Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-28 / 30. szám
236 MAGYAR FÖLDMIVELŐ TÁRCZA. Az amerikai hőség. Mi is átéltünk már nagy „kánikuiák“-at. Majd elolvadva panaszkodunk egymásnak. — Borzasztó hőség! — Kutya melegség 1 — Ilyen hőség talán még nem volt. De mi ez a hőség ahhoz képest, a mi körülbelül három héttel ezelőtt Amerikában, például New- Yorkban (olvasd Nyüjorkban) valósággal dühöngött. Egy ottani lapból Írunk le egyet-mást azon szenvedésekről, miket embereknek és állatoknak át kellett élniök. Hadd hüljenek le egy kissé azok, kik éjjel-nappal Amerikáról álmodoznak. Persze, az ilyen csapás minket is meglátogathat. De legalább itthon vagyunk, mondaná az öreg nótárius uram. lakóhelyükön maradtak, bár ott érte el őket leghamarabb a gyilkos napszurás. Az utczák egyes napokon valóságos csatatérhez hasonlítottak. Száz lépésnyire feküdtek egymástól a lóhullák. Senki se takarította el a döglött állatot. A halottas kocsik folyton az utczákon voltak és az elhullottakat gyorsan fels/.edegették. Azon városrészben, hol a kivándorlónak laknak, iszonyú kép tárult elénk. Az emberek itt torony- magasságú bér kaszárnyákban laknak, úgyszólván egymás hátán feküdtek. Valóságos harcz fejlődött ki egy-egy kis nyugvó helyért. A ki bírta, az marta. Az áldozatok ott hevertek az élők közt, bűzös, ki- áilhatlan hőségü levegőben. Legboldogabbak voltak azok, kik a házak tetején aludhattak. De oda nagy nehezen kerülhettek az emberek. Mint a várak bástyáján, olyan harczok fejlődtek ki a különben veszedelmes lakóhelyért. Az utczákon lehetett látni embereket, kik az elhullott lóMagyar fajbika Nem volt régen olyan természeti csapás — irja az újság — a mely annyi kint és borzalmat okozott volna, mint a pokoli meleg, melylyel szemben a lakosság teljesen védtelen volt. Különösen New-Yorkban és annak is leginkább keleti, éppen a kivándorlóktól lakott részében iszonyatos volt az állapot. De ne gondoljuk ám, hogy csak a szegény embereknek kellett szenvedniük. Áldozatul estek olyanok is, kik különben minden gondolható kényelmet megszerezhetnek maguknak. Egy nap, két hires milliomos pusztult el nap- szurásban. Furcsa képet nyújtottak az üzletek és irodák. Ott ingujjban dolgoztak az emberek. A vendéglőkben sem volt ritka, hogy kabát nélkül, pőrére vetkezve étkezlek a vendégek. A legtöbb gyárban beszüntették a munkát. A munkások vonakodtak dolgozni. Inkább forró, bűzös nyakára hajtották fejüket és úgy szunyókáltak.'^^ Menekülni nem lehetett sehová. Az Egyesült- Államok területén mindenütt gyilkos meleg uralkodott. Száz év múlva is megfogják New-Yorkban emlegetni ezt a gyilkos hőséget, melyre bizony száz év óta se emlékeznek. A nagyhatalmak népessége. Hat európai nagyhatalom területén tartottak az utóbbi időben általános népszámlálást, mely szerint Európa nagyhatalmai a következő szaporodást tüntetik föl: Ausztria és Ma1850 1900 szaporodás gvarország . . . 30,727.000 45,107.000 14,380.000 Németország . . . 35,397.000 56,345.000 20,948.000 Oroszország és Finnország . . . 66,714.000 128,896.000 62,182.000 Anglia ................... . 27,369.000 41,484.000 14,115.000 Franeziaország . 35,260.000 38,600.000 3,340.000 Olaszország . . . 23.617.000 32,440.000 8,832.000
