Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-14 / 15. szám
118 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA, Háztartás. Az apró baromfiak etetése és ápolása. I. Kikelés után az apró csirkéket ne adjuk mindjárt az anyjuknak, hanem 4—5 napig csak hagyjuk sok toll között kosárban; mert azok a nagyon gyenge picziségek még nyáron is megfáznak a földön, hasmenést kapnak s elpusztulnak. Azért van, hogy sok gyakorlatlan baromfi-tenyésztőnek elpusztulnak 7—8 napos korában apró-jószágai, mert már egy-két napos korukban lerakja őket a földre. A kotló alá pedig adjunk 2—3 fából készült tojást, hogy nyugodtan üljön addig, mig apróságait megkapja. Kikelés után csak másnap kezdjük etetni a csibéket, oly formán, hogy széles fenekű, nagy kosárba papirost teszünk; ha lehet fekete czukor papirt. amin könnyen meglátják eledelüket. A kosarat feltesszük székre s lehetőleg meleg helyre állítjuk, akkor bele rakjuk a csibéket s szórunk be nekik köleskását. Az etetés első napján nagyon piczit esznek, inni pedig egy általán nem isznak, az ilyen kis állatok: azért sokáig nem is kell kint hagyni őket. Ha látjuk, hogy összebújnak, akkor rakjuk be a tollas kosárba, mert hamar megfáznak. Két óránként azonban rendesen etessük meg őket. Három napos korukban már vizet is adjunk nekik, egy nagyon lapos tányérban, melybe még egy lapos követ is tegyünk, hogy a vízhez csak a tányér széle körül juthassanak; mert ők beszoktak ugrani a vizes tányérba s ha nincs be téve kő, át- nedvesitik lábaikat, pölyhöcskéjüket, megfáznak és elpusztulnak. Hat—hét nap múlva már változatosság kedvéért, félig főtt köles kásával és kukoricza darával etethetjük őket. Két, három hetes korukban pedig már igen szívesen veszik, ha darájuk közé apróra vágott salátát, vagy más gyenge füvet is teszünk ; úgyszintén szeretik a húslevestől vissza maradt zöldséget, főtt burgonyát és hús hulladékot. Négy—öt hetes korukban már az apró szemű kukoriczára is szoktathatjuk őket. A kotló leginkább fi hétig hordja csibéit, akkor elkezd tojni s már nem ül le fiaihoz, hanem ülőre ül. A kis árván maradtak pedig keservesen csipognak, s különösen este nem találják helyüket, végre bemennek házukba s mert ülőn még nem tudnak ülni, valami szögletbe húzódnak s ott szo- rossan összebújnak, hogy elmaradhatatlanul, minden éjjel agyon nyomnak vagy kettőt azok közül, melyek a falhoz jutottak. (Persze, ha összesen vagy 14 csirke van együtt, akkor nem nyomja agyon egymást, de ha 50—fit) darab ül együvé, akkor már egyet-kettőt biztosan agyon nyomnak maguk közül.) Ezen megkárosodást elkerülhetjük az által, ha csináltatunk a szükséghez képest több, vagy kevesebb, 60—65 cm. átmérőjű kosarat felnyitható tetővel legyen ellátva. Alól pedig 65—70 cm. átmérőjű lehet a kosár: bordái pedig alól 15 ezentiméternyi magasságban, fonatlanul legyenek hagyva. Ezen kosarat tétessük a lyuk ólba egy kis szalmára s a kotlót szoktassuk bele éjjelre, ha nehány este betesszük, azután magától is bemegy, csak legyen nyitva a kosár teteje; az apróságok pedig alul a résen bebújnak hozzá. így megszokják a csibék kosarukat s később, mikor már anyjok elhagyja őket, szintén oda tartanak éjjelre és bármennyire össze bújnak is, nem nyomhatnak agyon egyet sem, mert ha nagyon szorítják egymást, legfeljebb nehányat kiszorítanak a kosárból, melyek aztán ugv segítenek a bajon, hogy a másik oldalon, ahol van elég hely a Kosárban, ismét vissza mennek. Ezen kosarat, a fedelét betéve, etetéshez is használjuk; alá tesszük az apróságok eledelét, kását, darál stb. amit csakis a kicsinyeknek akarunk enni adni; úgy a tyúkok sem meg nem ehetik, sem szét nem kaparhatják, miáltal sok kása és dara megvan takarítva. II. A kacsák piczi korukban nagyon ügyetlenek az evésben, kapkodnak ugyan a darához, de csak szétszórják, majdnem semmit sem nyelnek le belőle s igy a gyengébbek éhen pusztulnak el. Elejét vesszük azonban elpusztulásuknak, ha 4—5 napos korukig a dara mellé, viz helyet tejet adunk. A tejet még a leggyengébb is lebirja nyelni s úgy elég jól táplálkozik, ha darát nem eszik is. Kél három hetes korukban már bőven adjunk darájuk közé apróra vágott salátát vagy lóherét. Mivel a kacsa igen sokat eszik, 2—3 hónapos korában a darát s lóherét korpával is vegyíthetjük. A kacsákat 5 — 6 hetes koruk előtt ne engedjük vízre, daczára annak, hogy ők igen szeretnek fürdeni, mert csekély tollazatuk következtében igen hamar átáznak, átfáznak s elpusztulnak. Később, mikor már tollasak, mindenesetre előnyös, ha bő- vizben fürödhetnek. Tapasztalásból mondhatom azonban, miszerint téves azon vélemény, hogy szép kacsát csak nagy viz és nagy levegő mellett lehet nevelni, mert lehet azt zárt udvarban is nagyra, szépre nevelni, csak, hogy sok után járással és sok eleséggel. Ezért nem igen fizeti ki magát szűk helyen való tenyésztése. Megjegyzem még, hogy a kacsa tojásokat rendszerint tyúkokkal, vagy pulykákkal köttetjük ki. Tyuk alatt leginkább 28, pulyka alatt 30 nap alatt szokott kikelni. Ha esetleg a kacsák akkorra ki nem bújnak a tojásból, úgy járjunk el a tojások kivágásánál, mint a hogy a csirke költésnél leírtam. Lakatos Imréné. A hideg, szeszélyes időjárás több helyt bizony kárt okozott a gazdaságban. így a kelőfélben levő korai vetéseket a márcz. végén ésslelt erős fagy megviselte. A szőlőkben és gyümölcsösben is kár van belvenkint. Beregszászból ves/szük a szomorú hirt péld., hogy az erős tél a szőlőket nagyon megviselte. Szőlővesszőkkel való házalás. A földmivelési miniszter felhívta a dunántúli i hatóságok figyelmét arra, hogy több vidéken a szőlőoltványokkal házalnak és úgy hozzák forgalomba a selejtes, kiültetésre nem alkalmas oltványokat, megkárosítván vele a tapasztalatlan kisgazdákat. E visszaélések megakadályozása végett a miniszter utasította a kerületi szőlészeti és borászati felügyelői teendőkkel megbízott szakközegeket, hogy a mennyiben ez tudomásukra jön, tegyenek jelentést — bejelentve úgy az eladót, mint a vevőt. Az alispánokat pedig utasította a miniszter, hogy rendeletét minél szélesebb körben tegyék közhírré. Gazdasági közmondások. Időjárás. Az eső ritkán elég, rendesen vagy kevés, vagy sok. — Hetes-eső gazdamorgás. — Nyáron egy akó eső egy csepp sár, tavasszal vagy őszszel egy csep eső akó sár. — ügy bízzál az időben, mint a trágyázatlan földben. — Ősz neveli a ro- ! zsot, ♦a.^cz a búzát.
