Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

IV. évfolyam. Szatmár, 1901. szeptember 22. 38. száin. Tudja meg a nép is! Igen, tudja meg a nép is, tudják meg egy­általán Magyarország választó polgárai, hogy e hó i írétől, az alkotmányos jogok gyakorlásának egyik legszebbikénél ... a követválasztásnál.. . vége szakadt a gyalázatos, szabad polgárhoz nem illő etetésnek, itatásnak, veszte­getésnek! Az uj választási törvény ugyanis életbe­lépett és az uj törvény tilalma úgy szól, hogy a ki a választókat „hogy ő reá (a képviselő- jelöltre t. i.) szavazzanak vagy, hogy más jelöltre ne szavazzanak vagy, hogy a szavazástól tartóz­kodjanak eteti, vagy itatja vagy ily cselek­ményben részes vagy abba megelőzőleg és ki­fejezetten beleegyezett“ ezzel oly cselekvényt követ el, melynek folytán a választás ér­vénytelen. íme tehát ebből világos leszen, hogy ezen­túl nem választunk borba, pálinkába fulva, pecsenyébe és turós-csuszákba könyökölve. Nem a részeg, bódult fej fogja vezetni a honpolgáro­kat '.egszebb alkotmányos joguk résztvevésében, hanem józan meggyőződéssel, tiszta elmével, emberséges ábrázattal járulnak a szavazáshoz. Es ennek igy kell lennie ezentúl Magyar- országba». így akarja a legelső magyar embere a király őfelsége is. így követeli a törvény, a jog és igazságnevében a legfelsőbb bíróságunk. Ez a íróság fog őrködni, hogy a törvény ne csak ppiroson maradjon, de valójában mentse meghazánkat azon szégyennel teljes választásoktó melyekre sokszor undorral gon­dol majd az ^ókor. Ámde aztis jó lesz tudni, hogy a veszte­getésnek, etetés^ és itatásnak nem csak a választás érvtytelenné nyilvánítása leszen következménye. Az etető, itat és vesztegető az uj törvény értelmében a v álltak padjára kerül, innen pedig a l'vösre, a fogházba. • Sőt mi több, hasonlólag büntetendő, a ki etetést vagy itatást elfogad. Vége van tehát a választási vásárokon edáig oly szabadon folyó liczitáczióknak. Nem lesz egy egy szavazat piaczi portéka, melyet kértek, vagy kínáltak. Vagyis, melyre valósággal rá­doboltak, hogy hát — ki ad többet érte! És jól . van ez igy atyámfiai! Régen kellett volna már megszabadítani ettől a komisz játék­tól a magyar népet. Most már nem csak olyanok juthatnak be az országtörvényházába,' kik száz­ezrekkel rendelkeztek erszényükben, de üres volt szivük a nép iránt való érzésekben, a nép ügyeinek pártfogásában. Tudja meg tehát ezt a nép is, tud­játok meg mindnyájan ti választópolgárok! Emelt kalappal üdvözöljétek ezt az uj kor­szakot, időt, melyért jobbjaink annyit küzdöttek! De legyetek ám rajta, hogy ti is minden erőtökből érvényt szerezzetek ez üdvös, föl­emelő, szabad néphez illő törvénynek. Korbácsoljátok ki körötökből, községetek­ből, ha netán csuszó-mászó kigyók mód­jára hozzátok igyekszenek, hogy a tiloshoz, a tilos ételhez, italhoz nyúljatok! A magyarnép törvény tisztelő. Ez a nép megtiszteli jogát és bölcsejében is az igazság a takarója. Igazságérzettel születik, avval halad az élet utján, azt kívánja szemfödéljeül is. Hát itt az idő, mikor megmutathatjátok, hogy közülünk nem veszett ki még a magyar virtus, magyar becsület! Németországból 1883-ban 171 ezer ember vándorolt ki, mig 1900-ban csak 21 ezer. Az elmúlt éven Németország barmadfél millió dollár értékű csamege-szőlőt szállított Olaszországból. Régibb időben a legnagyobb tüzek egyike volt az 1666- iki londoni tűzvész, amely 14 ezer épületetet hamvasztott el. 200 ezer ember maradt hajléktalanul, ezer emberélet pnsztult el s az anyagi kár több volt 40 millió dollárnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom