Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-14 / 15. szám
MAC.YAH FÖLDMIYELÜ 119 Az elhunyt végtiszteségére... Fájdalom, hogy még mindig akadnak községek és községekben családok, hol az elhunytnak végtisztességére — nagy áldomásokat, torokat csapnak! írjuk pedig e sorokat azon alkalomból, hogy egy derék földmives gazda az ó' végrendeletében szigorúan meg hagyta, hogy hozzá tartozói ne csapjanak tort, hanem egyszerűen, tisztességgel adják át földimaradványait az anya földnek. Fiai. leányai megfogadták az öreg utolsó kívánságát. Nem adtak tort. De csendes, mély fájdalommal, kegveletes megemlékezéssel temették el az öreget. Nosza, volt is hajsza a faluban. Hogy hát sajnálja az apjától is, a ki pedig neki birtokot és becsületet hagyott. Pedig valójában helyesen cselekedett ez a gyermek. Apja akaratának tett eleget és mint értelmes magyarember felülemelkedett egy rossz- igenrossz szokáson, mely nem egy embernek okozta végromlását! Hogv hogy, hát a tornak ilyen romboló hatása - is van ? Ismertem gazdát igy beszéli el egy iró ember, a ki apja halála alkalmával 7 veder pálinkát vett, 2 hektoliter búzát sütött meg kenyérnek, juhokat és sok majorságot öletett le. Kérdeztem, hogy mire ez az oktalan pazarlás? A gazda igy felelt. — Ugv is ez az utolsó, a mit apámra költők. Aztán a birtoka reám marad. Bizony hogy ez az áldomás költsége 56 forintra ment. De mert készpénz nem is volt, szorultságból költsön vett részben uzsorásoktól, részben jó emberektől. Az interes nem volt sok csak 25*/0—30%. így történt aztán, hogy a nagy áldomás ugyancsak befütyölt a gazdának. Az adósságból soha se tudott kilábolni. sőt mindig mélyebbre és mélyebbre sülvedt. Hát ilyet egyetlen egy halott lelke sem kívánhat. Sőt azt hiszszük, hogy sok apa szétverné azokat a dorbézoló, szeszszel telitelt fejű embereket, ha a térítőn még egyszer felébredhetnének. Újabb időben — hála Istennek — sok helyen a tor ozás kezd teljesen kimenni a divatból. Belátják káros voltát Hisz akárhányszor a ragályos betegség terjesztője a — torozás. Es akárhányszor a szegény árvák kezéből veszik ki a kenyeret a torozók, mikor torkig esznek isznak ott a halottas házban. El kell tehát jönni az időnek, mikor a nép mindenütt befogja látni — a torozás haszontalan, sőt veszedelmes voltát! R. MI ÚJSÁG? — A király itthon. Őfelsége, apostoli királyunk e hó 22-én Budapestre érkezik. Több hétig fog' a népszerű uralkodó hű magyarnépe közt tartózkodni. — Kosiuth-szobor Szalkszontmártonb&n. A lelkes szalkszentmártoniak, kik a közelmúlt már- czius 15-én oly dicséretes és szép ünnepséget rendeztek a Petőfi emléktábla leleplezése alkalmával, még ki sem pihenték a dicsőség mámorát, máris uj terven dolgoznak. Kossuth Lajosnak akarnak szobrot állítani a már régen elnevezett Kossuth- téren. — Czuczor Gergely, a magyarnép igazi költője volt. Miként Vörösmarty, úgy ő is száz esztendővel ez előtt született. Úgy ismerte a magyar népet, mint talán egy magyar költő sem. És a magvar nép őt — nem ismeri. Legalább nem úgy, mint kellene. Mi fölébresztjük őt koporsójából. A nép nyelvén irt költeményeiből közölni fogunk gyakran. Hadd lássa a magyar nép, hadd ismerje őt, ki a magyar népet úgy szerette ! — Választási mozgalmak itt is — amott is. A választások ideje még elég bizonytalan, de azért országszerte megkezdődtek a mozgalmak a választásokra. A pártok gőzerővel készítik elő győzelmük útját, még arra is elkészülvén, ha a választás esetleg aratás előtt lenne. Mi már többször elmondottuk a magunk szentencziáit arra nézve, hogy mi a kötelessége a földmives népnek a követválasztásoknál. Most itt az ideje, hogy szavunkat megfogadják. — Országos dalosünnep. Szent István hetében, augusztus 15, és 20-ika közt országos dalosünnep lesz Kassán. Harmincznál több egyesületből mintegy kétezer dalos fog énekelni s a versengő egyesületek közt tizennégy nagyobb dijat osztanak ki. — Hallatlan olcsóság czimü üzletfölirás kihágást képez. A kereskedelmi miniszter kimondta, hogy »üzletfeloszlás miatt a készletben levő áruk hallatlan olcsó áron árusittatnak el« czimü üzletfelirás az ipartörvény 51-ik szakaszában ütköző kihágást képez. Az illető kereskedőt, aki ezt a föl- irást üzletén alkalmazta, ennél fogva 200 korona birságban marasztalta el. Ezenkívül az 51-ik szakasz szerint való engedély-dijnak és a fönt jelzett módon történt eladás következtében befolyt összeg tized- részének megfizetésére is kötelezte. — Napfogyatkozás. Két nap és két holdfogyatkozás lesz az idén. Május harmadikén s október huszonkettedikén lesz a holdfogyatkozás ; május ti- zennyolczadikára teljes, november tizenegyedikére pedig részleges napfogyatkozást jeleznek a csillag- vizsgálók. — Földrengés volt az ország több helyén, így Temesváron a rengések ereje" oly nagy volt, hogy a házakban az asztalok feldőlték. Nagyobb földrengések voltak még: Zsombolyán, Szécsánvon. Török-Kanizsán, Uj-Pécsett, Versetzen. Bácsmegyé- ben meg oly erős földindulás volt, hogy a fák földig látszottak hajlani, az emberek rémülten futottak ki a házbál. Módosról is Írják, a föld alatti moraj oly félemletes volt. hogy az emberek halálsápadt arczczal a legrosszabbtól tarthattak. — Sgy család a vonat kerekei alatt. Megrendítő eset történt Szántóvá bácskai község közelében. Egy úri család került a vonat kerekei alá, hol halálukat lelték. Molnár Imre gazdatiszt a pusztáról ment be kocsin családjával. A kocsin ült Molnár a feleségével s két gyermekével. Egy vasúti átjárón akartak keresztül hajtani, melynek a sorompója nem volt elzárva. A kocsis gyanútlanul hajtott neki az átjárónak. Molnár ekkor rákiáltott a kocsisra, hogy hajtson gyorsan, de már késő volt, mert a kocsi hátsó részét a vonal elkapta és a benneülők a vonat kerekei alá kerültek. Molnárnét és a két gyermekét darabokra tépte a vonat. Molnár és a kocsis a“ síneken kívül estek. Molnárnak egyik lábát vágta el a vonal kereke, a kocsis a fején sebesült meg, amint a kocsiból kiesett.’ A szerencsétlenség után rögtön megállították a vonatot s a személyzet valamint az utasok hozzáfogtak a sérültek be- kötözéséhez és a halottak eltávolításához. — Képünkhöz. Lapunk egyszer bőségesen elbeszélte Hosszú Tamás vagy a rémes búr ág\u történetét. Most ezt képben is bemuttatjuk. Lengyel közmondások. Szolgálj Istennek, de ne boszantsd az ördögöt. — Az ember ló, de a jó Isten viszi a golyót. — A hova a jó Isten egy ujját teszi, az ördög mindjárt “az egész tenyerét odarakja. — Szeresd Istent, vágd az ellenséget. — Mindegy, akár ördögnek adod el magad, akár — asszonynak. — Legjobb az olyan ajtó, a melyik nem nyikorog, és az olyan asszony, a melyik hallgat. — A szép asszony olyan, mint az ut melletti málnabokor: minden arramenő szívesen nyalakodik róla. — Ne bízzál útközben a lóban és otthon az asszonyban. — Az első aszony cseléd, a második barátnő, a harmadik úrnő. — A nő hozomány nélkül olyan, mint a hal bors nélkül.
