Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-14 / 15. szám

114 MAGYAR fÖLDMIVELŐ Segfitő-Fénztárunk ügye. A király adománya segitőpénztárunknak A legelső, magyar ember, a mi jó királyunk atyai szivének melegségével hajlik le népének leg­kisebb, de azért legfontosabb osztályához a mun­kás- és cselédnéphez. Nemcsak helyesli, hogy végre országos tör­vény gondoskodik e nép sorsáról, bajáról, de tény­leg belép az alapitó tagok sorába és gondoskodik legkegyelmesebben, hog\r a királyi család alkalma­zottai a segitő-pénztárba felvétessék. Egyébként pe­dig az Országos gazdasági munkás- és cselédsegitő pénztárnak hatezer koronát adományoz. Mikor tehát a legfelsőbb ur, a király Ö felsége megy elől e szép intézmény megerősítésében ; ak­kor lesz-e magyar ember, ki még most is gondol­kodik: vájjon belépjen e? Hát a Segítő-Pénztár ggurapszik-e egyébként? Most már hála Istennek megindultak a közsé­gek. Tömegesen lépnek a pénztárba, sok helyen a helyi bizottság is megalakulhatott. Az alapítók so­rába is igen szép számmal léptek be; igy gróf Ká­rolyi Sándor, gróf Csekonics Endre 2000—2000 ko­ronával, gróf Széchényi Pál, gróf Schönborn Ervin 1000—1000 koronával, Sváth Károly 500 koronával; alapitó tagok lettek: Justh Ferencz, Beökönvi Zol­tán, gróf Harrach János. Nagy Ferencz. Wieland Artur, gróf Esterházy János, gróf Teleky László, Martinovics Péter. Adám László, báró Gerliczv Fe­rencz, Bobár Antal stb. A vármegyék, városok és községek közöl az alapítók közé sorakoztak: Bor­sod és Nagv-Küküllő megyék; Esztergom, Szatmár- Németi, Miskolcz városok ; Deszk, Uj-Verbász. Csurgó, Török-Kanizsa, Földeák, Nádudvar és Császár köz­ségek; az Ujverbászi Mezőgazdák Egyesülete, a Zentai Függetlenségi Kör, a Füzesgyarmati evan­gélikus református Egyház, az Alsófehérmegvei Gaz­dasági Egyesület, a Kecskeméti Kaszinó-Egyesület és számos vidéki bank- és takarék. Ax öreg cselédek zsörtölődnek, mert bizony meg volt magyarázva a mi ujságunban is, hogy hát az Országos Segítő pénztár nem fogad­hatja kebelébe az ötven éven felül való cseléde­ket. Mert bizony sokan vannak a fiatalok és kevés a pénz. De hát a vén cselédeknek bizony ez vátig fáj, azért mozogni, zsörtölődni kezdettek, hát bi­zony nekik nagyon fáj hogy éppen a hűséges, vén cselédekről feledkeztek meg. A panasz hangot meg­hallotta az Országos M. Gazdasági Egyesülete és akkurátusán a vén cselédek pártjára állott. Des- sewfy Aurél elnök ur megindító okokkal kérte a minisztert, az országot, hogy ne feledkezzenek meg a vén cselédekről. Bartóky miniszteri osztálytanácsos, kinek esze és jó szive kifundálta ezt az üdvös törvényt éppeg jelen volt és kijelentette, hogy keresve keresik majd annak módját, hogy az ötven éven felüli vén cselédek se maradjanak ki a jótékonyságból. No hát az öreg cselédek se lesznek aztán vén cselédek! A községi segitőalapoknak. A földmivelésügyi miniszter újabban Arad, Békés, Abauj-Torna, Győr, Komárom, Somogy, Vas, Zólyom, Zala, Torontál, Szabolcs, Csanád, Bihar, Bács-Bodrogh, Baranya és Hevesvármegyék községeiben szervezett községeiben szervezett községi segitőalapoknak összesen 142 ezer ko­rona összeget, mint állami adományt folyósitott. Ugyanis a munkástörvény egyik intézkedése az volt, hogy vala­mennyi községben községi segitőalapok felállitását paran­csolta, melyeknek czélja, hogy a munkásokat keresetnél­küli időben segítse, kamatmentes avagy olcsóbb kölcsön­nel ellássa. Magyar postatakarékpénztár Amerikában. Hogy a perbenyiki gróf nem csak amolyan flastrommal akarja azokat a sebeket bétakarni, ha­nem valójában gyógyítani és gyökeresen segíteni a bajon: már most kezd kiszögeíni. A népszerű gróf rámutatott ugyanis hires szó­zatában, hogy bizony a szegény kivándorlók, ha valahogyan küldhetnek is haza egy kevés pénzt az itthon maradottak számára: az a kevés is még kevesebbre fogy, inig szép Magyarországba ér. Hát hogy hogy, fogod kérdezni atyámfia ? Az Amerikában élő atyánkfiái, honfitársaink­nak hazaküldetésre szánt pénzét vagy csaló ügynö­kökhöz vagy idegen bankokhoz viszik a mieink. És mi történik itt ? A pénz beváltásáért és elküldéséért irtózatos uzsora kamatot kell fizetniők a mi honfi­társainknak. Sőt megtörténik akárhányszor, hogy a pénz egy része elkallódik, a másik része meg a szláv bankokba folyik be. Hát ezen a bajon segíteni kell, ezt mondotta gr. Majláth — és ime a mozgalom ez irányban már hatalmasan kezdetét veszi. Olyan terven dolgo­zik Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter mely- ivei a kivándorlókat a csalásoktól meg lehessen óvni, sőt levonások helyett kellő kamathoz is juttatni pénzük után. Ebből a czélból a miniszter, miután a hadihajókon kitünően bevált az az újítása, hogy ott postatakarékpénztárakat állított fel, most amerikai cs. és kir. konzultusainknál is ily postatakarékpénz­tárak felállitását tervezi, melyek a kivándorlók pén­zének hazaküldését, teljes biztonságot szolgáltatva, sőt kamatot is fizetve, lassankint teljesen magukhoz vonnák. Halász Sándor postatakarékpénztári osztály- tanácsos már el is készítette az idevonatkozó pénz­tári és ügyviteli szabályzatot. No hát atvámfiai, ebből láthatjátok, hogy a ki­vándorlás ügyében is egyre a helyesebb, czélsze- rübb útra lépünk. Bár lassú, de biztos gyógyítás ve­zet a — teljes sikerhez, segedelemhez! Hűséges cselédek és jóravaló munkások kitüntetése. Megígértük, hogy apróra közöljük, kiket tün­tettek ki a hűséges cselédek hosszú, egy helyen való szolgálatukért és a kit kézi munkások közül állhatatosságukért: Sárosvármegyében: Hricskó József (Finta), Mi- kita János (Hanusfalva), Potocky József (Finta), Mi­sek Mátyás (Daróez), Baran János (Karácsony-mező), Viroszt Mihály (Fries), Szalai János (Osztrópatak), Gach András (N.-Sáros), Sariszky János )Radács). Somogyvármegyében: öreg Nyakas József (He­tes), Berkes János (Inke), Tökeri Ferencz (Böhönye). Novothni István (Gardospuszta), Magyar János (Si- mongát), Kis Ferencz (Csurgó), Szentkirályi István (Csurgó). Heves Péter (Bálványos), Nagy Ferencz (Kéthely). Sopronvármegyében: Horváth János (Lozs), Marehard János (Pecsenyéd), Bartalovics György (Pervány), Jánosa József (Beled) Boros Vendel (Egyed), Németh János (R.-Szemere), Boröcki Antal (T.-Keresztur), Erdős Mihály (Csorna), Lackner Jó­zsef (Ruszt), Heckenast Gottlieb (Sopron). Szalmárvármegyében: Karácsony János (Udvari), Mészáros János (Szinfalu), Gzine Ferencz (Domahid), Kirilla János (Csenger), Balázs János (Avas-Újváros), Múzsái András (Fehér-Gyarmat), id. Sopronyi József (Nagykároly), Drágos Tivadar (Nagy-Sikárló) G. Kosa József (Olcsya), Peleskei János (Mikola), Balogh An­tal (Nagv-Ár); Székely György (Béres), Bodor Sán­dor (Dobra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom