Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
274 MAGYAR FÖLDM1VELÓ No atyámfia, mostan tehát már egészen tisztában lehetünk azzal: vájjon van-e elég okunk arra, hogy összefogózkodjunk, zászlónkat az igazság hatalmas erejével kibontsuk! Ám, ítéljetek! A gép és a szív. Megtörtént eset. — Honnan, honnan Sára asszony, ilyen késő este? A Kongos már rég haza ment am. — Majd béköti a Bandi gyerek árendás ur. De hát már nem akartam felbenhagyni az uraságnál azt a kis bevégezni valót. — Hát az uraságnál napszámba járt Sára asszony ? — Igen, nem napszámba, de konvenczióba. — Micsoda konvenczió ? Ma nincs már kon- venczió! Ma már nem is munkás ember, a ki a jó napszámot fel nem használja. — Igen ám, de jól esik a Kongósnak az a darab föld. — Micsoda darab föld? — Hát a miből füvelünk, tejelünk és jóformán élünk. — Mh fizet azért a darab földért ? — Pénzt nem fizetek, de 30 napon át dolgozgatunk az uraságnál. — Micsoda, 30 nap! Az ma 30 napszám. Har- mincz napszám az 30 forint ma. Hát annak a földnek bére 30 frt. Hiszen ez valóságos istentelenség. — Öli lelkem, ne káromkodjék. — Hát ez káromkodás? Ha az én gépemhez oda áll napszámosnak, 30 nap alatt lelkemre 30 forintnál többet keres. És nem kell félni esőtől, vihartól, tüztől. — Szívesen mennék még az uraságnak ugyanazon földért 60 napot is. — Csudák, csudája. Talán szerelmes abba az uraságba ? — Nem ösmerek tréfát. Én elmegyek az urasághoz harmincznapon át. Hiába akarok tovább lenni, dolgozni, azt el nem fogadják. Hanem a föld mellé kapok tőlük. — No mit kap 1 ? — Jó, kegyetlen jó szivet. Ha beteg van a háznál, ott vannak, orvost, orvaságot küldenek. Sőt, mikor leestem lábamról, családomnak hétszámra küldötték a főtt ételt. Hát gyermekeim, mit köszönhetnek a jó uraságnak? Könyveket vettek nekiek. Téli ruhát küldöttek meztelen testükre. Mikor leégtünk, oda vettek, vigasztaltak. Oh jó uram higyje meg más a szív és más a gép. — A gép lehet, hogy jól megfizeti munkámat, azt a harmincz napot, bár ebben is gyanús vagyok! De aztán ellöki Nem ösmé'r. Mert nincs, szive, lelke. Nem hallja gyermekem sírását, nem jő ha beteg vagyok, nem részvétel irántunk. Én csak amondó vagyok, hogy adjon az Isten minden szegény földmives embernek inkább szivet (jó földes urat), mint gépet! — Milyen együgyü ez a falusi népi Ugy-e bár? Mert hiszi, hogy a szív nem gép és a gép nem szív. No lám-lám 1 10,300 méternyire a föld fölött. Két berlini tudós léghajón elérte a legnagyobb magasságot, melyre ember a föld fölé emelkedett: Svering dr. és BerSon, a meteorológiai intézet tagjai, mintegy 8000 köbméteres léghajón 10,300 méter magasságra emelkedtek. A hőmérséklet ebben a magasságban — 4Ö fok meleg volt. Rabok — mezőgazdasági munkában. Csak nem rég foglalkozott égj ik öregbetüs czik- kelyünk azon szerencsétlen rabokkal, kik szabadságuk elvesztése előtt különösen mezei munkával keresték kenyerüket. Elmondottuk ugyanakkor szerény véleményünket arra nézve, hogy mily üdvös, emberies- ugy a szerencsétlen rabokra, mint magára a társadalomra áldásos lenne, ha ezekkel az emberekkel rabságuk ideje alatt is mezőgazdasági munkát végeztetnének. Gyakorlati példákkal mutattuk be, hogy ez semmi nagy nehézségbe nem ütközik. Azokra a rabokra nézve pedig, kik néhány évig kénytelenek a ülni vagy valamely mesterséget eltanulni: valóságos életkérdés. Hiszen a fogságnak nem csak megtorló hivatása van, hanem egyszersmint javító is. Azért a szerencsétlen, törvénybe ütközött embernek adassák mód, hogy élethivatásához tartozó munkáját folytathassa, azt tökélvesitse, hogy ha büntetését kiállotta visszaadhassuk családjának, falujának és a becsületes életnek. Igen örvendünk tehát, mikor olvassuk, hogy az igazságügyiminiszter felhívta aszegedi börtönigazgatóságot, hogy a várostól 20 évre 22 hold földet béreljen és a rabokat mezőgazdasággal foglalkoztassa. Csak tovább, más fogházakban is! Szabadságolják a katonákat! Egy szép eredményről számolhatunk be immár gazdáinknak. Az a kérvény, melyet az Erdéiy Gazdasági Egylet márczius hónapban intézett a magyar képviselőházhoz s melyet minden gazdasági egyesület és az egész közvélemény támogatott, a magyar gazdáknak ma még szinte beláthatatlanul nagybecsű hasznot hozott. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter egyetértve a közös hadügyminiszterrel, elrendelte. hogy a jövő évtől kezdve az aratási idő alkalmával augusztus hó i-től bezárólag 15-í g azok a katonák, a kik szabadságért jelentkeznek, szabadságoltass a- n a k. A miniszter rendeletében kimerítő utasítást ad a szabadságolásnál követendő eljárásra nézve. A visz- szaélések meggátlása czéljából e szabadságolt katonák hatóságilag kell hogy bizonyítsák, hogy szabadságidejüket az aratásnál töltötték. Hát szép eredménynek nevezzük ez újítást, mert, hej bizony nehezen hajlik a katonáék csontja, de lám mégis csak meghajlott ! Ám egy fontos részletre van megjegyzésünk. Á szabadságolás idejét augusztus itől 15-ig állapították meg. Ez az osztrák mezőgazdaság érdekének talán' megfelelhet, de nem a miénknek. Nálunk az aratás országszerte julius elején kezdődik mig Erdélyben julius közepe táján; a szabadságolás idejét tehát valahogy ennek az -időnek keretébe kellene illeszteni. Felhívjuk erre az összes érdekelt körök figyelmét. Ha a katonai körök magát az üdvös eszmét elfogadták, bizonyára a legjobb megoldási módot is magukévá fogják tenni. Csak ütni kell a vasat mig meleg, mert lám idővel még a vas is megválik. .xtx, .xtx. X*X .xtx. .xfx, xfx xfx. .xfx. .xfx. .xfx. xfx. xV xfx. .xfx. .xfx. xfx, .xfx. .xfx .xfx. t xfX. Herczegoviniai közmondások. Ha egy viperát megszórtál, az már a gyiktól is fél. — Jobb az okos ellenség, mint az ostoba barát. — Ha a gyümölcsfa magától hullatja gyümölcsét, nem kell kővel meghajitanod. — A szamár addig nem tud úszni, mig a viz a fülén be nem folyik. — Töröknek és kisgyermeknek ne Ígérj semmit, hanem a mit adni akarsz, add mindjárt. — Inkább egy rossz esztendő, mint egy rossz szomszéd. — Könyebb azt megkérdezni: kinek a felesége, mint azt, hogy kjnek a leánya. — Aki az egész világot szolgálja, az nem tudja: kitől kérjen bért. — Ha megölted a farkast, dobd mindjárt a verembe. — Ha az ördög nem akar távozni tőled, távozzál te el tőle. — Nehezen születtünk, nehezen halunk meg.
