Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
166 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. ,.A méhész gazdaa czimen — a földmives nép és gazdasági ismétlő — iskolák számára egy igen praktikus füzet jelent meg Loveczky Ernő tanító, méhész tollából. — Megrendelhető Nagyszombaton Winter Zsigmond könyv- kereskedőtől. A füzet ára nincs kitéve, pedig megérdemli a pártolást. Mi mutatványokat fogunk a népszerű könyvből közölni. Kié a raj ? Többször megesik, hogy az egymás szomszédságában lakó méhészek, nem lévén jelen egyikök sem a raj kivonulásánál, azt mindketten a magukénak vallják. Ha megakarunk győződni, hogy kié tulajdonképen a raj, rázzuk le azt egy földre terített lepedőre, esetleg szalmakasba. A lerázott rajból keressük ki az anyát, s azt eltávolitva, a méhek visszatérnek az anyakaptárba. Néhány nap múlva kivonulnak újból, de már fiatal anyával. Ilyen eljárás mellett az öreg anyákat bármikor kicserélhetjük fiatalokkal. Hogy kié a raj, megtudhatjuk még: Szedjünk el a rajból egy marék méhet s zárjuk el ezeket egy dobozba, melybe kevés lisztet hintettünk. Az elzárt mébeket kis idő múlva egy félre eső távolabbi helyről szabadon bocsátva, visszatérnek a tulajdonos méhesébe, hol a belisztezett méheket könnyen felismerhetjük. Loveczky ISrnő, Méhészgazda. A gabona futrinka. A búzában uj fajta veszedelem van. A gabona futrinka ezt azért tudtul adjuk, nehogy e rovar veszedelmes mértékben elszaporodjék, a földmivelés- ügyi miniszter arra utasította a Rovartani Állomást, hogy állítson össze egy rövid útmutatást, a mely a gabona futrinkát és az ellene sikerrel alkalmazható óvó és védöelőljárást ismertesse. Ez az útmutatás most jelent meg és megszerezheti ingyen bárki, aki azt (esetleg levelező lapon) akár a földmivelésügyi m. kir. minisztériumtól, akár a Rovartani Állomástól, Budapest V. kerület, Nádor-utcza 28. sz. kéri. Szőlőink védelme. A szőlőpenész és a lisztharmat védekezéséről a múlt évben nagyon bőven és részletesen irtunk. Most terünk nem engedi, hogy újra hasábokat szenteljünk. Bár tudjuk, hogy felfér a repetálás nemcsak a diáknak, de a gazdának is, mégis állandó olvasóink lévén arra egyszerűen utalunk. Mégis rövidesen nagyjából adjuk Ágh E. után a következő tanácsot: A legbiztosabb szer a peronoszpora elleni védekezésre a rézgáliczos oldat, vagy másképpen bordói lé. Az oldatot házilag is elkészíthetjük és pedig úgy, hogy egy hordóba száz liter vizet öntünk s erre egy másik edényben feloldott meszet (egy kgr. oltatlan vagy két kgr. oltottat) öntünk és ehhez még már előzetesen feloldott egy kgr. réz vagy kékgáliczot öntünk s jól összehabarjuk. Az ilyen oldatot egyszázalékosnak hivják. Újabban a peronoszpora ellen az Aschenbrandt- féle bordói port kezdik alkalmazni, melyből egy hektoliter vízre 2—2 és fél kgrammot adunk. A lisztharmat biztos ellenszere az u. n. rézkén- por, melyből kétszeri porozáshoz, 8—12 kgrm. szükséges kát. holdanként. Hogy hányszor kell a szőlőt permetezni, azt a szükség határozza meg, vagyis a peronoszpora fellépte. Rendesen háromszor szokás permetezni. A fő az, hogy az első permetezéssel nem szabad addig várni, mikor már a szőlőpenész mutatkozik, mert akkor már az eredmény hiányos. Az első permetezés ideje május második felére vagyis a virágzás előttre kell, hogy essék; a másodiké a virágzás után, a harmadiké juiius vagy augusztusban. Az első permetezéshez, ahol többször permeteznek egyszázalékos, a többiekhez kétszázalékos oldatot használunk. A permetezésnél még arra kell ügyelnünk, hogy az oldat necsak a levelek felső lapját érje, hanem az indákra és utóbb a fürtökre is kerüljön belőle. Esős időben ne permetezzünk és ha a permetezést, mielőtt megszáradt volna, eső éri és lemossa, újra permetezzünk. Esős, meleg idő legkedvezőbb a gomba szaporodására s ezért nagyon forró nyáron gyakrabban is jó lesz szőlőinket bepermetezni. Az a költség és fáradság, amit erre fordítunk, bőven és biztosabban térül meg a jó termés által. Gazdasági közmondások. VetBmag. Jó magot gyengébb minőségűvel ne keverj; ha mindkettőt el akarod vetni, úgy tedd meg azt külön- külön. — A legszebb magot hagyd vetőmagnak. — Csirás mag nem vetőmag. — Ne áztatsd be a magot vetés előtt: ha a föld elég nedves, úgy is kikéi, ha pedig száraz, úgy jobb, ha ki se kél. Közös beszélgetések. Örökösök. (Hk-1) Az özvegyet illeti meg első sorban a férj egész vagyonának haszonélvezete, halálig vagy újra való férj hezmene teléig. K. L. gazda. Gyarmat. Ausztriának négy tartományában már réges-régen kimondották azt, hogy a parasztbirtokok egyrészét semmi féle adósságért dobra verni nem lehet. A Homestead (olvasd h ómsztc d) az Egyesült Államokba lakóhelyi törvény néven hozattak be. Gazdasszony, Hasonló esetben, (ha t. i. kövér öreg tyúkok nem tudják a tojást eltojni) be kell adni a szárnyasnak két kávés kanál faolajat. A gyümölcsösök öt parancsolata. A gyümölcstermelőknek főleg a következő ött dologra kell figyelniök : 1. A faültetésnél lehetőleg olyan fajokat kell ültetni, a melyek biztosan teremnek. 2. A fákat a meleg, száraz időben mindig jól meg kell locsolni, mert viz nélkül nincs termés. 3. A gyümölcsfa tövét jól meg kell trágyázni. 4. A fákat jő meleg, napsütötte helyre ültetni. 5. A gyümölcsfa ellenségeit mindig üldözni kell. Á filloxera-vész terjedéséről fogalmai nyújtanak az alábbi statisztikai adatok. Zár alatt van 3043 község; miután pedig szőlőtermeléssel 5570 község foglalkozik, eddigelé 2727 ama községek száma, a hol a filloxera jelenlétét nem tapasztalták. Gazdasszony előfizető. Hát bizony a könyv is csak azt mondja, hogy esti ültetés után fogamzik meg a legtöbb palánta. Különben esős időben egész nap ültethetünk. Majoros A csalán sokféle hasznáról éppen a ni ült számunkban szólottunk. Újabban a következőt olvassuk a csalánról. »A csalán baromfihizlalásra igen jól használható. Még pedig a magja és száraz levele használható úgy, ha azt porrá törve rozsliszttel, korpával, mosogatólével, vagy azzal a vízzel, melyben a burgonya főtt, tésztává gyúrjuk. A tésztából metéltei sodrunk, melylvel a hizlalandó kappant vagy tyúkot tömjük, vagy elébe szórjuk, Ha a baromfinak azonkívül háromszor napjában zabot szórunk, az három hét alatt pompásan meghízik, húsa finom, de mégis szilárd lesz.« Falusi gazda S.-S. Hogy mi az a tehén- gúzs? A tehenek sokszor elvadulnak, talán rósz bánás miatt vagy természetük olyan, kivált mikor fejik: gar- bonczáskodnak. Ezeket a vad teheneket a fejéshez szoktatjuk, ha hosszabb időn át minden fejőskor egyik első lábukat felfogjuk s velők szelíden bánunk: ám a láb felfogása egy embert kíván, a helyett használjuk az úgynevezett te- hén-guzst, a mely egy megfelelő hosszú kötélből állván, a tehén első felemelt térdén tétetik át. A belső hajtásba egy sima faradat illesztünk, a mely a kötelet le nem ereszti és a lábat felhajlitva tartja. Veréssel, a fej lekötésével a bajon nem segíthetünk, mert a tehén még ijedősebb, nyugtalanabb lesz. A fejős tehenekkel egyáltalában a legszelídebben kell bánni, mert a jó bánás következtében kezessé vált tehenek — főleg, ha niég ügyesen is fejik őket — jóval több tejet adnak.
