Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÜ 165 ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A mezei rend kátéja. A törvény. 1. Gondoskodik-e a törvény arról, hogy a határban a kihágásoktól megóvja földein két? Igenis, az 1894. évi XII. törvényczikkben, melynek alapján a mezőt őriztetni s a kihágásokat megbüntetni minden községnek kötelessége. 2. Kinek kell ismernie e törvényt? Mindenkinek, a ki a mezőn megfordul, bármily állású, va,gy vagyonú ember legyen. 3. És miért kell azt ismernünk? Hogy semmi olyan tettet el ne kövessünk, a mivel másnak kárt okoznánk; hogy ha más kihágást követ el, tudjunk ellene védekezni. A mezőőr. 1. Miképen ügyeljünk mindennap a mezőre ? Minden községnek kötelessége mezőőröket tartani és ezeknek eltartásáról, javadalmazásáról a föld- tulajdonosoknak kell gondoskodni. 2. Kik tartoznak a közös mezőőrt elfogadni sőt fizetni? A kiknek földbirtokuk kevesebb 100 holdnál. Az ennél nagyobb birtokos külön mezőőrt tarthat, de ekkor csakis ezt fizeti, a községit nem. 3. Ki lehet mezőőr? Egyáltalán csak az, a ki magyar állampolgár, ha 24. életévét betöltötte, büntetlen és becsületes ember, ha gondnokság alatt nem áll, vétségért vádolva nincs, ép eszü és egészséges testű. 4. Hogyan lesz valaki mezőőr? Ha a gazda vagy község felfogadja s Ő leteszi az esküt, hogy a rábízott határra lelkiismeretesen fel fog ügyelni: vagyis a kártevőt feljelenti, ha nem ismeri, akkor letartóztatja s átadja az elöljáróságnak. 5. Fontos dolog az őrnek felesketése? Igen, mert ezáltal őt hivatalos emberré teszik, s az ő állításainak a törvény előtt nagyobb súlya van, mint egy közönséges ember szavának, mindaddig, mig becsületes marad. Szolgálati idő alatt őt megbántani nem szabad, neki engedelmeskedni tartoznak, de a mi nem tartozik hozzá, ahhoz nincs szava. 6. Ha ily fontos ez az állás, milyen embert tegyünk tehát mezőőrnek, hogy földünk jó kézre legyen bízva? Legyen az őr békés, józan természetű és becsületes ember, legyen szavahihető, Istenfélő, lelkiismeretes. Ha az őr rossz vérü, akkor sok kárt tehet a gazdáknak, mert vagy beárul valakit bosszúból ártatlanul vagy kárt csinál haragosának földjén vagy pedig lop a mezőről s azt eladja. Ily gonosz indulatu ember tehát nem érdemli meg, hogy a határt reá bízzuk. 6. A hivatalában megerősített őr, hogyan köteles eljárni a kihágásokkal szemben? A mezei tilos legeltetésért, lopásért, kártevésért zálogot vesz, az ellenszegülőt bekíséri. A tilosban talált jószágot behajtja; a kárt megbecsüli lelkiismeretesen, mert ennek alapján itél a bíróság. A ki a becslésbe nem nyugszik bele, az megbecsültetheti az elöljáróság által. Az őr tartozik mindenféle visszaélést 24 óra alatt bejelenteni. A büntetések. 8. Mennyi büntetést szabad szedni a törvényesen megállapított kárdij szerint? Ha a kárt megbecsülni nem lehet, vagy a káros a törvényes dijat követeli, a hatóság azt megítéli. A kártérítés legelőn: 1 drb. ló, szarvasmarha, öszvér vagy szamárért 1 kor, 1 drb. kecskéért 70 fii. 1 drb. sertésért 50 fill., 1 drb. juhért 30 fill. 1 drb. ludért 10 fill, más baromfiért 5 fill. Ha bevetett vagy beültetett földön történt a kár, akkor ezen dijjak kétszerese; az érlelő gabonában, szöllöben, kertben, faiskolában e dijak háromszorosa fizetendő. 9. Egyéb büntetés nem vár a kárcsinál ó r a ? De igen. Az állatért a gazdája felel, ha tehát az tilosban járt, a gazda behajtási dijat is fizet és pedig lovak, sertések után 40 fillért, marha, öszvér, szamár és kecske után 20 fillér, más jószágnál 10 fillér. E dij éjjel kétszeresen számítható. Ha az állatot nem lehet behajtani, az őr megölheti. Ha a cseléd gondatlanságából hajtották be az állatot, az ő béréből levonhatja gazdája a büntetés-pénzt. 10. Mit csinálnak azzal, a ki képtelen fizetni a büntetést? Az ily szegény ember minden 5 kor. helyett 1 — 1 napig dolgozik a községnek, ha ezt nem teszi, be lesz zárva. 11. A terményekben, ültetvényekben, kertben szóval más telkén elkövetett kártevéseket szigorúan veszi-e a törvény? Igen szigorúan. 4o kor.-nál kisebb összeget a biró, esküdt és .jegyző, ennél többet a főszolgabíró róhat ki. Fellebezni lehet a földmivelésügyi miniszterhez. A törvény 100—200 kor.-ig büntethet a legkisebb kártól 60 kor.-ig terjedő kárig. 12. Van-e még valami? Van. Vasár- és ünnep nap e bűnök kétszeresen számíttatnak be. Isten is tiltja, tehát soha, sehol ne nyúljunk más vagyonához, bármily csekélység az. A kocsisbiró. Ennek hívták az öreg Orémusz Jánost, a ki ötven esztendeig legkülönb kocsis volt a veszprémi Bakony közepén s mikor a hetvenes évek végén meghalt, a zirczi kon- vent tagjai, — mert az apátságban szolgált utoljára, — azzal tisztelték meg, hogy a perjellel élükön tizenhatan elmentek a temetésére. A Vadászat czimü folyóiratban Platz Bonifácz dr. megemlékszik a hires kocsisról s többek közt ezt beszéli el róla: A hetvenes évek elején még nem volt készen a magyar nyugati vasút. Kocsin jártak Veszprémből Székesfejér- várra. Történt, hogy József királyi herczeg az előbbi városban katona-szemlén volt s azután Fejérvárra akart menni. De egész Veszprémben nem volt kapható négyes fogat. A főispán, Fiáth Ferencz báró, Zirczről rekvirált egyet. Hát ki egyéb menjen, mint az öreg Orémusz János ? Meghivatja a jószág-kormányzó s igy szól hozzá: János, holnap nagy dolog lesz. József kir. herczeget kell vinned Veszprémből Fejérvárra. Ma este beballagsz s a püspökvárban megkérdezed, hogy reggel űrkor állj elő. Becsületet vallják veled. — Igenis, csókolom a kezét. Csak azt tessék megengedni, hogy addig menjek a zabba, a meddig akarok. Ezt az engedelmet megkapta. Ez esetet ő maga igy mondta el nekem : — Megyek át a majorba ; már a kapuban hallottam a szürkék röhögését. Mondtam nekik: No szürkék majd holnap mullassatok! Megfürösztöttem őket; eléjük adtam dupla porczió zabot. Megették; de már alig fértek a bőrükbe. Nagyon a lábukba szállt a zab; pedig a négy szürke együttvéve kitett nyolczvan esztendőt. Lassan be- koczoglam Veszprémbe s ott reggel nyolczórára rendeltek a püspökvár elé. Jól elláttam a szürkéket: de zab már nem fért beléjük; csak kapkodtak benne. Nyolcz óra felé előálltam ; pont nyolczkor két katonatiszt ült a kocsiba. Magyarul beszélgettek. Azt mondták, az egyik József kir. herczeg volt. Ez azt parancsolta, hogy jól hajtsak. Gondoltam magamban, a szürkék is ezt várják. Leereszkedünk a püspökvárból, azután fölkapaszkodunk az országúira; hát látom, hogy négy lovas megye-huszár jár mellettünk. Kieresztem a sudarat, megérintem a Lotri nyakát, s azt mondom: menjünk! Nem jártunk eléggé. Kieresztem a sudarat még egyszer s a fülén intem meg. Megrázza a fejét; nem tetszik neki! De aztán a négy szürke nekifekszik, mint az agár. A megye-huszárok egyenkint maradoz- tak el. Csak ezt akartam! Most már mehetünk nyugodtan 1 Pont tizenegykor a megyeház bolthajtása alá álltam be. Azt mondta a kir. herczeg : »Kocsis jól hajtottál!« A távolság 52—54 kilométer.
