Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 235 Uj vér, uj élet fent és lent! Ne mondjátok, hogy takargatunk előttetek atyám­fiái, mikor oly sok szép bízta'ó intézmények közt a régi, bűnös rendszerből itt is, amott is kelevényes sebek fakadnak fel, hogy bűzös rodhatsága annál in­kább hirdesse e hazában: Uj vérre, uj életre vagyon szükség fenn és lent egyaránt! Szomorú dolgok történnek most Magyarorszá­gon. A gyanúsítás nyilai pattognak jobbra-balra, hogy azt se tudja már az ember, mi leszen ? Egy főispánnak ellenfelei azt akarják kisütni, hogy anyagi viszonyait hatalmának felhasználásával igyekezett volna rendezni. Még nem is tisztázta ma­gát a meggyanúsított főispán, már is egy másik nyíl pattant el. Egy kúriai bírót bántalmaznak, és vádol­ják, hogy ott — a hol a király nevében az igazság mérlege végkép és megváltozhatlánul eldől — ott nem lelkiismerete szerint Ítél. És igy tovább... ki­sebb és nagyobb mértékben. Hát mi nem szoktunk ám holmi ujságbéii gya­núsításoknak egyhamar hitelt adni. De akkor, mikor ezekről a sötét dolgokról az egész hazában szerte­szét beszélnek, olvasnak: a palotákban éppen úgy, mint a földmives házakban, akkor erről hallgatnunk nem szabad. Világosságot kérünk és pedig igaz világosságot mentői előbb! Ha igaznak bizonyulnak e vádak, szomorúság fogja el minden jó érzésű ember szikét. De igaz­ságérzete azt mondja: Jó, hogy napfényre hozták! Hadd szakadjanak a kelevényes sebek mentői előbb. Hadd tisztuljon a levegő, mert e tisztulásra nagy szükség van. Hadd sújtson az igazság pallosa példá­san, hogy ne legyen kedve ez országban senki em­berfiának az igazság megcsúfolására. Ha büntetnek lent, ha az igazság angyalainak békötik szemét, mi­kor a szegény ember fölött Ítélnek, hogy ne vegyék meg a biró szemét se a siró árvák, se egy család pusztulása, úgy légyen békötve akkor is az igazság angyalának szeme, mikor olyan emberek vétenek el­lene, kik tanulmányuk, javadalmuk és méltóságuk után nagyobb belátással kell hogy bírjanak. De viszont, ha a gyanúsítás mérges nyilai ártat­lan emberekre lövöldöznek, dobnak az erkölcstelenség fertőjébe: úgy a gyanúsítok bűnhődjenek, kemény-iga­zán. Mert hasonlóan nagy bűn az ország közvéleményé­nek ilyen módon való felkavarása. Mert lelketlen és veszélyes dolog ám a bizal­mat megrendíteni a népben azok iránt, kik hivatva vannak a vezető szerepre. Mindkét esetben, — legyen igy vagy úgy — kétségtelenül elérkezett az idő, mikor Magyarország közéletének megújhodására vagyon égető szükség. Uj vér, uj élet jöjjön el a te országod —- fent és lent egyaránt! Szaporítják a postahivatalokat! Egyszer már hirt adtunk arról, hogy Magyar- országon a postahivatalok számát szaporítani fogják. Akkor bővebben kifejtettük, mily kiszámithatlan előny­nyel fog ez az újítás járni, különösen azon községekre, melyek eddig valóságos posta-közlekedési nyomorú­ságokkal küzdöttek. Most a kereskedelmi miniszter az! ország min­den oly helyén postahivatalt állít fel, a hol lega­lább 300 lélek lakik együtt. Hát bizony ez nagy szó! Mert 28 ezerre rúg az ilyen községek száma. Nem is birjuk egyszerre felfogni, mily különb­ség lenne a postai viszonyokat illetőleg a mai és a tervezett postahivatalok felállítása utáni állapotok közt! Az úgynevezett postás körzetek nyomorúságai meg­szűnnének és a legtávolabbi községek is érintkezésbe léphetnek majd a mozgó világgal. Magyar Mihály földesgazda tűnődései. No iszen szépen va­gyunk ám az viharágyuk­kal! Tudós-uramék, köztük a mi Könyves András bá­csink is vátiglan ették az csepüt, hogy hát olyan ak-, kurátusan szétpüfölik a jég- felhőket, akár — a pulisz­kát. Hát hallom, olvasom, hogy hát bizony nem egé­szen úgy vagyon, mint a hogyan a tudós pápasz^- mek kiczirkulámozták . . . Mert hát egyik határban durrog a viharágyu, osztég látó szemükkel látják a gazdák, hogyhát ak­kortájt kotródnak azon vidékről a felhők. De csak kotródnak és nem pusztulnak ám I Hanem megvest bébontják az szomszéd vidék határát, hol osztég a jégverés ott rázta nagy mérgességiben, alaposan el­pusztítván termést és szőlőt egyarányosan. Hát hiszen pápaszemes tudós urak csináljanak Írásban, könyvben bármilyen czirkumczildcziót, de már mégis keresztény felebaráti érteményben rendet kell ám csinálni a fellegkergetéssel is. Mert. hát mégis furcsa, hogy egymás nyakára kergessük a fellegeket. A minapában is olvastam, hogy nagy viharfelhők úsz­káltak Badacsony felett. Erre ott rögvest sütögetni kezdették a viharágyukat. Az felhők pedig kezdtettek kotródni, még pedig Balaton Ederics felé. Ott osztég úgy szétpukkantak, hogy megemlegetik az edericsi gazdák. No hát, mi ez? Ezt kellene kigömbörészni. Jó magam egyszerű eszét — bévallom, megfogta tudós Könyves András bácsi Írásos fejtegetése a vihar­ágyukról. Hogy hát bizony, nem afféle gyerekjáték. No hát akkor meg, mondok, csináljanak rendet. Ha van viharágyuja Badacsonynak, akkoron legyen ám viharágyuja Balaton-Edericsnek is és legyék viharágyuja minden községnek. Akkoron talán a felhőket faluról-falura kurgatva, kizavarhatnék az egész országbul, túl a határon. De az a kérdések kérdése, hogyhát hova ? Mert hát a mondó vagyok, hogy valahol ez kerek világon csak le kell csapni a felhőnek, már akár eső, akár jég for­májában I Ezt mondja az én paraszt eszem, osztég mondja a másé — ha tud másat is, meg okosabbat is. Mikor aratnak a föld kerekén? Novembert és deczembert kivévé, minden hónapban aratnak búzát a föld kerekén. Ausztráliában január hónap­ban aratnak. Februárban Kelet-Indiában kezdődik az aratás. Mexikóban, Egyiptomban április hónapban aratnak, mig Kis-Ázsiának északi részeiben, Kínában, Japánban május hónapban, júniusban Kaliforniában és Dél-Európában arat­nak, júliusban minálunk, augusztusban Belgiumban, Német­alföld, Dániában és Newyorkban. Végre utolsók Skótország. Svéd- és Norvégország, Kanadának legnagyobb része és Oroszország sok része, ahol szeptemberben kerül a sor az aratásra, sőt Oroszországnak legészakibb részeiben csak októberben fejezik be az aratást. >xjx,ixjx,,xtxi<xtx.ix+x>.xyx,,xtx..xtx.ixtxt>xtxj;xtx>ixtx>íxtxt xtx, xtxi,xtxt.xtx, X?x xtx.xtx A számok tréfája. — Eskolás ifjaknak. — Érdekes, hogy a végtelenül komoly számjegyekkel sok tréfaságot lehet véghez vinni. Itt van például a hét első számjegy. És még hozzá téve a í)-est. (A 8-asl ki kell hagyni.) Tehát ezt a sor számot: 1. 2. 3. 1. 5. 6. 7. 9. a ki 27-elisokszorozza, eredményül csupa 3-as számokat fog kapni. Ha pedig azt szeretnéd, hogy csupa 5-ös legyen az eredmény, akkor sokszorozd 45-el. Hogyha pedig valaki csupa 8-as számjegyet szeretne kapni, akkor a szorozást 72-vel végezi. Az egész dologban a 9-es számjegy játsza a fő szere­pet. Ez hozza ki a csodás eredményeket. Ha csupa 1-es számjegyeket akarok, akkor 9-el szorozom a fentebbi szám­sort. Ha 2-eket akarok, akkor 2X9-el. ha 3-asokat óhajtok kapni, 3X9*el, ha 4-eseket 4X9-el hajtom végre a sokszor­zást. És igy tovább mehetek a számok tréfájával. Tessék megpróbálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom