Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-07 / 27. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 211 VASÁRNAP. A vasárnap — falun. Mikor a nagy munkaidő beköszönt, hétköznapokon falvaink úgyszólván üresek. A munkás-nép, mint a szorgalmas méhecskék a köpükből, kiszálla- nak a mezőségre. Okos biró-ember azonban gondoskodik, hogy a falu ilyenkor is kellő őrizetben részesüljön. Nagyon bevállt például egyik községben az az intézkedés, hogy a falubeli gazdák úgy osztják be dolgukat, hogy soros őrök maradjanak napról-napra a községben. Ezek lelkiismeretesen járják be a falu utczáit, sőt udvarait, gazdasa'gi kerteket még nappal is. Vigyáznak, hogy kóbor czigányok, játszó gyermekek veszedelmet ne hozzanak a népre. No de hiszen én a vasárnapról, a falvak vasárnapjairól óhajtok egyet-mást Írni. Reméllem, hiszen, hogy a vasárnap szent leszen a nagy munka-időben is. A falu népe nem csak tiszta ruházatával, de egész magatartásával megmutatja, hogy a vasárnap: a jó Istennek szentelt nap. Az Isten háza megtelik. Az orgona bűbájos hangjai mellett felcsendül a szép ének is, melyből az a nagy kérelem szól a Gondviselő jó Istenhez, hogy a magyarnép nem kincset, nem aranyat kér a magasból, hanem megelégedést a mindennapi kenyérhez. Mert nagy szüksége vagyon erre a magyarnak ! A megelégedés meg otthon, a családi tűzhelyen terem. A munkás ember, a ki egész héten távol van családjától, töltse otthon, szerető övéi közt a vasárnapot. Megverte, még pedig mind a két kezével verte meg a jó Isten azt a községet, a hol a vasárnapot a kocsmákban töltik. Pedig hej, ez irányban sok a panasz! A hosszú téli estéken eleget olvashat a falusi nép. Most a nyári vasárnapokon inkább szórakoztató szivet-lelket üdítő társasjátékokat kellene rendezni. Mily szép hivatása van ez irányban is az olvasó, gazdaköröknek 1 Olvasó asztalukon ott találhatják most is az ujságlapokat. Amennyi éppen szükséges vagy jólesik, olvasnak a tagok. De nagyon jól teszik a gazda-körök, ha például egyes játéktárgyakat szereznek, alkotnak. A kuglizó, tekepálya, ha kellő módon fizik, egyik legkedvesebb szórakoztatója lehet a tagoknak. És más ehhez hasonló dolgok. A fiatalság gyűljön egybe. De ne a bűzös korcsmahelyiségbe, ne is tivornyára, rossz muzsikaszóra. Ott van a szép gyepes-pázsit 1 Isten szép kékege alatt. Hajdan még a felnőttek is kiváló szeretettel űzték a labdajátékot. És hány más nemű játék ismeretes egy-egy községben, melyet elhagytak, nagy Tárára a fiatalság kedélyének és erkölcsének. Ha a községben emberséges, keresztény-módon ünnepelik meg a vasárnapot, úgy a következő hétre nagy munkaerőt, kedvet, sőt lelkesedést visznek majd a mezőkre. Mig ha a vasárnapokat közdorbézolással töltik el, bizony borulat támad sokszor egész hétre. Mert tudva levő, hogy a vasárnapi dorbézolás hétfői, meg talán több napi gyógyítást kíván. Már ha a folytatólagos ivást annak veszik. Pedig dehogy az, dehogy az. Tűz az olajra; csak talpára állítják az ördögöt •önmagukban. Hát aztán a léleknek, a testnek, a keresetnek elpocsékolásáról mit szóljunk. Mindezeket szívleljétek meg atyámfiai, különösen ti öregebbek, kik hivatva vagytok tisztes korotoknál tfogva is a község fiatalabb nemzedékének vezetésére. Majd folytatjuk ám ! JÓ EGÉSZSÉG. Nátha ellen. Töltsünk a markunkba kevés rozspálinkát s gyorsan szippantsuk fel. Egy időre megteszi hatását. Később megismételve végleg is elűzi a náthát. Égési sebek gyógyítása tejjel. Az „Erdélyi Gazda“ ez évi folyamának 21-ik számában olvastam, hogy Angliában egy orvos sikerrel kezdi alkalmazni a tejet égési sebek ellen. Erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezt a gyógymódot nem az angol doktor ur találta fel, mert az ország több vidékén, mint Baranyában, a Bácskában, már régen alkalmazzák magyar gazdasszonyáink és pedig meglepő sikerrel, nem a tejet, hanem az aludt tejet, ami még sokkalta jobb. Csak nem régiben esett meg, hogy — Német- Pálánka bácsmgyei községben Elekes adótárnok kicsiny fia, szappanfőzés közben belebukott a forró katlanba s halálosan összeégette magát, ugyannyira, hogy az orvosok semmi reményt nem fűztek életéhez, melyet a szokott gyógyszerek alkalmazása mellett iparkodtak megmenteni. Ekkor a kétségbeesett anya a háztól és a szomszédoktól hirtelen összeszedett aludttejben megfüröszté gyermekét, sőt aludttejes lepedőbe is csavarta és csodálatosképpen, a gyermek fájdalmai azonnal enyhültek, s pár óra múlva túl volt a veszélyen. Az aludt tej alkalmazásának azon előnye is meg van, hogy hólyagot soha nem húz. Ha hirtelen nincs kéznél elegendő aludttej, akkor a Győr-, Sopron-, Mosonymegyei gyógyszert ajánlom alkalmazni, mely jobb a puszta tejnél s tojás fehére és táblaolaj keverékből áll. Ugyancsak e vidéken alig van ház, a melyben a gazdasszony fehér liliom sziromból liliom olajat nem készít s egész éven át házánál nem tartja. Megjegyzem azonban, hogy a liliom olajat csak a tojás fehére és tábla olaj után alkalmazzák, mert a tiszta olaj nem enyhíti annyira a fájdalmat, mint a tojásfehére, hanem inkább a gyógyulást segíti elő. Krenedits Ödön. Aratáskor. Lágyan ring az érett kalász hulláma, Messze kicseng vig aratók nótája ; Beh szeretnék magam is ott aratni. Csak ott lenne az egyetlen valaki! Ágról-ágra száll a dalos madárka, Én vagyok a legszebb leány babája; Két szemem bár végig nézi a rózsát. Szeretőmnél nem találok szebb rózsát! Zilahi). Arató legény dala Peng a kasza, peng a sarló, Gyűl a kéve, nő a tarló, Izzasztóan süt a nyáii nap Az égen, De én azért a melegét Nem érzem. Barna kis lány jár utánam, Szedi a markot vidáman, Bogár szeme hogyha néha Rám ragyog: Isten-uecse, attól majd elolvadok !. .. Jó mondások Bocskorban keresni, csizmában költeni válik becsületedre. — Gyakran kopott köntös alatt derék bölcs rejtezik. — Mész, bor és csuklya minden rosszat elfödözhet. — Czifra szolgáló: dologtalan asszony. — Tuskő is szép, ha szépen felruházzák. - Utczán fodros, otthon rongyos. — Nem illik férfinak magát csinositgatni. — Nem látszik az öltözeten, mily karcsú az erszény és ösztövér a konyha. — Szakadjon a ruha, maradjon az ura.
