináljatok a rothadt burgonyával, kérditek? Öntsétek le oltott mészs/el és térítsétek el a keverék trágya közé. 3. Bajt csinálhat e a földeken hagyott rothadt burgonya? Bizony bajt! Mert a visszamaradt gumók a pajodoknak, bogárlárváknak és mindenféle károsi- tóknak kedves búvóhelyük. 4. Még a mezei egerek is ettől híznak, pedig ha az egerek elszaporodnak nagy pusztítás leszen. 5. Újból rohamosan terjed a burgonya betegség. Hozzáértő emberek mondják, hogy ez azért van, mert a hazai burgonya elsatnyul. Ennek egyik legfőbb oka, a mi gondatlanságunk. A rothadt burgonya gumókkal mi magunk szaporítjuk évről-évre a burgonyavész csiráit. 6. Községeknek tehát rá kellene parancsolni a gazdákra, hogy ne hagyják künn a mezőn sem az ép, sem a rothadt burgonyát 1 Ausztriában is mozognak a papiros búza ellen. H ire jár, hogy az osztrák földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatot készít elő, melylyel a papiros búzát erősen megszorongatja. Azonfelül kívánja, hogy a gazdák is részt vegyenek a börze igazgatásában, valamint a kormánynak nagyobb befolyás biztosíttassák az ottani ellenőrzésekben. No hát nálunk, mikor kezdjük meg ezt a seprő munkát? A filokszera ellen. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter körrendeletét intézett az Ausztriával határos vármegyékhez, melyben az Ausztriából származó szőlővesszőkre, melyeknél nem konstatálták, hogy fillokszerától vészmentes területről származnak, a küldemény megsemmisítését rendelte el. A jószág tetvessége ellen egy magyar gazda a petrezselyem magvát ajánlja, mint legolcsóbb szert, mely vagy kenőcs alakjában használtatik vagy pedig vízzel leforrázva a tetves részek ezzel mosatnak meg. A kenőcs úgy készül, hogy 10 gramm porrá tört mag 20 gramm zsir, vagy vajjal jól összekevertetik s az igy készíteti kenőcscsel a test azon részei, hol a tetvek tanyáznak, jól bedörzsöltetnek. A kullancsról. Aki juhok körül forgolódik, néha megkap egy-egy kullancsot (még a ttutyától is), ami fájdalmas állapot; mert tudvalevőleg a kullancsot ugyan ki nem lehet huzni, vagy venni, úgy belefu- ródik a testbe; ha pedig beleszakad, igen veszedelmes daganatot okoz. Azért, ha valakinek testébe kullancs fúródik, oda, ahova befuródott, cseppentsen egy pár csepp só«borszeszt, vagy pálinkát, vagy más szeszt, akkor a kullancs lerészegszik és magától kijön. Tudós doktorok tapasztalatból mondják ezt az orvosságot biztosnak. Gazdasági közmondások. Annyi földön gazdálkodj a mennyit jól meg tudsz munkálni. — Aki délig kutya, délután is az. — Adós embernek sokszor kell hazudni. — A magyarnak csak kár nyitja szemét. — Csalánba nem üt a mennykő. — Disznó után indulsz?... Pocsolyába jutsz. — Dűlő fáhpz ne támaszkodj. — Eb, vagy kutya egy az. — Élni kell az alkalommal. — Éretlen gyümölcs hamar rothad. — Észszel hozzá, ha erőd nem birja. — Görbe fának, görbe a hamva is. — Idővel érik a gyümölcs is. — Igazmondás nem emberszólás. — Csalódott ember magának sem hisz. — Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz. — Jobb ma egy-kettő, mint holnap tizenkettő. — Könnyű borból eczetet csinálni. — Könnyű a szó, ülve is ki lehet mondani.
