Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

327

MI ÚJSÁG?

Az uj és utolsó évnegyed alkalmával kérjük az előfizetések megújítását és a hátralékoknak sürgős beküldését.

A jövő 1902. esztendőre már most elfogadjuk az előfizetést. Aki 3 uj előfizetőt gyűjt, egy szép könyvet kap ajándékba.

— Az angol király beteg. Ezt újságolják legújabban a lapok. A betegség nem komoly ugyan, de a reumatikus (köszvénves) fájdalmak miatt bizony sokat szenved a király. Más lapok rákot emlegetnek.

— A kassai honvédszobor. Kassa város hazafias közönsége tudvalévőén a 1848—49-ben elesett bős honvédek emlékének szobrot állit. A gyűjtő bizottság legutóbbi jelentése szerint már 20.000 korona gyűlt össze e kegyeletes czélra s a bizottság most elérkezettnek látja az időt arra, hogy hazafias tervét megvalósítsa.

— Kiss Ernő imádságos könyve. Az aradi 48-as ereklvemuzeum rendkívül érdekes szabadság- harczi ereklyével gazdagodott. Schippert János fő- herczeglaki postamester beküldőbe boldogult atyja Schippert János negyvennvolczas honvédőrnagy hagyatékából Kiss Ernő tábornok imádságos könyvét. Az őrnagy segédtisztje volt a vértanú tábornoknak, aki halála előtt átadta imakönyvét Schippertnek azzal a kérelemmel, hogy nejének küldje el. Az aradi katasztrófa után az akkori zavaros időkben az őrnagy nem tudott találkozni a hős vértanú özvegyével s igy az imakönyv nála maradt, amelyet halála órájáig kegyelettel őrzött.

— Zászló felszentelési ünnepély. Az abonyi r. kath. munkás-egylet mélt. gr. Kegle vicb Gábor zászló-védnöksége, mélt. gr. Keglevieh Gábor n é zászló-anyasága ő méltóságaik közrműkö- désével f. évi október hó 13 án délelőtt 10 órakor tartja zászlóavatási ünnepélyét, melyről szívesen hozunk majd értesítést.

— Az angoloktól mi sokat szeretünk tanulni, minthogy bizony van is náluk sok tanulásra méltó dolog. Az élelmes angol azonban veszi észre, hogy a magyar mezőgazdasági intézmények sem utolsók ám a világon. Azért el küldötte hozzánk Magyarországba az angol földmivelésügyi minisztériumnak egyik tanácsosát, hogy tanulmányozza a magyar mezőgazdaságot. Az angol tanácsos, névsze- rint Cragnic, alaposan hozzálátott a tanulmányozáshoz.

— Uj mintagazdaságok. A helyesebb gazdaságvitelre példát mutató parasztmintagazdaságok, szépen terjednek. Újabban Mailáthfalván (Torontál- megye), Ásványban (Győrmegye) és Déva-Csángó- telepen létesültek ilyen mintagazdaságok, utóbbi főleg a tehenészetre fordít nagy gondot és mintegy gyakorlati kiképző helye a csángótelepi kisgazdák szintén újabban alakult tej szövetkezetének.

— A búza páczolása. Darányi földmivelésügyi miniszter, arra való tekintettel, hogy a kisgazdák a vetőmagul használt búza páczolására sok értéktelen szert használnak, megbízta Linhart György magyar-óvári gazdasági akadémiai tanárt, a növény- élettani kísérleti állomás vezetőjét, bogy a különféle páczolásra használt szereket próbálja ki. Lin- hardt most a Kisérletügyi Közleményekben fölhívja a gazdák figyelmét, hogy jövőben is minden más szernek fölébe helyezve, páczolásra csak a rézgá- liczot használják.

— Szövetkezeti mozgalom. Legközelebb Szatmárhegyen alakult meg a fogyasztási szövetkezet. ragjainak száma 250, az üzletrészeké pedig 350. Igazgatókul megválasztattak: Benyovszky Pál, Szabó Lajos, Medgvesy László, Horváth Sándor, H. Szabó Lajos, Baráth István és Kovács József; felügvelő bizottsági tagokul pedig : Kódos József, Medgvesy József, Puskás András, Erdei Sándor, Sulyok Antal, Popán László, Fehér Károly, Gáspár András, Medgvesy Zsigmond, Medgvesy Pál és Sebestyén 1 ,ajós.

— Szőlő- és borkiállítás Érmihályfalván.

Érmihályfalváról Írják, hogy ott szőlő- és borkiállítást rendeztek. A kiállítással kapcsolatban Szabó Lajos előadást tartolt a homoki szőlőtelepítéséről és a homoki bor kezeléséről.

— Vasutaink. Az országos statisztikai hivatal egy könyvet adott ki arról, mennyire fejlődtek 1880 óta vasutaink. E könyv érdekesebb adatai közölt első helyet foglal el az, hogy inig 1880-ban vasnti hálózatunk 7000 km. volt, addig 189í)-ben már 17000 kmre rúgott e szám. Megemlíti azt is, hogy hány személyt szállítottak vasutaink és mennyi volt a bevétel. Végül megemlíti, hogy 88547 ember áll a vasutak szolgálatában.

— Falusi biró és a miniszter. Amíg Wtassics miniszter Csáktornyán tartózkodott, nemcsak a választópolgárok, hanem ügyes-bajos emberek is megkeresték. Igv történi, hogy Nagyfalu elöljárósága is megjelent a miniszternél s a küldöttség szószólója a községi biró volt. A biró a falu kérését egy iv papirosról olvasta le, amit nyilván azért Íratott meg, hogy semmil el ne felejtsen. A miniszter végighallgatta a biró felolvasását s mikor elvégezte, megígérte, hogy kívánságukat teljesiti. Azonban emlékeztetőül a bírótól kérte azt az írást, amiről a kívánságait felolvasta. A biró erre hirtelen összehajtogatta, zsebrevágta és úgy tett, mint aki nem érti a beszédet.

— No hát nem adja ide'?

Nem lehet, kegyelmes uram.

— Miért nem lehel'? — kérdi a miniszter,

— Hát azért, mert tudom a törvényt.

— .Miféle törvényt'?

Erre a biró egyet hunyorított s úgy mondta:

— Kérem alásan, nem tettünk rá bélyeget.

— Nem baj.

— Bizony baj, mert valahányszor ilyen Írás került nagy ur kezébe, bélyeg nélkül, fizettünk, mint a köles.

És csak akkor adta oda az Írást, mikor a miniszter megnyugtatta, hogy ezúttal ebből semmi baj nem lesz. A biró azonban odafordult falus-feleihez:

— Ezt ugye-e, kelmetek is hallották'?

— Templomrablás. Kézdivásárhelyen a minoriták római katolikus teplomában a főoltár szekrényéből ellopták az ezüst oltári szentségtartót, a mely gazdag aranyozással volt ellátva. A gonosztevő könnyen végezhette munkáját, mert a templom a szent év miatt egész nap nyitva volt és a főoltári szekrényben is benne volt a kulcs.

— A vizbefult munkások. Sziriiczki Sztéro, Lukies Jokó, Baics Milán, Vutcs Péró és Mukics Lázó a múlt héten hazafelé kocsiztak — Kumára. Ködös is volt az idő, a kocsiban ülők sem voltak józanok és igy eshetett meg az, hogy a töltésről melyen őrült vágtatással hajtattak, a Tiszába fordultak. Csak Baics menekült meg, a többi négy munkást eltemette a hullám.

— Leégett község. Badec abaujtornai virágzó községben a múlt napokban tűz támadt, amely a szélben tovaterjedt s a község harmadrésze leégett. Rakovszky alispántól sürgős segélyt kértek. A kár több mint 2(X).000 korona.

— Rablóvilág Felső-Magyarországon. Daczára a csendőrség üdvös intézményének, még mindig elég gyakoriak a különféle orvtámadások. Egy ilyennek esett áldozatul Kadocsay Dánielné, Abauj-Tornavármegyei bukóczi földbirtokosné". Mint ugyanis Kassáról Írják a nevezett föld- birtokosné Kassára jött bevásárolni s miután teendőit elvégezte, estefelé kocsin hazaindult. A falu felé az utaz erdő mellett vezet el s egy meredek szakadék mellett hirtelen kanyarodik. Amikor a kocsi ideért, hirtelen három hatalmas férfi ugrott elő a sötétből:

— Állj, vagy lenyúzzuk a bőrödöt! — hangzott a sötétből s e közben az egyik megragadta a lovak zabláját, a másik kettő a kocsist és a földbirtokosnét támadta meg.

— Mit akarnak'? — könyőrgött sírva az asszony.

— Előbb pénzedet, azután véredet! — volt a rövid válasz. S ezzel megkötözték a kocsist, mig az eszméletét vesztett asszonytól 600 korona készpénzt és az összes árukat elvették, majd a lovak közé csapva, eltűntek. A csendőrség megindította a nyomozást. A gyanú az ott tartózkodó szénégetőket terheli.

— Szegény Krüger. A romokban heverő országnak, a szabadságért kétségbeesetten küzdő nemzetnek ősz elnökét, Krügert sorjában látogatták meg a csapások. Meghalta testvére, meghalt a felesége rövid egymásutánban, most jelenti egy szűkszavú távirat, hogy fia, Tjard angol fogságban kiszenvedett. Egyedül áll az ősz elnök, mint a szedett fa. Múltja szomorú emlékek sora, jövője reménytelenség és bizonytalanság. Szegény hazátlan bolyongó. Krüger!